Május 25,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Szégyen, ami ebben az országban történik

Tegyünk egymás mellé két hírt. A kormány őrületes összegeket költ kormányzati kommunikációnak nevezett önreklámra az adófizetők pénzéből. Másfél év alatt 75 milliárd (75 ezer millió), tavaly 50 milliárd forintot égetett el az Orbán-kormány. Ez csak a kormányzati kommunikációnak nevezett agymosás – óriásplakátok, kormányzati hirdetések – és nincsenek benne azok a reklámköltések, melyekkel fenntartják a propagandagépezetüket. Tehát nincsenek benne az állami cégek reklámköltései, holott azok is közpénzből mennek. Nem reklámköltés ugyan, de évente őrületes összegeket emészt fel a TAO, a külföldre juttatott sport- és egyéb címkével ellátott támogatások, a stadionépítések, az ilyen-olyan néven a költségvetésből kiszippantott pénzek. Mindez a közösből.

A másik hír: idős, beteg, önellátásra képtelen emberek tízezrei nem jutnak – nem megfelelő, hanem lényegében semmiféle – ellátáshoz. Az idősotthonok várólistáin közel 26 000 név szerepel. Ehhez tegyük hozzá, hogy a várólistára felkerülni nem egyszerű, ugyanis egy bizonyos várakozói létszám után senkit nem regisztrálnak. És tegyük hozzá, hogy bár szociális ellátásról van szó, távolról sem ingyenes a dolog. A legtöbb önkormányzati fenntartású idősotthon néhány ingyenes férőhellyel rendelkezik, vagy semennyivel sem. Ha az a néhány hely betelt, nem fog felkerülni a várólistára az, akinek a nyugdíja nem fedezi az ellátást (ez jelenleg százezer forint körüli összeget jelent) és ezen felül a gyógyszerek, tisztálkodószerek árát. Pontosabban nem is az idős ember nyugdíjának kell fedezni, hanem a hozzátartozónak kell fizetési kötelezettséget vállalnia. Ha nincs ilyen hozzátartozó, akkor esély sincs a bekerülésre.

A várólistáról és a várólistára kihalásos alapon lehet előbbre lépni. Ahhoz, hogy a várakozók közül valaki bekerülhessen és az ő helyére, a várólistára valaki más felkerülhessen, meg kell halnia az otthon egyik lakójának. Vagy a várólistán lévőnek kell meghalnia.

Ebből következően a ténylegesen ellátásra szorulók száma felmérhetetlen, biztosan a többszöröse a hivatalos adatoknak.

Idősotthonba senki nem szórakozásból akar bekerülni. Az már a végső lépés, amikor semmi más megoldás nem maradt, mert az idős ember nem tudja ellátni önmagát, mert nincs olyan hozzátartozója, aki gondoskodni tudna róla, vagy semmilyen hozzátartozója nincs. És akkor még nem beszéltünk az időskori demenciával küzdőkről, mert a legtöbb idősotthon az ő ellátásukat nem vállalja (ha már lakóként válik demens beteggé, akkor ellátják, de eleve demens embert nem fogadnak), speciális ellátás alig létezik számukra, azonban az ilyen beteg sok esetben még akkor sem ellátható otthoni körülmények között, ha gondoskodó család veszi körül. A napi 24 órás felügyelet ugyanis szinte megoldhatatlan, a demens beteg azonban ön- és közveszélyes is lehet, ha magára marad akár csak órákra is. Vagy úgy, hogy magára gyújtja a házat, vagy úgy, hogy elfelejt befűteni, enni, inni, felöltözni, nem veszi be a gyógyszerét vagy tízszer veszi be egy nap.

Itt van tehát az egyik oldalon a százmilliárdokat éves szinten öntömjénezésre, agymosásra, szavazatvásárlásra és felesleges beruházásokra kiszóró kormány (a nyilvánvaló túlárazásokról és lopásokról most szót sem ejtek) és itt vannak azok az idős emberek, akiknek az ellátására valahogy nem jut pénz. Azok az öregek, akik fillérekből tengődnek, akiknek nem telik gyógyszerre és megfelelő élelemre, akik már túlságosan gyengék és betegek ahhoz, hogy segíteni tudnának önmagukon. Számukra nem létezik csoda, nincs kiút. Ők nem lesznek holnap sem erősebbek és egészségesebbek, csak öregebbek, gyengébbek és betegebbek. Róluk valahogy sikeresen megfeledkezik családbarát kormányunk. Márpedig egy családba nem csak a jövő reménysége tartozik bele, hanem az idősek, betegek is. Nem maradhatnak magukra, közös feladat gondoskodni róluk. A reklámok, stadionok, családi gazdagodások rovására is. Szégyen, ami ebben az országban történik.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS