NEHAZUGGY

A kétharmados hitványság elefántcsonttornyában hisztérikus sikongatásnak hallatszik az elkeseredett düh

Molnár Bálint | 2018. December 21, Péntek | 17:59

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,642,337 forint, még hiányzik 357,663 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Könnyű lenne ezredszerre is megállapítani és annyiban maradni magunkkal, hogy egy erkölcsileg hitvány, totálisan elmeroggyant, skizofréniára – saját bevallása szerint is – hajlamos alak fogva tartja az országot, és önkívületi állapotban, amnéziás tüneteket produkálva cinikusan tolja a nemzet jelenét és jövőjét megtestesítő rozsdás biciklit (amire 2010-ben felült és hozzágyógyult a valagához) a szakadék felé.

Ez a megállapítás körülbelül kilencedik éve péntektől péntekig érvényes, bár nem jutottunk vele semmmire. A felcsúti önjelölt és önelégült messiás pedig még mindig rendületelneül rajta tartja a~~z egymásra lépő~~ lúdtalpait a pedálokon. Annyi történt, hogy 5 évvel ezelőtt pénteken még nem ért csak térdig a valósághajlítás ellenére is cifra nyomorúság, amiben ma már szügyig benne állunk. Nem én találtam ki, hanem a sufnijogász úr csörtetett be a saját rádiójába és maga ismerte el, midőn a szokásos beszédes sunyulásból kifarolva engedélyezte a mikrofonok állványának, kérdezze már meg tőle, mi a szent szar van ezzel a túlóratörvénnnyel. A fényestekintetű pedig válaszolt, azaz legendás gyávaságához hűen egy, a valóságtól hermetikusan elszigetelt rádió kellemesen fűtött stúdiójából üzent a népnek.

Az van az erkölcsi vakondtúrás szerint, hogy – kétszer kétharmados fideszes országlás ide vagy oda – az embereknek mai napig problémát jelentett, hogy nem túlórázhatnak többet, ezért hozták a rabszolgatörvény néven elhíresült jogszabályt. Az emberek többet akarnak keresni, ezért többet akarnak dolgozni.

Továbbá az is van, hogy Magyarországon döbörög a munkaerőhiány, vagyis mindenki tehet egy lépést előre, „és ez jól van így.” (Vagyis csak az nem dolgozik, aki nem akar, és az nem eszik, aki nem éhes.) A törvényt tehát azért módosították ők, akik a büdös életben piaci munkát nem végeztek, mert a munkáltatóknak lasszóval kell fogniuk a munkásokat. Azokat a munkásokat, akiket elsősorban nem a jogszabályok, hanem az olyan környezet védi, ahol szükség van rájuk: „Magyarországon most ez a helyzet.” (Aha. Vagyis azért kellett a rabszolgatörvény is, mert nem az aljasnál is aljasabb jogszabályok védik a rabszolgákat, hanem. Hogyne érteném.)

Mindennek a tetejébe pláne az van, hogy le lehet szakadni a szentéletű bűnbandáról, mert ők csak jót akartak: megszüntetni azokat a buta szabályokat, amelyek eddig nem tették lehetővé a sztahanovista magyar nemzetnek, hogy többet dolgozzon, és a felét se keresse meg annak, mint amit embertársaik a hanyatló Nyugaton lényegesen kevesebb munkával megkeresnek. Aki mást állít, mint Orbán (azaz, hogy senkit nem lehet túlórára kényszeríteni), az hazudik.

Hazudik az ellenzék, amelynek szemfényvesztése korlátlan, amelyik most világvégét kiált, holott tönkretette az országot. Kellemetlen alakok (értsd: pofák, mókusok), akik azzal akarnak kitűnni, hogy feltűnően viselkednek. „Legszívesebben az ember elküldené” az ilyeneket, de Orbán egy hős, egy mártír, aki soha nem vetemedne arra, hogy udvariatlan legyen (buzizás, csicskázás, nőügyekkel nem foglalkozás, boldogkarácsonyozás? ugyan már), ezért eltűrte, hogy büdösszájú senkik a nép nevében kérdéseket tegyenek fel neki. Hogy blokád alá vegyék az elnyomott parlamenti kétharmadot, hogy beleüljenek a székébe, hogy rátegyék a kezüket a szavazógombjaira. (Holott a veséjét is lerúghatták volna.)

Pedig ha valaki tudja, hogy a parlament nem cirkusz, és milyen ellenzékben lenni, az éppen ő. Tudja, hogy az nem jó érzés, de az emberekkel kell beszélni ilyen esetben, meggyőzni őket, hogy nekik van igazuk (az emberektől kétszerhármas verőlegényekkel és TEK-es magánhadsereggel elzárkózó golyóállómellényben nyomuló divatdiktátor már csak tudja, milyen emberek közé menni) botrányokozással nem lehet megfékezni a törvényhozást. (Valóban nem, ennek pedig az a titka, hogy évekig be sem kell járni a parlamentbe.)

Sajnos azonban a büdösszájú ellenzéken is túlnőtt az elégedettség Orbán igaza iránt, úgyhogy volt némi tünetés, és úristen, a szegény gyerekek szánkóit sem tisztelték a vandálok. Meg lehet nyugodni: a rabszolgatörvény csak ürügy, a tüntetés meg hisztérikus sikongatás. De persze a tüntetőket megérti, fontosnak tartja, hogy figyeljenek rájuk (a bajszos közjogi méltatlanság is azt tette, miután napok óta utcán voltak az emberek, azért is írta alá, mert boldog karácsonyt).

Ismerem az érzést, amikor az ember azt érzi, igaza van, mégsem figyelnek rá. De ezt élesen el kell választani a vandalizmustól. (…) Szerencsétlen Kossuth mit vétett? Vagy szegény karácsonyfa?

Hát persze hogy ő is tüntetett a kommunizmus évei alatt, de nem vandálkodott, soha nem kiabált olyat, hogy „ég a rendőr, ég a fa”. (Nyilván nem, sőt. Köztudott, hogy a tüntetéseken virágcsokrokkal és cuki plüssmacikkal felszerelt, kereszény gyerekdalokat éneklő tömegek szokták leróni a hálájukat a nyakukon taposó vérgecik iránt.) Mint tudjuk, a kordonbontás, a tévészékház-gyújtogatás és macskakövekkel dobálózás a keresztényi szeretet által vezérelt törvénytisztelet manifesztációja volt, úgyhogy ebből egyenesen következik az is a doktor úr szerint, hogy akik ma jogilag aggályos füstbombákat dobálnak, azok nem jó szándékú emberek, viszont el akarják fedni az igazságot. Az igazság pedig az, hogy a tüntetések mögött nemzetközi szervezetek állnak, a legagresszívabbakat pedig Soros György fizeti.

Hát komám, ez megint remekbe van szabva, baszod! Akkor már csak azt kellene tisztázni valahogy így az ádventi elcsendesedés örömére megeresztett ócska hazudozás és fokhagymaszagú sorosozás jegyében, hogyha az őcsényi híveid önbíráskodással határos, más emberek tulajdonában kárt tevő agressziója a hangos és érthető véleménynyilvánítást testesítette meg, akkor a lassan 10 napja tartó országos és nemzetközi (!) megmozdulások kapcsán hogy van pofád ezzel a dumával előállni?

Továbbá az is magyarázatra szorulna – miután ennek az országnak a kétharmada már évek óta kurvára úgy érzi, igaza van, mégsem figyelnek rá (most meg főleg úgy érzi) -, hogy mi a büdös lófaszért több munkával és több túlórával kellene a hülyére vett magyar embernek többet keresnie ahelyett, hogy normál munkaidőben megfizetnék annyira, hogy ne legyen muszáj plusszmunkát vállalnia. Kötelezően opcionálisan. Te szellemi toprongy, te! Lehet, hogy számodra minden idők legnagyobb fideszes jótéteménye, hogy lasszóval sem találni munkaerőt ma Magyarországon (mert elüldöztetek többszázezer kalandvágyót a rablókormányzásotokkal), de ezek után azzal jönni, hogy a magyar ember többet akar dolgozni, akkora geciség, mint ide Moszkva.

Nem, a magyar ember annyit akar dolgozni, amibe nem rokkan bele és többet akar keresni, mint amennyiért most húzza az igát. Igen, a magyar ember valószínűleg hajlandó lenne valamelyest többet dolgozni, ha lenne értelme, csakhogy nektek kurvára nem ez a célotok. Ha ugyanis azért raktátok oda a legokosabb Kósát a nevét adni ehhez a gyalázathoz, mert a munkáltatók lasszóval sem találnak munkaerőt, akkor ez annak a beismerése, hogy a munkáltatókat vagytok kénytelenek kiszolgálni, és szartok ti a dolgozók fejére.

Pedig ebben a Mészárosonként széthordott országban nem csak a papíron állítólag létező két és félmillió hívetek él, akik akkor is kifordult szemekkel védenek benneteket, amikor röhögve matattok a zsebükben és belehugyoztok a tátott szájukba. Ehhez képest, miközben állandóan az emberekre hivatkoztok, és a nevükben beszéltek kilencedik éve, miközben az emberek legjobb esetben 20%-át képviselve pöffeszkedtek kétharmaddal a parlamentben, az ország valós kétharmada nem akarta ezt a törvényt sem, hanem azt akarja, hogy ne a túlórákat, hanem a béreket zárkóztassátok fel a hanyatló nyugati bérekhez. Amely hanyatló nyugatra a totális tudathasadás jegyében újabban hivatkozni szoktatok, hogy ott bezzeg nem 400, hanem 416.

Leszarom, és sokan mások is leszarják. Én nem bánom, ha a kétharmados geciség elefántcsonttornyában hisztérikus sikongatásnak hallatszik az elkeseredett düh. Azt se bánom, sőt kifejezetten örülök neki, hogy ennyire cinikus módon teszitek zárójelbe az igazi kétharmadot. Szinte biztos vagyok benne, hogy szándékosan provokáltok és röhögtök a nép pofájába, de miután minden két forint mellől hármat elloptatok, nem is nagyon maradt más lehetőségetek. Hajlítsátok csak tovább a valóságot, süssétek a bejglit, zabáljátok a töltött káposztát, vedeljétek a pálinkát, hányjátok a kereszteket, sajnáljátok Kossuthot és a karácsonyfát és a kisjézust és boldog karácsonyt! Addig sem kell azzal szembesülni, mi lesz, amikor a nép veszi blokád alá a királyi trónt. Na majd akkor végképp nem lennék a helyedben, komám!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!