Március 21,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Gyorstalpaló fideszes-kádéenpés IQ-betyároknak, kormányoldali trolloknak

Érlelődött bennem ez az írás már pár napja. Aztán most, hogy parlamenti képviselőket dobtak ki a közmédiából – amiről természetesen mi régóta tudjuk, hogy minden, csak nem köz -, úgy gondoltam, itt az ideje megírnom.

Sokan fognak írni erről az incidensről. Lehet azon lamentálni (csak felesleges), hogy vajon van-e joga a képviselőnek bárhova becaplatni, és ott követelőzni, petíciót átadni. Azt se tudhatjuk, hogy az egész éjszakai várakozás után vajon elpattant-e bármilyen húr Szél képviselő asszonynál és Hadházy képviselő úrnál, amikor is fellépésük, követelésük már agresszívnek tűnhetett az ott dolgozók számára.

Ellenben bármi is történt odabent az épületben, nincs egyetlen elfogadható indok sem arra, hogy biztonsági emberek kihajítsanak két parlamenti képviselőt a bejárati ajtón. Elsősorban azért nem, mert tudvalevő, hogy mentelmi joga van. Másodsorban azért, mert erre megvan az a szerv, azaz a rendőrség, amelyik hivatalból lép fel és intézi az ilyen ügyeket. Mentelmi jog ide vagy oda. Bár természetesen el is lehet venni azt a petíciót, majd nem csinálni semmit, avagy leültetni őket egy helyiségben, és várakoztatni őket, mondván majd megunják és hazamennek. Abban az esetben, ha randalírozni kezdenek, rendőrt lehet hívni.

Ezzel szemben a magyar rendőrség az épületen kívül mozdulatlanul asszisztált a történésekhez, és a cikk írásának pillanatában még nem tudják, mit is kellene tenniük ebben az ügyben.

Ugyanarról a rendőrségről beszélünk, amelyik a tüntetések kapcsán napok óta arról magyaráz, hogy nekik a parlament és a képviselők biztonságát kell szavatolniuk, és akkor lépnek fel erőszakot alkalmazva, ha azt tapasztalják, hogy a megmozdulás elvesztette békés jellegét.

Hát kérem szépen, a közmédiából fizikai erőszakkal kidobni parlamenti képviselőket, azaz közszereplőket szerintem kimeríti az „elvesztette békés jellegét” tényállást. Ám a rendőrség mégsem lépett közbe, azaz olybá tűnik számomra, hogy a tüntetéseken mégiscsak a parlament és azon belül a kormánypárti képviselők védelme a cél, és semmi esetre sem a demokrácia, vagy az egyes állampolgár jogainak védelme.

Ezzel el is jutottunk ahhoz a ponthoz, amiről írni akarok.

Furcsa módon nem is nektek, Szalonna-olvasóknak írom ezen sorokat, hanem inkább a fideszes-kádéenpés IQ-betyároknak, kormányoldali trolloknak. Ők sajnos nem olvasnak Szalonnát, így majd ti elolvassátok, és alkalmadtán szembesítitek őket a helyzettel. Nincs kétségem afelől, hogy úgy fog leperegni róluk mindez, mint záporeső a ferde háztetőről, de azért hátha megragad egy-két foszlány az agyukban.

Tehát gyorstalpaló következik a „Mikor szűnik meg a demokrácia?” témakörben.

Előszeretettel érvelnek kormányoldalon azzal, hogy

– itt mindenki szabadon kinyilvaníthatja a véleményét. Biztos? Lásd: gyülekezési törvény szigorítása;

– sajtószabadság van. Biztos? Már csak az önfinanszírozó internetes ellenzéki lapok működnek;

– nincsenek koncepciós perek. Biztos? És Czeglédy Csaba ügye minek számít?

– nincsenek politikai tisztogatások. Biztos? Amikor a miniszterelnök arról beszél, hogy egyesével le fogjuk vadászni őket, azt minek nevezzük?

– mindenki szabadon kinyilváníthatja akaratát. Biztos? Képviselők, azaz hivatalos személyek ellen alkalmaznak fizikai erőszakot, midőn azok akaratuknak megfelelően cselekszenek. Vagy épp fordítva: senki sem vonja felelősségre Bayer Zs-t, vagy Volner J-t közösség elleni izgatás vádjával, amikor megfenyegetik a véleményt nyilvánítókat.

De nem ezek miatt nincs demokrácia ma Magyarországon. Szándékosan nem azt írom, hogy veszélyben, mert valójában egy hajszálon múlik, hogy a demokrácia utolsó pislákoló lángocskáját is elfújja a kormányoldal.

A demokrácia alappillére a hatalmi ágak szétválasztása. Az általános iskolában már tanultunk mindannyian erről, csak valahogy megfeledkeztünk róla. Itt jelzem, én sem vagyok történész, sem politológus, tehát ha valamit nem helyesen írnék le, azt kérem kommentben javítsátok ki.

A 3 hatalmi ág szétválasztásáról, mint a demokrácia alfájáról és omegájáról már Arisztotelész (ókori Hellas) és Cicero (ókori Roma) is írt, tehát nem ma találták ki. Később a felvilágosodás korában kapott publicitást, és valljuk be, elég jól megállja a helyét pl az USA-ban is, ahol már a függetlenségi nyilatkozatban is szerepel.

Mi ez a 3 hatalmi ág?

  • Törvényhozás (parlament, önkormányzatok),
  • Igazságszolgáltatás (bíróság, alkotmánybíróság, ügyészség),
  • Végrehajtás (közigazgatás, mely azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre).

Miért kell ezt a 3 hatalmi ágat szétválasztani? Mit jelent ez?

Ezen hatalmi ágak egymástól függetlenül kell hogy működjenek. Ez teremti meg a fékeket és ellensúlyokat, hogy ne lehessen egyeduralmat kiépíteni, ne lehessen jogtalanságokat elkövetni. Hiszen ha függetlenek egymástól, akkor korlátozni is tudják egymást. Nincsenek alá- és fölérendeltségi viszonyban egymással, fel tudnak lépni egymással szemben adott esetben.

Jó példa erre a Nixon elnökkel szembeni Watergate-vizsgálat, vagy aktuálisan a Donald Trump elnökkel szembeni vizsgálódás, mely esetekben még az elnököt is felelősségre vonhatja a törvényhozás, illetve vizsgálódhat ellene a végrehajtás.

Magyarországon ma ez így néz ki:

  • A törvényhozás 2/3-át Fidesz-KDNP képviselők teszik ki, és mint láttuk és látjuk nap mint nap, erőből bármit átnyomnak. Az országos önkormányzatok kormánypárti irányítása még ezt a parlamenti 2/3-ot  is meghaladja. A köztársasági elnök csak egy báb a kormány kezében, gyakorlatilag a wc papírt is aláírja, ha azt a megfelelő ember tolja az orra alá.
  • Az igazságszolgáltatást illetően az alkotmánybíróság már a kormány zsebében van, mint ahogyan a Polt Péter vezette ügyészség is. Talán nem kell részletesen kifejtenem, és példákkal alátámasztanom, miből gondolom ezt.
  • A  végrehajtásban dolgozók megfélemlítésből vagy egzisztencia féltésből vakon kiszolgálják a törvényhozót. Látjuk ezt a mostani tüntetéseken, de gondoljunk arra, hogy mi van akkor, ha egy kormánypárti képviselőt kötelez a bíróság valamire. Mondjuk mondja meg hol es kivel volt közpénzen. Megmondom. Semmit se tesz a végrehajtás abban az esetben, ha ő nem tesz eleget az ítéletben foglaltaknak. Lásd Lázár János esete.

Volt itt egy szó, egy intézmény, ami még úgy ahogy ellen tudott állni a kormány nyomásának. Még hoztak elmarasztaló ítéletet miniszter ellen, még nyertek ellenzeki képviselők rágalmazási pereket, még helyreigazítási pereket is meg lehetett nyerni, azaz még működött valamelyest a fék és az ellensúly. Már csak itt, és itt sem egységesen, de még volt remény. A bíróság intézményéről van szó. Ezt darálja be most a kormány a közigazgatási bíróságokkal. Nem lesz per, de semmilyen, amit majd a kormanyoldallal, vagy a hozzájuk kapcsolódó személyekkel szemben meg lehetne nyerni.

Ha ez bekövetkezik, ha ez a törvény életbe lép, mert Áder aláírja, akkor a kormányoldal felszámolta a demokrácia utolsó bástyáját is Magyarországon.

Egyszerűen fizikailag megszűnik. Ugyan a 2/3-os tábor hangoztatni fogja, hogy de bizony itt demokrácia van, és hazudik aki az ellenkezőjét állítja, de mi azért legyünk tisztában azzal, hogy a kialakult központi irányítás nyomokban sem fog tartalmazni demokráciát.

Arról nem is beszélve, hogy a központi irányitásnak, van egy autokratikus, személyi kultusszal körbeajnározott egyeduralkodója.

Hogy is néz ki egy ilyen autokratikus vezető?

Az autokrácia (magyarul: egyeduralom, önkényuralom) olyan politikai rendszer, amelyben a politikai hatalom egésze egyetlen személy (vagy személyek kis zárt csoportja) kezében összpontosul. A hatalom birtoklását az autokrata többek közt a hagyománnyal, a kritikus erőforrások ellenőrzésével, vagy személyes karizmájával igazolhatja.

Bár az autokrata egyeduralkodó, neki is szüksége van valamiféle bázisra a hatalmi struktúrában: a személyes karizma, vagy a fizikai erő egymagában csak egy bűnözői csoport vezetője, vagy a társadalmi fejlettség kezdetleges szakaszaiban kormányzó vezető számára biztosíthat teljhatalmat. Az autokrata hatalmi bázisát biztosíthatják a előkelők (rokonok, barátok szek.) a katonák, a papság, vagy más csoportok, mint például egy domináns szerepbe juttatott párt.

Vezető testületek szilárd autokráciában is létezhetnek, valós hatalmuk azonban nincs, döntési terüket az autokrata határozza meg és inkább az uralkodó személy karjának meghosszabbításaként működnek, mint politikaformálóként.

Ismerős?

Pár napja írtam egy cikket, amiben kifejtettem, hogy az államnak az érdeke a 400 órás túlmunkakeret bővítés és annak 3 éven belüli kifizethetősége, és tudom, hogy ennek égisze alatt vonulunk most utcára, de szeretném felhívni mindenki figyelmét, hogy a bíróságok függetlensége még ennél is sokkal fontosabb, mert ha azt is bekebelezik kisgömböcék, akkor itt a fű se fog nőni az engedélyük nélkül. Azt fognak tenni és csinálni, amit csak akarnak.

Tudják ezt ők nagyon jól, ezért félelmeim vannak a túlmunka törvénnyel kapcsolatban.

Nem lehet, hogy ez csak egy csali, és Áder alá fog írni mindent, a többi közt a közigazgatási bíróságról szóló törvényt is, ellenben visszadobja a túlmunkát?

Mindenki örülni fog, hogy végre meghátrálásra kényszerítette az ellenzék a rendszert. Holott végig ez volt a a nagyurak célja. Hogy dobnak egy csontot, hadd örüljön neki az ellentábor, és közben rátették a kezüket mindenre, ami él és mozog ebben az országban, de még arra is, ami soha se élt és örökkön örökké egyhelyben áll?

V. Z.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS