Április 25,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

Egyéb


Advent 3.0

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nálunk csak egy gyertyát volt idő meggyújtani eddig, mert egy hete vasárnap és most vasárnap is a Kunigunda utcában voltam. Ezen két alkalmon kívül másik 4 napon fagyott el csontig a lábam a Kossuth téren, pedig szívesebben borozgatnék itthon valami lágy jazz zenét hallgatva. Leírom a tegnapom, hogy lássa mindenki milyen is a családok évében Advent harmadik vasárnapján egy budapesti nőnek 2018-ban.

Kitakarítottam és kimostam itthon.  Felöltöztem melegen és elindultam 14:30-kor a Hősök terére a belvárosból. Az Oktogonnál már véresre törte a csizmám a sarkam, ami ugyan meleg, de ahogy kiderült, nem alkalmas a hosszas gyaloglásra, csak a síparadicsomok hüttéiben ülve történő puncsozgatásra. Leültem egy padra, lehámoztam magamról, zsebkendőt dugtam a sarkam és a zoknim közé és mentem tovább. Miután szemből érkeztem az Andrássy útról, így az első sorokba álltam be. Közvetlenül előttem együtt lobogott a liberálisok, az MSZP, DK és Jobbik zászlója… Hihetetlen látvány és nagyon jó érzés volt. 

Elindultunk. A szüleim (70 és 73 évesek) a Nyugati térnél csatlakoztak a tömeghez.  G-Ras szuper hangulatot teremtett a “Hasta la vista Mr. Prime Ministra!” nótájával. Felszólalt a szakszervezetek képviseletében a VDSZ elnöke Székely Tamás (személyes nagy kedvencem lett már elmúlt hét szombaton), aki a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnökeként mondott lelkesítő, dühös, összeszedett, jól érthető beszédet újra. Elhangoztak felszólalások ellenzéki politikusnőktől és Szepesházi Péter lemondott bírótól. Donáth Anna beszéde után közvetlenül körülöttem sokan (minimum húszan) színes füstbombákat gyújtottak meg és emeltek a magasba, ezzel kifejezve szolidaritásukat Annával (Akit, egy ilyen pirotechnikai eszköz felemelése után szedtek ki a tömegből csütörtökön este, majd tartottak fogva reggelig), valamint a véleményüket a rendőri túlkapásokkal kapcsolatban. Hajnal Miklós a Momentum szóvivője megkérte a tömeget, hogy menjen velük a Kunigunda utcába az MTVA épületéhez, ahol Hadházy Ákosék a petíciójukat szeretnék beolvastatni. Jézusom – gondoltam – az nagyon messze van gyalog! Kizárt, hogy a már összefagyott emberek elsétáljanak odáig… 

Tévedtem! Éljen! Özönlöttünk át a városon, ha kellett megálltunk és bevártuk a lassabban haladókat. Az ablakokból telefonnal világítottak, integettek, biztattak a lakók, amerre csak elhaladtunk. Én csak egy embert láttam, aki a középső ujját felemelve, ütemesen mutogatott felénk. A tapasztaltak alapján teljesen igaz volt amit skandáltunk – “Mi vagyunk a többség!”.  Jött a hír  “A jobbikosok csatlakoznak hozzánk, elindultak a Kunigunda utcához.” Mindenki sikított, fütyült, tapsolt örömében. Hihetetlen érzés volt, ahogy a vegyes, eltérő ideológiai nézeteket valló tömeg felfogta, hogy itt most közös a cél. 

Nagyon hideg kezdett lenni. Egy férfi, aki elmondása szerint a “Gyertek velünk!” skandálás hallatán csatlakozott egy környékbeli házból, meleg teát osztogatott az embereknek menet közben. Megérkeztünk. Sajnos szinte semmit nem lehetett hallani abból, amit a politikusok mondtak, pedig maximum három méterre álltam tőlük. A rendőrök máshogy viselkedtek (amíg én ott voltam.), mint a héten a Kossuth téren. Teljesen higgadtan álltak. Nem lökdöstek, pedig lett volna kit. Volt pl. egy nagydarab, részeg férfi, akit nagyon jó lett volna, ha berántanak maguk mögé, mert az összepréselődött tömegben a cigarettájával sorra égette ki az emberek kabátját. Pont a sorfal előtt zajlott ez, néha meg is lökte a rendőröket, ahogy hadonászott. Semmit sem csináltak. Nem értem. Úgy főleg nem, hogy engem lefújtak szerdán minden figyelmeztetés nélkül, pedig csak fotóztam a rendőrsorfalat a háttérben a karácsonyfával. 

A képviselők elindultak, hogy bevigyék a petíciót. Szerintem egyszerre megmozdultak abba az irányba a sajtó munkatársai és az ott álló emberek, hogy lássanak, haljanak valamit és ettől az egy lépéstől elviselhetetlen lett a nyomás. Összepréselődött a tömeg. Kezdett elfogyni a levegő. Ekkor valaki rálépett hátulról a sarkamra, ami már nem volt jó állapotban addigra. Akkor felordítottam és a mellettem lévő srác elkezdett kihúzni, majd tovább tolni a tömeg sűrűjéből. Ez két sorra történt a rendőröktől, akik érzékelték, hogy valami történik és páran kicsit hátrébb léptek, hogy el tudjak menni előttük. Kisántikáltam a tömeg és rendőrsorfal között. Hátrébb mintha egy másik rendezvény zajlott volna. Nyoma nem volt a bejárat előtt folyó pattanásig feszült, félelmetes történéseknek. A fiatalok táncoltak és borosüvegek jártak körbe köztük. “Utáljuk a nagyhasút, üsse el a kisvasút!” – skandálták közben.  Kiértem a lezárt területről és hívtam egy taxit. Ahogy vártam rá, akkor láttam a live közvetítésben, hogy lefújták azt a részt, ahol a lökdösődés volt, ahonnan eljöttem.

Itthon leáztattam a véres zsebkendő darabokat és a zoknit a lábamról, miközben hol a TV-t kapcsolgattam, hol a különböző live-okat néztem. Közben elmúlt éjfél. Hát így. Ilyen az Advent felénk. Az elégedetlenek, a szolidárisak, a gondolkodók, a szabadságra vágyók felé. Akiket gyaláznak, akikről hazudnak és már fenyegetnek is. Baj lesz! Ha ez így marad, óriási baj lesz. Nem szabad hagyni! Az apukám azt szokta mondani “Kislányom lejöhetnél már erről a Jeanne D’arc szerepről, nem vagy már kamasz!” Tegnap nem mondta, hanem bevonatozott délelőtt Pestre a csizmámmal, hogy ne fázzak meg. Olyan ismerőseim, akik soha nem nyilvánulnak meg politikailag Facebookon írtak többször üzenetet a héten, hogy “Követem az eseményeket. Vigyázz magadra! Hajrá!”

Hát, hajrá! Hajrá mindenkinek! Hajrá nekünk, akik tudjuk, hogy most van az utolsó lehetőség cselekedni, mert azok, akiknek az utasítására ellenzéki képviselőket hajítanak ki a közmédia épületéből, azok holnap nem fognak tétovázni, hogy bármilyen eszközzel megállítsák a tiltakozás folyamatát és megvédjék a hatalmukat…

Gyertek velünk!

rb

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.