NEHAZUGGY

Gyerekek, a mesehős szerepek is foglaltak

Tóth Ilona | 2018. December 15, Szombat | 16:59

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,604,937 forint, még hiányzik 395,063 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ennyi magamutogató polgármester egyik országban sincs, csak bennünket ver a sors ezekkel a fideszes ostobákkal. Még a Mikulástól is elveszik a munkáját, állnak a gyerekek előtt bájmosollyal, mert ők az igazi célapó Télapók. Komolyan mondom, annyira szánalmasak, hogy még a gyerekek is kiröhögik őket.

– Na, Pistike, milyen volt a Mikulás bácsi?

– Csúnya.

– És a ruhája?

– Olyan, mint apáé, amikor temetésre megy.

– Nagy szakálla volt?

– Semmilyen, és mindig vigyorgott, pedig nem is szoktak vigyorogni a télapó bácsik, volt egy igazi is, de nem szólt semmit, biztosan elfáradt.

Ezek a kamerakirályok persze való énjükben bazsalyogtak, így szépen látszott az arcuk, belefértek a magán újságokba, televíziókba. Közpénzből játsszák a nagy adakozót. Pofátlanok, képesek elvenni az amúgy sem sokáig élő élményt a kicsiktől. Kisfiúk és kislányok szeretnének királyok, fehér lovon vágtató hercegek, varázslók, hercegnők, tündérek, vitézek, hősök lenni. Nem tudják, hogy a magyar valóságban a szerepek már foglaltak. Viktor király kisajátította a budai várat, Zsolt barát lovon ügetve szórja szent igéit, Lőrinc, Antal, János, István, Gábor bárók bitorolják a magyar földeket, elvarázsolt kastélyokat, a kikötőket, hajókat, repülőket. Gonosz varázslók tüntetik el a hajléktalanokat, a szegényeket; és a rájuk terhelő bizonyítékokat, nehogy kiderüljön, hogy loptak, csaltak évek óta. Mekk mesterek építenek az emberek köré falakat, ahonnan lehetetlen kimászni, pofázzanak, szenvedjenek magukban. Hercegnék taposnak felfelé a celeb (vagy mi) létrán: Cilike, Timike, Ráhel öntik magukra a közaranyakat, csillognak-villognak, mint Salamon töke. Övék a Vadat és halat, s mi jó falat / Szem-szájnak ingere.

Egyik kisgyermek sem akar a szegény ember legkisebb fia, lánya lenni, nem akarnak hamuban sült pogácsát enni mindennap, félnek a hétfejű sárkányoktól. Ne féljetek, kicsik, ezek nem tüzet okádnak, hanem mindazokat, akik nem velük vannak, akik nyalogatják ülőgumójukat. Szerencsére, azt is tudják a gyerekek, minden rosszért meglakol Döbrögi:

„Én Uram a’ fizetést köszönöm; ha az Isten erőt ád,
‘S Életben megtart, majd megszolgálom; azért tsak
Róvja fel a’ kapu fél fájára, hogy el ne felejtse:
Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!”

Mesékben mindig győz az igazság, jó, ha tudják a Fidesz csecsen nevelkedett urak, látvány polgármesterek is.

Azért marad félelmünk bőven, mert mi lesz még itt például anyák napján? Vagy már készül Czunyiné, Selmeczi, Novák, és anyjuk helyett anyjuk lesznek az óvodásoknak, iskolásoknak? Vagy idióta férfiak szállják meg a családokat is, félrelökve az édesanyákat, hízelegni a kicsiknek. Kötelező állami szeretetből, ami annyit ér, mint ökörnek a csipke bugyi. Takarodjanak már el a gyermekeink, unokáink közeléből – az Óperenciás tengeren is túlra. A világ legszélére. Ott a helyük.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!