Május 6,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

Ordítok Blog


A suttyóság nem falun terem

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 228,540 forint, még hiányzik 2,771,460 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A Fidesz MDF emlékévet tart, ha jól értem. Hálás népség. Előkotorták Kónya Imrét, aki Antall József és a rendszerváltás emlékét fogja ápolni kilenc hónapon át szűk 11 millió forintért önzetlenül, hazaszeretetből. Boross Péter volt miniszterelnök (konkrétan fél évig volt miniszterelnök, az MDF pofára eséséig, csak ez valahogy mindig kimarad a titulusból) pedig elmesélte a Magyar Hírlapban, merre van az előre.

A mai baloldalt össze sem lehetne hasonlítani a szociáldemokrata Peyer Károllyal, aki örült a revíziónak. A mai baloldalban csak ellenérzés van mindennel szemben, amiben ott a nemzeti jelszó – mondta lapunknak adott interjújában Boross Péter volt miniszterelnök, aki arról is beszélt, hogy szerinte mi maradt el a rendszerváltoztatáskor, és mire lenne szükség a mai kultúrpolitikában. (Magyar Hírlap)

Ha semmi mást nem mondott volna Boross, ez a kijelentés is bőven elég lenne ahhoz, hogy már ne nagyon kérdezgessék nyilvánosan semmiről. De kérdezgették ő pedig elmesélte, hogy az nagyon jó lesz, ha nem kap pénzt egyetlen olyan kulturális szervezet, alkotó, előadó sem, aki nem a nemzet ügyét szolgálja. Bármi legyen is az, bár ebben az összefüggésben világos az elvárás. Csak a Fidesz. Megtudhattam azt is, hogy a jobboldali vitaműsorokba nem szabad baloldali szereplőket meghívni, mert az lerontja a műsor színvonalát (amúgy tényleg vétek lenne egy Bayer-Jeszenszky-Oláh Gellért-Gajdics Ottó-Apáti Bence-Jurák Kata-Mindegy Kicsoda összetételű szellemi tornádóba beleszabadítani egy nem kormánypártit, mert azonnal szemen ütné az embert a különbség), Petőfi, Ady és József Attila felkapott költők, de nincs eszményekkel megtámogatott hátterük, „a magyarság érték, s hogy a magyar embernek természetes kötelessége, hogy érzelmileg is kötődjön a saját nációjához”, végül a legszebb:

A magyar társadalom évszázadokon át, reformokkal szervesen fejlődő szövetrendszerét 1945 után darabokra szaggatták. Ebből adó­dóan tudnak kialakulni olyan közösségek, mint a liberális nagyvárosiak. A szellemi fertőzés gócpontjai mindig a nagyvárosok, ez Európában is így van. Az én szülőfalumig már nem jutnak el az ilyen eszmék. 

Ha én most rendes, a nemzet ügyét szolgáló, közpénzből fizetett propagandista lennék a nyolcaskán, azt mondanám, hogy bizonyos korban – ha bekövetkezett egyfajta szellemi leépülés, amitől még valaki lehet nagyon cuki bácsika –  nem kellene nyilvánosan megnyilatkozni. De miután Magyarországon csak az lehet jobboldali, aki fideszes, aki viszont ellenzéki, az csak liberális baloldali lehet, inkább vállalom az utóbbi skatulyát és mint ilyen, nem írom le azt, amit leírtam volna, ha ez nem így lenne.

Ha én jobboldali lehetnék – amihez a jelenlegi kormány összes tagjának börtönben kellene ücsörögnie az idők végezetéig – azt mondanám, hogy igen, büszke akarok lenni az országomra. Mert van miért. Mert okos gyerekek kerülnek ki az iskolákból, mert egyre több a diplomás, mert remek szakembereket bocsát útjára a szakképzés, mert az idős emberek biztonságban és nyugalomban tölthetik utolsó éveiket, mert járhatóak az utak, mert a legkisebb faluban is olyan szintű az oktatás, hogy amelyik gyerek szorgalmas és okos, diplomához juthat, hogy senki nem hal meg kórházi fertőzésben, sem pedig azért, mert nem jut megfelelő ellátáshoz, azért meg pláne nem hal meg senki, mert nincs pénze kezelésre, vagy kiváltani a gyógyszereit. Büszke lennék, ha a magyar vállalkozások fejlődnének, ha a mezőgazdaság az ország adottságainak és a kor követelményeinek megfelelően átalakult volna, ha bárki, aki elég szorgalmas, nyugodt életet biztosító bérhez jutna. Lenne mire büszkének lenni, ha ez egy modern, művelt, fejlődő, toleráns, jó kedélyű, barátságos ország lenne. Baloldaliként is pont ezekre lennék büszke.

De ameddig azért kell szeretnem a hazámat és döngetni a mellemet a magyarságom miatt, mert addig sem figyelek fel az ipari mértékű lopásokra, a miniszterelnök pereputtyának ész nélküli gazdagodására, az éhezőkre, az iskolából kihullókra, a felsőoktatásba jelentkezők számának drasztikus zuhanására, a kulcspozíciókban lévők szakmai és emberi silányságára, a lakosság felének folyamatos lecsúszására, a külföldre menekülő szakemberek tömegére, a közpénzből összevásárolt pártpropaganda fröcsögésére, a törekvő és okos fiatalok helyett előkotort szenilis vénemberek feneketlen ostobaságára, addig nincs okom a büszkesége.

Egy dolog miatt érzem hasznosnak, hogy elolvastam ezt az interjút. Rájöttem a hasonlóságra Boross és Orbán között. A tyúkszarból kivakarodni képtelen suttyó engesztelhetetlenül irigy gyűlölete az értelmiséggel szemben. Úgy látszik, semennyi idő nem elég megérteni, hogy az intelligencia nem Budapesten, de még csak nem is a városban terem. Ha valaki viselkedni képtelen, félművelt, erkölcstelen és gátlástalan gazember, az nem a születési hely miatt van. Egyikük sem jobboldali, de legalább mindketten szélsőjobboldaliak. Orbán érdekből az.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.