December 14,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Pedig kicsit jobb hely lenne a világ, ha Nagy Feró kertet locsolna

A családok védelméről szóló nemzeti konzultáción való részvétel fontosságáról beszélt az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kedden Vácon, sajtótájékoztatón, ahol Nagy Feró énekessel és Bogányi Gergely zongoraművésszel kitöltötte a konzultációs kérdőívet.

Rétvári Bence, aki a térség fideszes parlamenti képviselője is, úgy fogalmazott: az előző évek bebizonyították, hogy minden magyar állampolgár számára fontos a nemzeti konzultációkon való véleménynyilvánítás, mert a konzultációk Magyarország legfontosabb kérdéseit érintik.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a véleménynyilvánítás a nemzeti konzultáción meghatározhatja a családpolitika legfontosabb irányait.

Bogányi Gergely arról beszélt, hogy a kérdőív kitöltése nem ideológiai beállítottság kérdése, hanem “a józan észé”.

Nagy Feró úgy vélekedett, hogy a kormánynak köszönhetően az elmúlt években “valamicske kis esélyünk nyílt arra, hogy a kezünkbe vegyük a sorsunk irányítását“. Azt a pénzt, amit “elköltenénk a migránsokra, azt költsük el magunkra, költsük el a gyermekeinkre” – mondta az énekes. (MTI)

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Bogányi Gergely Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas zongoraművész és Nagy Feró énekes, a Beatrice rockegyüttes frontembere Vácon 2018. december 4-én, miután közösen kitöltötték a konzultációs kérdőívet. (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Sajnos nem lehettem ott Vácon tegnap, hogy áldásomat adjam erre a történelmi pillanatra. De ha ott lettem volna sem valószínű, hogy e remek hazafiak közelébe engedtek volna, hogy megérdeklődjem tőlük, mi a jóistenről beszélnek egyenként és együttesen. Ezért aztán kénytelen vagyok a balliberális médiatúlsúly terhe alatt nyögve senyvedő MTI tájékoztatása alapján dolgozni.

Leszögezném, mint minden alkalommal, amikor a megvédendő honi művészet és magaskultúra képviselői az állampárt tetszőleges díszpéldányai társaságában pózolnak jóllakott óvodások gyanánt, hogy messzemenően tiszteletben tartom a véleményüket, és eszembe sem jutna elhülyült, időskori/fiatal- és középkori (höhö) demenciában szenvedő szerencsétleneknek nevezni őket. Vagyis semmilyen szinten nem tartom elfogadhatónak azt, hogy valakit lemarházzak – ahogy a nemzeti szalagmunkások tették például nem oly régen Bródyval, vagy éppen Mácsaival – vagy hogy olyan köpedelem stílusban személyeskedjek, ahogy őnemzeti honvédőségük szokott valahányszor mondjuk Alföldi Róbert megszólal közéleti kérdésekben.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy amikor azt látom, hogy a tájékozatlanság és az éjsötét szervilizmus torát üli az erkölcsön, jóérzésen és aztán kikönyököl az éppen szóban forgó celebritások száján, akkor ne állna jogomban felhívni erre a figyelmet. A világhírű zongoraművész urat (meg az ő közpénz-csodazongoráját) most hagyjuk is, hiszen már számtalanszor megbeszéltük: annak, hogy tendenciózusan szakmaiatlan, egyféleképpen megválaszolható, a kormány szája ízét tükröző, konkrétumokat egyáltalán nem tartalmazó, következésképpen utólag bármire felhasználható kérdéseket egymás után raknak és konzultációnak csúfolják, aminek az eredményei nem ellenőrizhetők, de legalább kiválóan alkalmasak a titkosított pénzlopás csúcsra járatására, semmi köze nincs a józan észhez. Minden máshoz igen, a józan észhez viszont egyáltalán semmi.

Rétvári Bencét is nyugodtan kihagyhatjuk az egyenletből, miután a harsány hazugságokkal – például ezzel: az előző évek bebizonyították, hogy minden magyar állampolgár számára fontos a nemzeti konzultációkon való véleménynyilvánítás – nem igazán van mit kezdeni. Nem, nem minden magyar állampolgár számára fontos a semmilyen kézzelfogható eredménnyel nem járó nemzeti konzultációkon való véleménynyilvánítás. Ha ez így lenne, akkor minden magyar állampolgár minden egyes nemzeti konzultáción részt vett volna, mert szereti, ha a saját pénzén nézik hülyének. De ez nem így történt, mint ahogy az érvénytelen népszavazás sem lett érvényes attól, hogy Kósa Lajos szerint érvényes volt.

Ámazonban Nagy Ferónak, a nemzet örök lázadó csótányának, a honi rock és a punk koronázatlan királyának (nem mellesleg erdélyi menekültek leszármazottja) ordító butaságától annak ellenére is elgurult a gyógyszerem, hogy tőle tudom, az embereknek jogukban áll hülyének lenni, és ez alól ő sem kivétel (nem, nem én hülyéztem le!). Nos, ennek valóban nincs köze – bogányiul szólva – semmilyen ideológiai beállítottsághoz, Nagy Feróról márpedig tudjuk, hogy nála csak Orbán Viktor Kövér Lászlóval összeborulva váltogatta sűrűbben és meredekebben a meggyőződését. Szóval Nagy Feróval, akárcsak az ideológiai köpönyegforgatók nagy részével sem az a bajom, hogy liberálisból jobboldalivá, MDF-esből MIÉP-essé avanzsálta a gerincoszlopa (najó, aki Rétvárival képes smúzolni, az szerintem bármire képes), most meg ott tart, hogy a politikán kívüliség jegyében Fidesz-KDNP-s csoportképeken játszik biodíszletet. Az a baj, hogy meg is szólal, baromságokat beszél, és adja a lovat a baromságok jóízű elfogyasztására egyébként is bármikor kapható populáció alá.

Pedig másfelől nagyon örülök annak, hogy a zenész úr ennyire szíven viseli a saját magunk és gyermekeink sorsát. Csak annak nem örülök különösebben, hogy ezt képtelen úgy kifejezni,  hogy az ordenáré migránsozást ne keverje bele a történetbe. Hát hogy jönnek ide a migránsok, Ferókám? Tudok jobbat annál, hogy a Magyarországon nem létező migránsokra költendő pénz miatt aggodalmaskodsz.

Például mi lett volna, ha a Fidesz-KDNP országlásának elmúlt nyolc éve alatt a strómanhálózat és a miniszterelnöki dinasztia felvirágoztatása okán ellopott csilliárdokat saját magunkra és a gyermekeinkre költöttük volna?

Vagy mi lett volna, ha az undorító, migránsgyűlöletre és mindenki gyűlöletére kondicionáló, Soros és Brüsszel utálatára hergelő propagandára szánt pénzek nem a Vajna-Habony-Mészáros tengelyen hasznosultak volna, hanem a gyermekeinkre szánják?

És akkor mi történne, ha az ilyen álkonzultációkra (volt belőlük néhány az elmúlt években) elégetett közpénzmilliárdokon nem Orbán haverjai zsírosodnak, hanem a gyermekeink minőségi oktatására fordítják?

Hol tartanánk már mi és a gyerekeink, tisztelt Nagy Feró, ha a stadionok betonjába, a legalja színvonalú magyar futballba öntött 500 milliárdok, az ezerévre titkosított paksi atommutyira, a yachtokra, kastélyokra, luxusingatlanokra, magánrepülőkre, földekre, miniszterelnöki plebejus rongyrázásra és saját lábra állásra elégetett felfoghatatlan európai és hazai közpénzek nem egy bűnbanda jólétét szolgálnák kilencedik éve?

Idézem a művész urat, hogy kerek legyen ez az ocsmány sztori (no, nem mintha lenne akár egyetlen olyan magyar ember, aki a gyerekétől szándékosan, előre megfontoltan és aljas módon el akarna venni):

 … néha úgy érzem, ezt a világot jobbítani nem lehet. Erre a problémára egyszerű, politikai jellegű a válasz: a népet nem lehet leváltani, olyan, amilyen. Ugyanolyan hülye, mint én. Minek tagadnám meg a fajtámat? Vitatkozzam bárkivel is? Inkább szkeptikus vagyok: lehet, hogy ez az öregség? Menjetek és csináljátok ti, nekem más dolgom van, meg kell locsolnom a kertet. Öregkorodra vagy bölcsebb leszel, vagy elhülyülsz. A magam esetében még nem tudtam eldönteni, melyik érvényesül. (via Magyar Nemzet, 2017. június)

Hát én sem fogom eldönteni, hogy Nagy Feró esetében a bölcsesség, vagy az elhülyülés lenyomatát látjuk ezen a gyászos produkción, de az egészen biztos, hogy a kormány legaljasabb, igazságot nyomokban sem tartalmazó néphergelő és butító propagandisztikus hazugságait visszaöklendezni egy tizenmilliárdos nemzeti álkonzultációs kampány kitöltött kérdőívével a kézben, senkinek nem válik dicsőségére. Így valóban nem lehet jobbítani a világot. Nem valószínű, hogy télvíz idején szokás locsolni a kertet, de az egészen biztos, hogy kicsit jobb hely lenne a világ, ha Nagy Feró kertet locsolna ahelyett, hogy a fenti ábrán látható NER-kompatibilis szervilizmussal aggódna a gyerekeink jövőjéért.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.