NEHAZUGGY

Sikertörténet! Már csak Romániát és Bulgáriát kell legyőznünk és akkor a magyar melós zsebében marad a legkevesebb pénz az Unióban

Tamás Róbert | 2018. December 2, Vasárnap | 16:05

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,290,098 forint, még hiányzik 709,902 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Miután ártunk és ormányunk már régen kisajátította az összes ünnepet, természetesen semmi meglepő nincs abban, hogy a karácsony se lehet kivétel. Az is csak a keresztény hazafiaknak szól (márpedig aki ilyen, az kivétel nélkül fideszes) és már szakértője is lett a kormánynak ebben a témában. Is.

Advent – Szakértő: az advent a szembenézés, bűnbánat ideje (MTI)

Az is lehet, hogy van külön advent szakértő és külön karácsony szakértő. Ez még nem teljesen világos. Az viszont nagyon is érthető, hogy szerető kormányunk a legjobb szakemberekkel dolgozik a haza üdvét elősegítendő. Különösen fontos ez akkor, amikor pénzügyekről van szó, mert az még nem olyan nagy probléma, ha mondjuk a kormány húsvét szakértője lányos zavarában nem tudja megkülönböztetni a nyuszit a barkától, de ha az adózásról van szó, akkor nincs helye hibának.

Az Európai Unióban Magyarországon volt a legnagyobb mértékű adóteher-csökkentés, a majdnem egy százalékpontos mérséklést 2016-ról 2017-re sikerült elérni úgy, hogy közben az unióban jelentősen nőtt az átlagos közteher – tájékoztatta Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár az MTI-t.

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a GDP-arányos adóterhelés a 2016-os 39,3 százalék után tavaly 38,4 százalékra csökkent. Ez az eredmény azért is kiemelkedő, mert míg az úgynevezett adócentralizációs ráta Magyarországon jelentősen csökkent, addig az Európai Unióban 39,9 százalékról 40,2 százalékra nőtt – részletezte az államtitkár.

Izer Norbert felidézte: 2017-ben a 9 százalékos mértékű társasági adóval nemcsak a nemzetközi befektető cégek fókuszába került Magyarország, hanem összességében 150 milliárd forintot hagyott mintegy 580 ezer hazai vállalkozásnál.

A kkv-knak is jelentős megtakarítást hozott a múlt év, hiszen két százalékponttal (16-ról 14 százalékra) csökkent a kisvállalati adó (kiva) kulcsa, és ekkor duplázódott meg (12 millió forintra emelkedve) a kisadózók tételes adójának (kata) bevételi határa is.

A szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 2017-ben radikálisan, öt százalékponttal csökkent – sorolta az államtitkár.

A kormány adópolitikájának a fókuszában az adócsökkentés és az egyszerűsítés áll; szemben az uniós trenddel, az adócsökkentések folytatódnak – nyomatékosította Izer Norbert. A szocho mértéke már csak 19,5 százalék, 2019 júliusától további két százalékponttal lehet kevesebb. A kiva kulcsa is alacsonyabb lett, 2018-ra 13 százalékra csökkent – tette hozzá.
Magyarország tehát meg tudja tartani előkelő helyét az EU rangsorban – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette, néhány éven belül legalább ilyen jó eredményeket szeretnének elérni az adózással kapcsolatos adminisztráció csökkentésében is. (MTI)

Miután kitöröltük a látószervünket elhomályosító hálakönnyeket, nézzünk egy kicsit a szőnyeg alá. Azt biztosan nem kell külön magyarázni, hogy az adócsökkentések kormánya a multik és az újonnan zseniális üzletemberekké okosodott gázszerelők és pártkatonák zsebében hagyott jóval több pénzt. De mi van azokkal, akik kitermelik a nyereséget, akik a pénztárgép, a munkapad, a szalag mögött gürcölnek majd beállnak a boltban a sorba és fizetik a kenyeret, a sót, a húst, a villanyszámlát, a buszjegyet?

Az Eurostat adatai jó dolgok (a KSH adataiból dolgoznak), de kissé elavultak. Olyan 2-4 éves csúszással publikálják a statisztikákat és nem feltétlenül a hétköznapi valóság felől közelítik meg a tényeket. A francia Institut Économique Molinari kutatóintézet adatai és statisztikái frissebbek (az Eurostat 2015-ös számaihoz képest ideiek) és jól értelmezhetőek.

Nézzük először Magyarország előkelő helyét az EU rangsorban. Magyarországon a teljes adóterhelés (a munkáltató és a munkavállaló által fizetett közterhek plusz az ÁFA, amit szerető kormányunk valamiért elfelejt hozzáadni az adóterhekhez, pedig az is adó) alapján az uniós rangsorban a 28 tagország közül az előkelő hetedik helyen állunk. Csak az az apró gond, hogy a lista a legmagasabb adóteherrel rendelkező országgal kezdődik, tehát a 28 tagország közül 21-ben kisebb az adóterhelés mint nálunk. A sorrend a következő: Franciaország, Ausztria, Belgium, Németország, Görögország, Olaszország aztán mi következünk a magunk 49,86 százalékával.

Azonban nem mindegy az sem, hogy a különféle közterhek mennyi bruttó fizetésből vonódnak le. Itt is van rangsor, ezen szintén nagyon előkelő helyen szerepel jól teljesítő kereszténydemokráciánk. A 28 tagország közül a huszonnegyedik helyet értük el (úgy, hogy valamiért Bulgária egyedül elfoglalja a két utolsó helyet), tehát 23 tagországban magasabb a bruttó bér, mint nálunk és csupán 4 (NÉGY) tagországban alacsonyabb az átlag bruttó fizetés. Név szerint Lettországban, Litvániában, Romániában és Bulgáriában.

Most hasonlítsuk össze, hogy a rommá adóztatott első hat országban mennyit keres az átlagmelós bruttóban, hiszen nem egészen mindegy, hogy mennyiből vonják le a hány százalékot és mi marad a végén a zsebünkben. Franciaországban az átlag bruttó bér (éves szinten természetesen) 56 815 €, az összesített adó (ÁFA is beleszámolva) 56, 73%. Ausztriában 57 887 € és 54, 32%. Belgiumban 57 443 € 54, 24%. Németországban 57 072 € és 52, 12%. Görögországban 25 105 € és 52, 09%. Olaszországban pedig 39 792 € 51, 55% teljes adóterheléssel. Magyarországon az éves bruttó átlagbér 12 962 € és a teljes terhelés 49, 86%.

Tegye fel a kezét, aki nem cserélne örömmel bármelyik magasabb összesített adóteherrel megnyomorított uniós polgárral átlagbért! Még akár a görögökkel is, hiszen ott is közel kétszer annyi ez az összeg, mint jól teljesítő, adót adóra csökkentő kicsiny hazánkban.

Az a helyzet, hogy amikor a bruttó átlagbérből levonjuk a közterheket, adókat, járulékokat és az ÁFA-t, amit minden kifli, minden villanyszámla, buszjegy, fodrász és a világon minden után fizetnünk kell, akkor csak a bolgár és a román emberek zsebében marad kevesebb pénz, mint egy magyar zsebében. De még így sem teljes az összkép, mert a magyar átlagbér-számítás is meglehetősen sajátos. Én nem tudom, hányan keresnek bruttóban 340 600 forintot (ennyi a hivatalos magyar bruttó átlagbér és a fenti statisztikák is ezt veszik figyelembe), de nem hinném, hogy túl sok ilyen van.

Csak játszásiból kipróbáltam valamit. Mutatom. Tételezzük fel, hogy Magyarországon 4 100 000 munkavállaló van. Ebből 4 000 000 munkavállaló bruttó 200 000 forintot keres. Az összes bértömege a négymillió munkavállalónak az átlag kétszázezer forinttal számolva:

4 000 000 x 200 000 = 800 000 000 000 forint.

Tételezzük fel, hogy van 100 000 olyan ember, aki viszont havi bruttó 5 000 000 forintot keres.

100 000 x 5 000 000 = 500 000 000 000 forint.

Most pedig számoljunk szépen átlagot! Adjuk össze a munkavállalók számát: 100 000 + 4 000 000 = 4 100 000. Adjuk össze a bértömegeket: 800 000 000 000 + 500 000 000 000 = 1 300 000 000 000 forint. És most végezzük el a végső számolást:

1 300 000 000 000 / 4 100 000 = 317 073 forint.

Ez azt jelenti, hogy hiába keres 4 millió ember csak 200 ezret, ha 100 ezer ember ötmilliót keres, akkor az átlagbér 317 073 forintra jön ki. Négymillió ember soha az életben nem keresett ennyit, de a statisztika szerint mégis ez van. Egy ilyen kicsi ország statisztikai adatait nem nagy bűvészet úgy manipulálni, ahogy az aktuális hatalom érdekei megkívánják.

Tehát összefoglalva a fenti nem túl rövid, de talán érthető eszmefuttatást (tényekkel és adatokkal megtámogatva). A 28 uniós tagországon belül Magyarországon a hetedik legmagasabb az összes adóteher, az ötödik legalacsonyabb a bruttó átlagbér és az összes teher levonása után mindössze két olyan ország marad, ahol kevesebb pénz marad a dolgozók zsebében.

Igaz, hogy ezt nem lenne jó MTI hírben lehozni, mert szarul hangzik. És ráadásul még igaz is.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!