December 19,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Sikertörténet! Már csak Romániát és Bulgáriát kell legyőznünk és akkor a magyar melós zsebében marad a legkevesebb pénz az Unióban

Miután ártunk és ormányunk már régen kisajátította az összes ünnepet, természetesen semmi meglepő nincs abban, hogy a karácsony se lehet kivétel. Az is csak a keresztény hazafiaknak szól (márpedig aki ilyen, az kivétel nélkül fideszes) és már szakértője is lett a kormánynak ebben a témában. Is.

Advent – Szakértő: az advent a szembenézés, bűnbánat ideje (MTI)

Az is lehet, hogy van külön advent szakértő és külön karácsony szakértő. Ez még nem teljesen világos. Az viszont nagyon is érthető, hogy szerető kormányunk a legjobb szakemberekkel dolgozik a haza üdvét elősegítendő. Különösen fontos ez akkor, amikor pénzügyekről van szó, mert az még nem olyan nagy probléma, ha mondjuk a kormány húsvét szakértője lányos zavarában nem tudja megkülönböztetni a nyuszit a barkától, de ha az adózásról van szó, akkor nincs helye hibának.

Az Európai Unióban Magyarországon volt a legnagyobb mértékű adóteher-csökkentés, a majdnem egy százalékpontos mérséklést 2016-ról 2017-re sikerült elérni úgy, hogy közben az unióban jelentősen nőtt az átlagos közteher – tájékoztatta Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár az MTI-t.

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a GDP-arányos adóterhelés a 2016-os 39,3 százalék után tavaly 38,4 százalékra csökkent. Ez az eredmény azért is kiemelkedő, mert míg az úgynevezett adócentralizációs ráta Magyarországon jelentősen csökkent, addig az Európai Unióban 39,9 százalékról 40,2 százalékra nőtt – részletezte az államtitkár. 

Izer Norbert felidézte: 2017-ben a 9 százalékos mértékű társasági adóval nemcsak a nemzetközi befektető cégek fókuszába került Magyarország, hanem összességében 150 milliárd forintot hagyott mintegy 580 ezer hazai vállalkozásnál. 

A kkv-knak is jelentős megtakarítást hozott a múlt év, hiszen két százalékponttal (16-ról 14 százalékra) csökkent a kisvállalati adó (kiva) kulcsa, és ekkor duplázódott meg (12 millió forintra emelkedve) a kisadózók tételes adójának (kata) bevételi határa is. 

A szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 2017-ben radikálisan, öt százalékponttal csökkent – sorolta az államtitkár. 

A kormány adópolitikájának a fókuszában az adócsökkentés és az egyszerűsítés áll; szemben az uniós trenddel, az adócsökkentések folytatódnak – nyomatékosította Izer Norbert. A szocho mértéke már csak 19,5 százalék, 2019 júliusától további két százalékponttal lehet kevesebb. A kiva kulcsa is alacsonyabb lett, 2018-ra 13 százalékra csökkent – tette hozzá. 
Magyarország tehát meg tudja tartani előkelő helyét az EU rangsorban – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette, néhány éven belül legalább ilyen jó eredményeket szeretnének elérni az adózással kapcsolatos adminisztráció csökkentésében is. (MTI)

Miután kitöröltük a látószervünket elhomályosító hálakönnyeket, nézzünk egy kicsit a szőnyeg alá. Azt biztosan nem kell külön magyarázni, hogy az adócsökkentések kormánya a multik és az újonnan zseniális üzletemberekké okosodott gázszerelők és pártkatonák zsebében hagyott jóval több pénzt. De mi van azokkal, akik kitermelik a nyereséget, akik a pénztárgép, a munkapad, a szalag mögött gürcölnek majd beállnak a boltban a sorba és fizetik a kenyeret, a sót, a húst, a villanyszámlát, a buszjegyet?

Az Eurostat adatai jó dolgok (a KSH adataiból dolgoznak), de kissé elavultak. Olyan 2-4 éves csúszással publikálják a statisztikákat és nem feltétlenül a hétköznapi valóság felől közelítik meg a tényeket. A francia Institut Économique Molinari kutatóintézet adatai és statisztikái frissebbek (az Eurostat 2015-ös számaihoz képest ideiek) és jól értelmezhetőek.

Nézzük először Magyarország előkelő helyét az EU rangsorban. Magyarországon a teljes adóterhelés (a munkáltató és a munkavállaló által fizetett közterhek plusz az ÁFA, amit szerető kormányunk valamiért elfelejt hozzáadni az adóterhekhez, pedig az is adó) alapján az uniós rangsorban a 28 tagország közül az előkelő hetedik helyen állunk. Csak az az apró gond, hogy a lista a legmagasabb adóteherrel rendelkező országgal kezdődik, tehát a 28 tagország közül 21-ben kisebb az adóterhelés mint nálunk. A sorrend a következő: Franciaország, Ausztria, Belgium, Németország, Görögország, Olaszország aztán mi következünk a magunk 49,86 százalékával.

Azonban nem mindegy az sem, hogy a különféle közterhek mennyi bruttó fizetésből vonódnak le. Itt is van rangsor, ezen szintén nagyon előkelő helyen szerepel jól teljesítő kereszténydemokráciánk. A 28 tagország közül a huszonnegyedik helyet értük el (úgy, hogy valamiért Bulgária egyedül elfoglalja a két utolsó helyet), tehát 23 tagországban magasabb a bruttó bér, mint nálunk és csupán 4 (NÉGY) tagországban alacsonyabb az átlag bruttó fizetés. Név szerint Lettországban, Litvániában, Romániában és Bulgáriában.

Most hasonlítsuk össze, hogy a rommá adóztatott első hat országban mennyit keres az átlagmelós bruttóban, hiszen nem egészen mindegy, hogy mennyiből vonják le a hány százalékot és mi marad a végén a zsebünkben. Franciaországban az átlag bruttó bér (éves szinten természetesen) 56 815 €, az összesített adó (ÁFA is beleszámolva) 56, 73%. Ausztriában 57 887 € és 54, 32%. Belgiumban 57 443 € 54, 24%. Németországban 57 072 € és 52, 12%. Görögországban 25 105 € és 52, 09%. Olaszországban pedig 39 792 € 51, 55% teljes adóterheléssel. Magyarországon az éves bruttó átlagbér 12 962 € és a teljes terhelés 49, 86%.

Tegye fel a kezét, aki nem cserélne örömmel bármelyik magasabb összesített adóteherrel megnyomorított uniós polgárral átlagbért! Még akár a görögökkel is, hiszen ott is közel kétszer annyi ez az összeg, mint jól teljesítő, adót adóra csökkentő kicsiny hazánkban.

Az a helyzet, hogy amikor a bruttó átlagbérből levonjuk a közterheket, adókat, járulékokat és az ÁFA-t, amit minden kifli, minden villanyszámla, buszjegy, fodrász és a világon minden után fizetnünk kell, akkor csak a bolgár és a román emberek zsebében marad kevesebb pénz, mint egy magyar zsebében. De még így sem teljes az összkép, mert a magyar átlagbér-számítás is meglehetősen sajátos. Én nem tudom, hányan keresnek bruttóban 340 600 forintot (ennyi a hivatalos magyar bruttó átlagbér és a fenti statisztikák is ezt veszik figyelembe), de nem hinném, hogy túl sok ilyen van.

Csak játszásiból kipróbáltam valamit. Mutatom. Tételezzük fel, hogy Magyarországon 4 100 000 munkavállaló van. Ebből 4 000 000 munkavállaló bruttó 200 000 forintot keres. Az összes bértömege a négymillió munkavállalónak az átlag kétszázezer forinttal számolva:

4 000 000 x 200 000 = 800 000 000 000 forint.

Tételezzük fel, hogy van 100 000 olyan ember, aki viszont havi bruttó 5 000 000 forintot keres.

100 000 x 5 000 000 = 500 000 000 000 forint.

Most pedig számoljunk szépen átlagot! Adjuk össze a munkavállalók számát: 100 000 + 4 000 000 = 4 100 000. Adjuk össze a bértömegeket: 800 000 000 000 + 500 000 000 000 = 1 300 000 000 000 forint. És most végezzük el a végső számolást:

1 300 000 000 000 / 4 100 000 = 317 073 forint.

Ez azt jelenti, hogy hiába keres 4 millió ember csak 200 ezret, ha 100 ezer ember ötmilliót keres, akkor az átlagbér 317 073 forintra jön ki. Négymillió ember soha az életben nem keresett ennyit, de a statisztika szerint mégis ez van. Egy ilyen kicsi ország statisztikai adatait nem nagy bűvészet úgy manipulálni, ahogy az aktuális hatalom érdekei megkívánják.

Tehát összefoglalva a fenti nem túl rövid, de talán érthető eszmefuttatást (tényekkel és adatokkal megtámogatva). A 28 uniós tagországon belül Magyarországon a hetedik legmagasabb az összes adóteher, az ötödik legalacsonyabb a bruttó átlagbér és az összes teher levonása után mindössze két olyan ország marad, ahol kevesebb pénz marad a dolgozók zsebében.

Igaz, hogy ezt nem lenne jó MTI hírben lehozni, mert szarul hangzik. És ráadásul még igaz is.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.