December 19,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Hát akkor boldog karácsonyt Kövér Lászlónak is

Olvastam még tegnap, hogy Kövér László politikai házmesternek és portásnak, mindannyiunk példaképének az anyaságban, az Országgyűlés állampárti elnökének, a Fidesz élő lelkiismeretének, a narancssárga fészekaljon kívül tenyésző embertársait látványosan és megingathatatlanul gyűlölő, a mindenki más lekommunistázásában élen járó kivénhedt nemdemokratának elgurult az ő gyógyszere. Megsértődött őfelsége. Valaki más helyett. Aki tehát nem ő, hanem ki? Hát Polt Péter, legfőbb ügyésznek csúfolt elsikálóművésze minden fideszes kormányzati korrupciónak, ami ebben az országban kilencedik éve megszakítás nélkül, a legnagyobb zavartalanság által övezve folyik.

A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézete ifjúságkutató csoportjának egykori segédmunkatársa olyannyira megsértődött, hogy a bevándorlási hivatalt megszégyenítő sebességgel már össze is lapátolta a Házbizottság soros tegnapi ülésére azt a javaslatot, amely 504 900 forintra büntetné a Párbeszéd képviselőjét, Tordai Bencét, amiért a politikus egy korábbi parlamenti ülésen bohócnak nevezte Orbán meccsnéző haverját, akinek kilencedik éve, az egyre sűrűbb Elios-sötétségben nem tűnik fel semmi olyan nehezményeznivaló, messziről bűzlő, ordas gazemberség, amibe máshol kormányok szoktak belebukni.

A Tordai által elkövetett bűncselekmény az volt tehát, hogy bohócorrot merészelt vinni Polt Péternek, és ugyanazzal a lendülettel rossz bohócnak is minősítette, miután nem kapott tőle érdemi választ az Elios-ügyben feltett kérdésére. Sőt, az erről készített videót közzé is tette Facebook-oldalán. Gyalázat. Kövér szerint a vélemény kifejtésének e „nonverbális módja megsértette az Országgyűlés rendjét”, amennyiben

az Országgyűlés tekintélyének súlyos sérelme is megállapítható, hiszen a nagy nyilvánosság előtt tanúsított provokatív magatartás alkalmas volt arra, hogy jelentős mértékben csorbítsa a plenáris viták – közügyek megvitatásához méltó – színvonalába vetett közbizalmat.

Én kifejezetten bírom, amikor hülyének, marhának, kreténnek és szellemi fogyatékosnak néznek. Ámazonban van valami, amit még annál is nehezebben viselek, mint Semjén Zsolt Orbánba szerelmes, szervilis bólogatásra idomított ájtatosságát. Ez pedig Kövér László álszent moralizálása, mimózalelke és eltartott kisujja a magyar jogállam hullája felett. Beszarok, amikor ez a gyáva, mindig durcás és frusztrált újságírók védőszentje, ez a saját maga és mások helyett okkal és pláne ok nélkül megsértődő útszéli tahó a köz bizalmával visszaélő emberi méltatlanságok gyűjtőhelyévé avanzsált parlament tekintélyéről és az ott állítólag megvitatott (nekem valami kimaradt ezek szerint) közügyek színvonaláról értekezik. És ez nem elég: erre a tekintélyre és színvonalra hivatkozva szórja nem csak az átkait , de az egyre combosabb büntetéseket is a hazaáruló ellenzékre.

Nem vagyok annyira jófej, úgyhogy egyáltalán nem Tordai Bence büntetése miatt aggódom, és természetesen elfogadom: lehet afölött is fanyalogni, hogy vajon egy-egy ilyen ellenzéki akciónak mi a konkrét célja, és vajon a néhány perces hírnéven túl, képes-e komolyan vehető üzenetet átadni a közügyek rendre elmaradó megvitatásától egyre távolabb kerülő, főállásban kéményen bambuló kisemberek csoportjainak.

Az egy fontos tény viszont, hogy Kövér Lászlónak már legalább négy éve papírja van arról, hogy a fent tervezetthez hasonló erőfitogtató bírságolással eddig is megsértette a képviselők szabad véleménynyilvánítási jogát, úgyhogy nagy valószínűséggel azt a pert is elbukná Strasbourgban, amit Tordai Bence indítana ellene (nem tudom, hogy tervez-e ilyet). Láthatóan ez egyáltalán nem zavarja, a Polt Péter méltósága iránti aggodalom okán nincs ideje faszságokkal foglalkozni.

Ami mégis a leggázabb ennek az állandóan bosszúra szomjazó, a kétharmados jódolgában is kilencedik éve áldozatot és mártírt játszó bajszos közjogi méltatlanságnak (akinek fogalmam sincs mennyi lehetne a méltó büntetése azért, mert Áderrel és Orbánnal karöltve, bármelyik gazember elődjüket túlszárnyalva totálisan elinflálták és aprópénzre váltották a közjogi méltóság fogalmát) a vergődésében, az a mérhetetlen cinizmus.

Hol volt az Országgyűlés tekintélye miatt aggódó Kövér László, amikor a nemzetbiztonsági átvilágításon többszörösen megbukott dörzsölt arab üzletember (az Zaid Naffa nevű) a karzatról, a VIP-páholyból nézhette végig a parlamenti alakuló ülését és az országgyűlési képviselők eskütételét?

Hol volt ugyanez a Kövér László, valahányszor az ország első embere internetes trollokat megszégyenítő provokatív magatartással kerülte el, hogy munkaköri leírásának megfelelően érdemben válaszoljon a neki feltett, az ország közügyeit érintő kérdésekre? Hol volt Kövér László, a NER-moralizálás csúcstartója, amikor az ország első embere személyeskedve, buzizva, csicskázva, boldog karácsonyozva, függöny mögé bújva vagy éppen átmeneti süketségre hivatkozva úszta meg, hogy a köz pénzéből dőzsölő famíliáját érintő kérdésekre válaszolnia kelljen?

Akkor tényleg menjünk vissza Ázsiába, a gecibe

Hol volt Kövér László példás igazságérzete és morális zsinórmértéke, amikor az ellenzék egyik politikusát nagy nyilvánosság előtt lehülyézték a parlamentben a saját büdösszájú harcostársai, majd ő maga vette el tőle a szót?

Elmondom: Kövér László a helyén volt, és egyáltalán semmi nem baszta a fülét, nem zavarta a mimózalelkét, és nem aggódott az országgyűlés tekintélye miatt. Ha ő volt éppen az ülésvezető, ha nem, mindannyiszor példásan sunyított, és legfeljebb azt kérte ki magának, hogy az elvtársai szíveskedjenek nem idézgetni az úgynevezett „méltóságon aluli” sajtóból, mert az zavarja őméltatlanságát. Nekem ezzel a pitiáner, állandóan vélt sérelmeket kompenzáló, soha nem létezett erkölcsi alapokra támaszkodó köldöknéző, belterjes önbíráskodással van tele az összes hócipőm. Hogy miközben bűnözőket melengetnek a keblükön, az amúgy is saját taknyában fetrengő ellenzéken veszik folyamatosan az elégtételt azért, mert az országgyűlésből még nem sikerült testületileg kitiltani őket, hogy ott csak olyasmi történhessen és hangozhasson el, ami a kétharmados szavazógépezet ínyére való.

Azzal a bizonyos tekintéllyel és méltó színvonallal maga Kövér László törli ki a valagát hetente. Pontosan azóta, mióta a fülkék először felrobbantak 2010-ben. Azóta Kövér László perverz ízlése okádja le a valamikori plenáris viták hűlt helyét, ahol azon versengenek az állampárt felkent képviselői, ki mennyire ívesen tud beleszarni a kérdezők, okvetetlenkedők szájába. Ahol a nagy fehér főnök valamennyi lábszagú, gúnyos kioktatását a fideszes patkó harsány röhögése emeli négyzetre. Nem az a baj, hogy Polt Péter legfőbb ügyésztől egy egyenes válaszra nem telik a fideszes korrupcióval kapcsolatban, hanem hogy van aki még mindig feszegeti ezt a dolgot, és bohócnak nevezi a bohócot. Mondjuk, szerintem az ország elsőszámú bűnpártoló fideszes káderét bohócnak nevezeni meglehetősen hízelgő, de nem ez a lényeg.

Hanem az, hogy Polt Péter és a fideszes parlament elkártyázott hitelét az sem fogja visszaadni, ha Kövér naponta áll bosszút az ellenzéken azért, mert nem haltak még ki egytől egyig. Azt hiszem, megint ideje volna megvitatni azt a kérdést, hogy mégis mi a szar értelme van egy ilyen parlamentben Kövér László lábtörlőjének lenni.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.