November 15,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Munkahely nincs, közlekedés nincs, NER van

Helyes! Még mindig sok potyautas csimpaszkodik a Drága Magyar Anyaföld Keresztény Csöcsén, ideje lerázni őket a francba! Aki nem dolgozik, ne is egyék! Aki nem eszik, az orvosi ellátásra se legyen jogosult! Micsoda dolog már az, hogy bárki korlátozás nélkül hozzájuthat a világhírű magyar egészségügyben a kórházi fertőzésekhez? Ha én fizetem a tébét, akkor az nekem jár. Nem adok belőle senkinek. Francot fogok én fizetni mások helyett, amikor én úgyis a magándokihoz megyek, mert megtehetem. Sőt, igazságtalannak tartom, hogy nekem is fizetnem kell a tébét, miközben soha nem vagyok beteg, ha mégis, akkor nem az államiba megyek meghalni, hanem a magánba gyógyulni.

Csak ritka fogú gereblyével húztam össze néhány hozzászólást a szociálisan kurvaérzékeny, a társadalmi szolidaritást értő és ahhoz érzékenyen viszonyuló polgárok reakcióiból. Ha igazak a hírek – a magam részéről csak abban reménykedem, hogy nem igazak – gondoskodó kormányunk megvédi a szorgos adófizetők tömegét attól, hogy olyan honfitársaink is kaphassanak orvosi ellátást, akik nem fizetik a tébét. Tudom, a törvénytervezet – legalábbis egy hírportál szerint, ami még nem hivatalos és talán nem is igaz – nem pontosan így fogalmaz, hanem úgy, hogy aki nem fizeti a tébét és ennek ellenére orvosi ellátásra, kórházi kezelésre, netán műtétre szorul, azzal ki fogják fizettetni a annak költségét. Jól hangzik ez, majdnem hihetően.

Jelenleg 400 000 honfitársunknak nincsen társadalombiztosítása. Feltett kézzel elhiszem, hogy vannak köztük olyanok, akik azért nem fizetik, mert szeretnek a mások nyakán élősködni. Őket valóban ki kell valahogy szűrni a rendszerből. Ámde.

Jenő bácsi és Manyi néni Tökömbojtján élnek. Tökömbojtja egy apró zsákfalu valahol Orbán Viktor háta mögött. Munkahely nincs, közlekedés nincs, NER van. Jenő bácsi és Manyi néni még csak ötvenvalahány évesek, nem az életkoruk miatt bácsinéni, hanem az elhasználtságuk miatt. Manyi néni a postán dolgozott, de már nincs posta, óvoda és iskola sincs a faluban, mert gyerek sincs. Munkanélküli segély sincs, a három hónapig adható támogatás már régen lejárt. Márpedig ha lejárt, fizetni kell a társadalombiztosítást. Havi hétezerháromszázat. Vagyis hát fizetni kellene, mert Jenő bácsit baleset érte, már nem tud a távoli városba járni dolgozni. Deréktól lefelé lebénult, az pedig nem teszi vonzó munkaerővé. De azért munkaképes szerencsére, legalábbis az orvosi bizottság szerint. Dolgozni ülve is lehet. Az igaz, lehet. Csak éppen nem egy ácsnak, autószerelőnek, vízvezetékszerelőnek, hentesnek.

Szóval ha Jenő bácsinak lejár az álláskeresési támogatás három hónapja, se munka nem lesz, se segély, se tébé. Mert akkor már kétszer hétezerháromszázat kellene fizetni a semmiből. És még szerencséjük is van, mert ha lenne egy gyerekük, aki már nem jár iskolába, de még nem talált munkát, akkor háromszor hétezerháromszáz lenne. Családbarátilag.

Ha az új törvényt elfogadja – persze hosszas vita után – a parlamentnek nevezett bolhacirkusz, akkor Jenő bácsi és Manyi néni Tökömbojtján kezdheti megtanulni a vakbéleltávolítás fortélyait, mert hogy nem tudnak erre előteremteni többszázezer forintot, az biztos. Ha esetleg lesz majd egy kis szürkehályog, akkor nem marad más, mint a megvakulás. Szép idők jönnek, komolyan.

Ha az új törvénytervezetről szóló hír kacsa, akkor sem borulhatunk virágba örömünkben. Ugyanis amennyiben Manyi néni, vagy Jenő bácsi orvoshoz, pláne kórházba kerül, akkor az elmaradt tébé tartozását azon nyomban elkezdi rajtuk behajtani a hatóság. Ami nem is lenne baj, ha szándékosan nem fizették volna. Ha azonban azért nem fizették, mert nem volt miből és mert most sincs miből, ennek ellenére elkezdik levonni akár a nyomorult kis járandóságukból (ha van olyan), vagy egy esetleges fizetésükből (ha lesz olyan), akkor pont úgy nem tudnak talpra állni, ahogy eddig sem tudtak. Állami segítséggel.

A társadalmi szolidaritás amúgy arról szól, hogy én fizetem a kurva tébét akkor is, ha soha nem vagyok beteg (ahogy fizetem az autómra a biztosítást akkor is, ha soha nem okoztam balesetet) és akkor is, ha magánorvoshoz járok, mert megtehetem. Fizetem, mert tudom, hogy valamiből fenn kell tartani a rendszert és mert tudom, hogy van, aki nem tudja fizetni és az én segítségem nélkül megnyomorodik, megvakul, meghal. Én tudom ezt. A kurva kormány vajon miért nem tudja?

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.