November 13,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Mossuk kezeiket

Ma van a kézmosás világnapja. Bizony. Csak azért szólok, mert akiket igazán érintene a dolog, nagy valószínűséggel nem tudnak róla. Nem Kásler Miklósra gondolok, meggyőződésem, hogy a doktor úr azért jelent meg retkes körmökkel a nyilvánosság előtt (holott retkes körmökkel önmaga előtt nem jelenik meg az ember elsősorban, hiszen ő él együtt a saját kezével, amivel a szájához viszi az ételt, megdörzsöli a szemét, megfogja a másik ember kezét, megsimogatja a szeretteit), hogy ilyen agyafúrt módon üzenjen a kormánynak: kellene valamit kezdeni az egészségüggyel, mert lám, még egy intézményvezetőnek, de még egy miniszternek sem jut kézmosási lehetőség sem, nemhogy kézfertőtlenítő. Kásler doktor agyafúrt, tanult ember. Tudja, hogy az ő pozíciójában nem lázadhat nyíltan, pláne nem kritizálhatja a kormány munkáját, ezt a csalafinta módszert találta ki.

Másoknak azonban szükségük lehet a kézmosásra. Nem csak a hagyományos módon, bár az soha nem árthat, hanem amolyan pilátusi módon is, mert minden nappal közelebb van az a pillanat, amikor elérkezik a körömellenőrzés ideje. El kell majd magyarázni mi az ott a karommá szörnyült köröm alatt. Mert nini, néhány katonainak hazudott repülőgép, amin katona soha még nem utazott, a miniszterek elnöke viszont igen. Mellé szorulva a koszban luxusrepülővel előadott meccslátogatások, mindjárt mellette pedig a kilakoltatott családok ezrei jajveszékelnek. Rajtuk valahogy nem segített az előtörlesztés lehetősége, a parlamenti képviselők ellenben igen szép számban éltek vele. Ezt a mocskot is ki kell majd piszkálni onnan, a többi közül.

Például a kormánytól független média szétszaggatásának kísérlete is ott virít a középső ujj hajlott karma alatt, megtámogatva a közpénzből és irányított reklámokból zabáltatott propagandisták gyomorforgató óbégatásával. Csak nem akar végleg kihalni a független média, hiába a vérgőzös tombolás. Valahogy az emberek, az olvasók életben tartják, mert rájöttek, hogy rajtuk múlik. Ez legalább még rajtuk múlik. A mocsármédiát is ők tartják el, de távolról sem önként, akkor már eltartják a függetlent is, csak azt már önként.

Lássuk, mi rejtőzik még a szutyok között! Sok, iszonyúan sok pénz. Elképzelhetetlenül, elmondhatatlanul sok forint és euró. Annyi, amennyiből már egy sokkal, de sokkal jobb országban élhetnénk, ahol nem kell meghalni a sürgősségi várójában, nem szakad az ovisok fejére a plafon, fűtés és légkondi is van a kórházakban, nem ötven betegre jut egyetlen túlhajszolt, alulfizetett nővér, ahol senki nem hálálkodik a miniszterek elnökének azért, mert a közösből karácsony előtt küldet a nyugdíjasoknak egy szánalmas bözsiutalványt, hanem megkérdezik a jóembert, hogy miért is huszonezer forint a legalacsonyabb nyugdíj, miért nem gondoskodik az állam a magatehetetlen, egyedülálló idős emberekről, miért nincs elegendő és megfelelő színvonalú idősotthoni férőhely, miért kell éveket várni, ameddig valaki bekerülhet, már ha él addig.

Látok még ott, a hajlott karom alatt luxusautókat, kastélyokat, szállodákat, kempingeket, borászatokat, termőföldeket, trafikokat, egész ágazatokat, külföldi bankszámlákat, yachtokat, méregdrága órákat és táskákat, a fizetéseket sokszorosan meghaladó életmódot, még el sem kezdődött, de már törlesztést igénylő atomerőművet, ellopott nyugdíjvagyont, túlárazott beruházásokat, családi bizniszek sokaságát, kiskorú gyerekek, apák, anyák, nagy- és dédszülők, unokahúgok, szomszédok, barátok és strómanok nevére íratott elmondhatatlan vagyonokat.

Ott van a köröm alatt Putyin, Erdogan, az azeri baltás gyilkos és még számtalan sötét darabja a múltnak és jelennek. Remélhetőleg a jövőnek már nem. Vagy nem sokáig. Hiszen ma van a kézmosás világnapja. Mossunk kezet mi is, de nézzünk rá mások körmére is. Aztán elő az olló, kefe, szappan, fertőtlenítő. Ha magától nem hajlandó kezet mosni, kénytelenek leszünk mi megtenni. Előbb-utóbb kénytelenek leszünk. Önvédelemből. Mert a mocsok másra is átragad, mert ronda, mert betegségeket hordoz, mert fertőz és mert minden jóérzésű ember számára öklendetes. Senki nem akarja, hogy ilyen kézzel nyúljanak a szeretteihez, gyerekéhez, unokájához, a múltjához, jelenéhez, jövőjéhez. Ugye?

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.