November 19,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

Hacsaknem Blog


Ezek nem sima trollok, akiket barátilag nyakon csapkodnak és majd holnapra jobb belátásra térnek

  • Az európai demokrácia megbicsaklott, ezért azt szeretnénk, hogy helyreállítsuk a demokráciát Európában.
  • Nyugaton liberalizmus van, demokrácia meg nincsen.
  • Magyarországon a demokrácia mércéje magas.
  • Nekünk Magyarországon a demokrácia és a szabadság nem politikai, hanem erkölcsi kérdés.

Ezeket az orbáni gondolatokat juttatta eszembe az a nagyszerű hír, amellyel Szijjártó Péter hétfőn vadhajnalban berúgta a NER újabb dicsőséges hetét:

Magyarország semmilyen Lengyelország elleni szankciót nem fog megszavazni, és számíthat Lengyelország támogatására mindvégig a hetes cikkely szerinti eljárás során – jelentette ki Szijjártó Péter hétfőn, az uniós tagországok külügyminisztereinek egynapos tanácskozását megelőzően az MTI-nek Luxembourgból eljuttatott közleményében.

Szerintem érdekes ezt a kérdést közelebbről megvizsgálni nem elfeledve a felcsúti üstökös európai dimenzióban előadott hatalmi-politikai ambícióit. Mint láthatjuk, a kommunista-verőből lett liberálisból lett demokratából lett régi vágású illiberálisok kőkeresztény, harmadik kétharmados demokratikus felhatalmazásával magának bármit megengedő Orbán Viktora éppen nagy erőkkel dolgozik azon, hogy Európa szélsőséges pöcegödrébe lavírozza magát és saját vállalkozásaként üzemeltetett országát. Segítek az értetlenkedőknek: mikor éppen nem ő simogat görög neonácikat, akkor őt simogatják német, vagy éppen holland megszállott fanatikusok. Tudom, hogy ezt a minősítést a fideszes kétharmad jól fizetett megmondóemberei harsány röhögések közepette bóknak szokták venni, de sajnos nem az. Nem is szitokszó, vagy pejoratív kategória, szimplán definíció: az Orbán-rezsim definíciója. Zárójel bezárva.

Alighogy Szijjártó elbőgte magát, a propaganda máris tolja serényen a hazugságot bele az éterbe, Küldd tovább jeligére!:

Ami lemaradt a néphülyítő hazug szóróanyagról: Lengyelország ellen az Európai Bizottság, Magyarország ellen az az Európai Parlament kezdeményezett az unió alapszerződésének 7. cikkelye szerinti eljárást, mert mindkét országban sérülnek a jogállamiság elvei. Magyarországon és Lengyelországban is sérül a bíróságok függetlensége, mindkét országban van törekvés a sajtószabadság korlátozására, és mindkét országban nehezítik a civil szervezetek működését, vagyis a polgári önszerveződést. Semminek semmi köze a bevándorlókhoz és a kötelező betelepítési programhoz, ellenben annál több köze van a politikai vezetés által foglyul ejtett, korrupcióval sújtott kelet-európai kisállamisághoz, amelynek fő attribútuma a demokratikus államberendezkedés felszámolása. Miután a fideszes állampárti gépezet hatalmas erőket mozgat meg és rengeteg közpénzt éget el azért, hogy különféle tenyérjósok, összeesküvés elmélet-hívők és közönséges kalandorok száján keresztül megideologizálja, hogy Brüsszel valójában egy kommunista diktatúrát működtet a demokrácia keleti, szuverén, bivalyerős népi felhatalmazással bíró bajnokainak megbüntetése érdekében, el is érkeztünk a lényeghez.

Olyan szinten dübörög a diktatúra Brüsszelben, hogy még a legfapadosabb uniós alapelveken is páros lábbal ugráló, az EU-t fejőstehénnek néző, a jogaikat maguknak kikérő, a kötelezettségeiket nem létezőnek tekintő tagállamokat csak egyhangú szavazással lehet szankcionálni. És miután most párhuzamosan két eljárás folyik, a főszereplők bármelyike röhögve meg tudja akadályozni, hogy a másikat felelősségre vonják, és büntetőintézkedéseket vezessenek be vele szemben.

Vagyis ha jól fordítom konyhanyelvre, a hanyatló Nyugaton olyan brutálisan vérbe fojtották a demokráciát, az Európai Unió pedig egy annyira durván antidemokratikus intézmény, hogy a tagállamok abszolút, vagy éppen kétharmados többségének egyetértése sem elegendő ahhoz, hogy bárkit felelősségre vonjanak azért, mert nem hajlandó késsel-villával táplálkozni.

Vagyis olyan szinten dúl az európai bosszú Migránsverő Orbán Viktorral szemben, hogy akár egyetlen szövetségesének vétója is képes magakadályozni azt, hogy a sorosozásba, migránsozásba belegárgyult, szélsőséges tudatrepedést szégyenpadra ültessék, ahol számot kell adnia a tetteiről.

Bár semmi újdonság nincs benne, ez itt a lényeg: a folyamatosan elnyomottként, üldözöttként, mártírként és áldozatként vinnyogó, az isten tudja milyen disznóságok árán összekapirgált kétharmados felhatalmazásával mellet döngető magyar állampárt, amelyik folyamatosan azzal a hazugsággal házal, hogy egy agresszív és intoleráns szélsőség (egyben kisebbség) uralja Európát, valójában abszolút kisebbségből kényszerítheti rá saját akaratát a többségre. Mert ennyire intoleráns és agresszív ez a büdös Európai Unió. Mindeközben a kétharmados fideszes parlament által fémjelzett magyar demokrácia mércéjét olyan magasra pakolták (boldog karácsonyt!), hogy már lábujjhegyre állva sem érik el, Európa a diktatúra súlya alatt rohad. Hát valóban. Hacsak így nem.

Tekintsünk el a Magyarország és Lengyelország közötti alapvető különbségektől (mert a látszat ellenére léteznek igen markáns különbségek), a fontos az, hogy a két ország vezetését összekovácsoló pillanatnyi, az Európai Unióval való szembenállásban testet öltő érdekek alapvetően új helyzet elé állították Európát. És bár azt hitték, hogy a Sargentini-jelentés elfogadása visszafordíthatóvá teszi azokat a folyamatokat, amelyek néhány évnyi súlyos félrenézés, vállvonogatás, és naiv ejnyebejnyézés nyomán Európa eme felén elindultak, valójában szart sem ér a késői ébredésük, ha most sem veszik komolyan annak a súlyát, hogy milyen abszurd eljárásjog mentén működik az Európai Unió és mennyire sürgős reforma szorul. Annál abszurdabbat elképzelni sem lehet, mint hogy egy közel 30 tagú közösségben egyetlen tag vétójoga elegendő legyen ahhoz, hogy a klub gazemberét felelősségre lehessen vonni azért, mert évek óta más csapatban játszik, más értékrendek előtt gazsulál, miközben a közös kasszára azért igényt tart.

Félreértés ne essék, a vétójognak nyilván lehetett értelme, legalábbis addig, ameddig a posztkommunista erkölcsű, a traumatizált-nyomorúságos gyerekkorukból alig kivakarózott klubtagok meg nem jelentek a színen. Ameddig az Európai Unióban a közösség érdekeit szolgáló legszélesebb körű konszenzusos megoldások keresése volt a cél, addig a vétójog más megítélés alá esett. Mióta azonban a kocsmai hiszti, a toporzékolás, az óbégatás került az egészséges viták és kompromisszumkeresés helyére, mióta bűnbandákra hajazó egyének gyülekezete került vezető pozícióba és irányít családi bizniszként komplett országokat, és teli tüdőből ordítják, hogy mindenki más szembe jön velük az autópályán, a régi módszerek már nem működnek.

Már tegnap is késő lett volna megcselekedni azt a fránya európai újratervezést, kedves naiv nyugati barátaink! Az idő meg változatlanul nem önöknek dolgozik. Ezek már nem sima trollok, akiket barátilag nyakon csapkodnak és majd holnapra jobb belátásra térnek. Ne várják meg, ameddig ez a két jóbarát fogja helyreállítani az európai demokráciát a neonácikkal összeborulva, mert abból csak tragédia származik.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.