Napokkal ezelőtt járta be a magyar sajtót a hír, miszerint Szanyi Tibor egy törvényjavaslatot nyújtott be – amit elfogadtak – az Európa Parlament számára, amely 25%-ban maximalizálná az áfát. Azt az áfát, ami az EU-n belül Magyarországon a legmagasabb. A 27%-ot senki még csak meg sem közelíti, ugyanis a minket holtversenyben követő Dánia, Horvátország és Svédország is 25%-os áfával rendelkezik. Amikor annak a lehetősége, hogy a magyar áfa is „mindössze” 25%-os legyen bejelentésre került, sokan megmondtuk, hogy a kormány uniós támadást, esetleg Sorost fog kiáltani, mindössze idő kérdése. Mit ad isten, ez az idő el is jött, ugyanis a következő közleményt adta ki a Fidesz a tegnapi napon:
Brüsszel és a baloldal meg akarja emelni a személyi jövedelemadót és meg akarja szüntetni a gyerekek után járó családi adókedvezményt. Ez a valódi céljuk, ezért akarják korlátozni a tagállamok szuverén adópolitikáját.
A baloldal mint mindig, most is a brüsszeli törekvésekhez asszisztál. Brüsszel ugyanis minden területen – már az adópolitikában is – több hatalmat akar magának. Mindez veszélybe sodorná az eddigi adócsökkentéseinket, az EU-ban legalacsonyabb magyar személyi jövedelemadót és a társasági adót, a családi adókedvezményt.
A Fidesz-KDNP az adócsökkentés politikáját folytatja, csökkentjük a munkát és a jövedelmet terhelő adókat, hogy több pénz maradjon a vállalkozásoknál, a munkavállalóknál, és a gyermekes családoknál.
Vajon mi a tökömről beszél a Fidesz most? Ki az úristen akart itt bármit is emelni? Értem én, hogy már mindent támadásként kell eladni, mert akkor majd jól meg lehet védeni bennünket, de ezt talán még a Fidesz hívek is nehezen hiszik el. Ugyanis miről van itt szó? Az EP javaslata maximalizálná – Magyarország esetében pedig – CSÖKKENTENÉ az egyébként borzasztóan magas 27%-os áfát. Tehát minden egyes vásárláskor kevesebbet kéne otthagyni a boltban, hogy azt állambácsi – Orbán, Tiborcz, Vajna és a többiek – szépen ellopja. Ezzel szemben a Fidesz azt állítja, hogy Brüsszel és a baloldal – Gyurcsány, természetesen – adóemelést akar. Nem, basszameg, nem erről van szó, jó lenne megtanulni olvasni, ha már milliós fizetéseket tesztek zsebre.
Az, hogy mondjuk egy esetleges áfa csökkentés következménye az lenne, hogy megemelnék a személyi jövedelemadót, valamint megszüntetnék a gyerekek után járó családi adókedvezményt, az csakis a kormány döntése lenne. Tehát ha ez esetben valaki valamit növel, esetleg megvon, az csakis a magyar kormány lehet, nem pedig az EU. Az ugyanis nem az EU, hanem a magyar kormány problémája, ha kretén módon épít fel egy adórendszert, márpedig itt erről van szó.
A magyar adópolitika elsősorban a fogyasztást terhelő adókra, és így elsősorban az áfára lett kihegyezve. A 27 százalékos áfa fedezi egyébként azokat az adócsökkentéseket amiket az elmúlt években a kormányzat, illetve a jogalkotó Magyarországon bevezetett. Ennek köszönhető, hogy 15 százalék a személyi jövedelem adó mértéke, illetve 9 százalék a társasági adó mértéke, ami Európában egyébként egyedülállóan alacsony – mutatott rá Farkas Gábor, a PWC adótanácsi üzletágának igazgatója.
Szóval Magyarországon azért a legmagasabb az áfa az egész EU-n belül, mert kell a pénz adócsökkentésre. Értem. De ki fizeti ezt a borzaszótan magas adót, amiből aztán meg lehet segíteni a kevésbé tehetőseket? Mindenki, ismétlem, mindenki. Az is 27%-ot fizet, aki egyébként segítségre szorulna. Tehát saját maga fizeti ki a saját megsegítését. Köszi, állam!
De ha már itt tartunk, lássuk mennyire alacsonyak is az adók idehaza:
Nem kell elemzőnek lenni ahhoz, hogy lássuk, elég magasak a hazai adóterhek, sőt. Állambácsi közel 51%-ot megtart magának, vagyis többet, mint amennyit mi megtartunk magunknak. Erre lehet mondani, hogy de hát Franciaországban, vagy épp Ausztriában sokkal magasabb az adó. Lehet mondani és igaza is lesz annak aki ezt mondja, azonban nem mindegy, hogy ez az adó hova kerül. Idehaza ugyanis nem utak, kórházak, esetleg iskolák épülnek ebből az összegből, hanem stadionok. Futball klubok és álcivil szervezetek kapják a száz milliókat, miközben a valóban rászorulók nem segítséget, hanem egy lökést kapnak, ami sokszor az utcára sodorja őket.
Magyarországon nem elég, hogy borzasztóan alacsonyak a fizetések – a magas lakbér mellé -, hatalmas a munkahelyi stressz, de még az adók is az európai átlag fölött vannak, amiért cserébe nem jár semmi. Az egészségügy és oktatás romokban, a kiszolgáló rendszer szintén napról-napra küzd, miközben a szociális háló megszűnt létezni. Magyarországon ha valaki kiesik a munkából, az nyugodtan felkészülhet a legrosszabbra. Egy esetleges súlyos betegség pedig akár az életét is megpecsételheti, az állam ugyanis nem nyújt semmiféle segítséget akkor, amikor az egyénnek arra a legnagyobb szüksége lenne.
A hazai adórendszer legnagyobb kedvezményezettjei azok a gazdag oligarchák, akiket ez a kormány kitermelt az évek alatt. Tiborczoknak, Ráheleknek és Lázároknak nem kell aggódniuk azon, hogy magasak az adóterhek, ugyanis nekik nem 80 000 forint marad adó után, hanem 1 000 000. Így számukra nem jelent gondot ha megbetegednek, esetleg idős szüleik segítségre szorulnak. Továbbá az sem gond számukra, ha a gyermekeiknek normális oktatási színvonalat szeretnének biztosítani. Számukra a magánklinikák, magánotthonok és magániskolák elérhetőek, nem úgy mint a lakosság 99%-ának, akik számára ez csak álom marad.
Nem Brüsszel emelte közel 51%-ra a magyar adóterheket – mindenféle járulékok formájában – hanem a magyar kormány. Ez a szuverén, alkalmatlan kreténekkel teli, feladatát ellátni képtelen magyar kormány. Minket, magyarokat nem Brüsszelből támadtak meg, hanem Felcsútról, és támadnak minket a mai napig, adók és elvonások formájában. Miközben Orbán és oligarcha barátai milliárdos magángépeken repülnek Moszkvából Londonba, addig egy átlag magyar annak is örül, ha minden hónapban képes kifizetni a villanyszámláját. Ki is támad itt kit?
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.