Október 15,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Erkölcstan vs. Hittan: Egyenrangú opciók?

Avagy erkölcsös-e a vallás?

A magyar iskolarendszerbe 2013-ban az Orbán-kormány vezette be a kötelező erkölcstan vagy hittanórát. Azáltal, hogy a két óratípus közül kell választani, a tárgyak értékét egyenlőnek állítja be, habár ez megkérdőjelezhető. Tehát a vallás = erkölcs, sőt, egy nemzetközi kutatás szerint legtöbb ember kétszer olyan valószínűnek tartja, hogy egy ateista gyilkosságot követne el, mint egy vallásos (Gervais et al., 2017).

A vallások iskolai beágyazottsága ellenére számos alapvető probléma akad a választható hittannal. Először is a hittan lehetősége csak azoknak jár, akik a bevett vallások hívei. A legtöbb iskolában lehet katolikus, református hittanra járni. Azonban mi van akkor, ha a gyerek, vagy az őt kényszerítő szülő görög katolikus vallású, esetleg buddhista vagy jedi? Az esélyegyenlőség jegyében minden iskolának kötelessége lenne a gyerek vallásának megfelelő fakultatív oktatást biztosítani, akkor is, ha potenciálisan csak száz tagja van az egyházának. Természetesen a Köznevelési Törvény megszabja, hogy minimum hány ember kell egy csoportba, azonban nem hiszem, hogy ez elég lenne ahhoz, hogy jedi hittant tartsanak egy iskolában (pedig érdeklődés az biztos lenne, és lássuk be, a fénykard menő).

Azaz sérülne az esélyegyenlőség elve, hiszen az iskolarendszer jobb helyzetbe hoz így kivételezett egyházakat. Természetesen nem életszerű, hogy minden vallás választható legyen az iskolában, pontosan ezért az egyetlen mód arra, hogy ne diszkrimináljunk, az a hittanórák eltörlése. Érdekes egyébként, hogy az iskolarendszer pont a hittannál engedi a diákoknak a választást, míg az utolsó kétéves fakultációkon kívül 12 éven keresztül semmi más nem válaszható lényegében az iskolában.

Most pedig gondoljuk végig, vajon tényleg erkölcsös-e a vallás? Természetesen minden felekezet eltérő elvekkel és forrásokkal rendelkezik, azonban Magyarországon túlnyomó többségben a keresztény (de mindenképp ábrahámita) vallások dominálnak, ezért a cikk terjedelmi korlátai miatt és a követhetőség kedvéért ezekkel fogok foglalkozni. A legnagyobb probléma a hittanórákkal a valódi szabad választás hiánya. Habár az Alaptörvény VIII. cikkelye és az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye garantálná a lelkiismereti szabadságot minden embernek (igen, a gyerek is ember), a Köznevelési Törvény alkotmányellenes módon a szülőt határozza meg a gyerek vallásának megválasztójaként, mint az az alábbi nyilatkozatból is látszik.

Ezáltal még elméleti síkon sem marad joga egy gyereknek a saját világnézetét megválasztani, így kizárólag a szülő jóindulatán múlik, hogy indoktrinációra kárhoztatja-e vagy sem. Mivel szinte egyetlen közvélemény-kutató intézet sem foglalkozik a diákokkal, így sajnos fogalmunk sincs, hány diákot kényszerítenek hitéletre, azonban feltehetőleg jelentős hányadukat. Ennek ellenére előszeretettel hivatkoznak reprezentatívként a felméréseikre nagy presztízsű intézetek, mint például a Publicus, mely az UNICEF megbízásából kutatta a magyar gyerekbántalmazási szokásokat; erről a HVG is beszámolt egy cikkben, azonban egyik szereplőnek se tűnt fel, hogy a ’társadalmilag reprezentatív’ felmérésben csak azokat nem sikerült megkérdezni, akiket az egész probléma érint, azaz a gyerekeket (HVG, 2017); ugyanezen elv alapján osztályozták a magyar polgárok az iskolarendszer működését (24.hu, 2018). Ezek a felmérések szaudi nőjogi konferenciákat meghazudtoló hitelességgel számolnak be a magyar fiatalok helyzetéről, így abból kell kiindulnunk, hogy ha már csak egy diáknak is sérülnek a jogai, illetve ha jogilag ennek ki van ennek téve a magyar fiatalság, akkor igenis ez az egyik legfontosabb ellenérv a hittan ellen. A jelenlegi oktatási/polgárjogi helyzetben nem garantálható, hogy a diákok valóban szabadon választják a hittant.

Elméleti síkon a felekezeti hovatartozás nem jelentené automatikusan a szülői kényszert, sőt; a Biblia alapján még keresztelni se lehetne gyerekeket, mivel a szabad választás feltétele az üdvözülésnek. Az egyházak azonban felülírták ezeket az elveket, mivel pragmatikusan gondolkodva máshogy nem tudnának mesterséges keresletet teremteni az elavult, modern társadalommal nehezen összeegyeztethető tanaikra. Így szinte minden szülő keresztel, és sokan templomba is viszik a gyereket és vallásosan nevelik őket. Az ezzel kapcsolatos problémákkal ebben a cikkben írtam.

Erkölcsös-e a kereszténység?

A keresztény vallások alapja minden esetben a Biblia. Ez a könyv a keresztény felfogás szerint Isten igéje, azaz minden állítását komolyan kell venni. Amennyiben a kereszténység = erkölcs, és a kereszténység a Bibilából következik, akkor minden állítását vizsgálhatjuk akkor is, ha nem mindegyik hangzik el közvetlenül egy hittanórán. Természetesen sokszor az is épp elég gond, ami elhangzik, vagy aki tanítja, legyen szó mások elfogadásáról vagy pedofil hitoktatók kinevezéséről.  Mindenesetre a tartalmi ellenőrzés még az átlagosnál is kevesebb, mert az egyházak saját hatáskörben döntenek a tanagyagról és a gyakorlatban a tanárokról is, az iskola pedig a törvénnyel ellentétben nem ellenőrzi egyiket sem, mint az a pedofil tanár esetéből kiderül. Van, hogy az is elég, hogy egy hittantanár beszabaduljon egy erkölcstan órára (ki tudja miért), a megdöbbentő következményekről pedig Szolga Bálint barátom írt bővebben. Vegyük azonban végig, milyen állításokat tartalmaz a Biblia, mely az erkölcsösség alapja elvileg (Újszövetségből is):

Népirtás:

1 Sám. 15,2-3.7-8 “Így szól a Seregek Ura [az Úr]: … Most azért menj el és verd meg Amáleket, és pusztítsátok el mindenét; és ne kedvezz néki, hanem öld meg mind a férfit, mind az asszonyt; mind a gyermeket, mind a csecsemőt; mind az ökröt, mind a juhot; mind a tevét, mind a szamarat. … Saul pedig megveré Amáleket … a népet pedig mind kardélre hányatá.

Emberáldozat és családtag meggyilkolása:

Ábrahám és Izsák története, mely arra tanít, hogy ha Isten arra kér, hogy látszólag önellentmondásosan öld meg a saját gyereked, akkor ne habozz, mert vakon kell hinned.

1 Móz. 22,2 És monda [Isten]: Vedd a te fiadat, ama te egyetlenegyedet, a kit szeretsz, Izsákot, és menj el Mórijának földére, és áldozd meg ott égő áldozatul a hegyek közűl egyen, a melyet mondándok néked.

Rabszolgaság:

3 Móz. 25,45-46 “Még a zsellérek gyermekei közül is, a kik nálatok tartózkodnak, azokból is vásárolhattok … és legyenek a ti tulajdonotok … örökké dolgoztathattok velük

Péter 2:18 Ti szolgák pedig teljes félelemmel engedelmeskedjetek uraitoknak, ne csak a jóknak és méltányosaknak, hanem a kíméletleneknek is

Luk. 12,47-48 [Jézus mondja:] “És a mely szolga tudta az ő urának akaratát, és nem végezte el, sem annak akarata szerint nem cselekedett, sokkal büntettetik meg; A ki pedig nem tudta, és büntetésre méltó dolgokat cselekedett, kevesebbel büntettetik.” [az eredeti szerint korbácsütésről van szó]

Szexizmus:

Timóteus 2:12 A tanítást pedig nem engedem meg az asszonynak, sem hogy a férfin uralkodjék, hanem legyen csendességben.

Tudománytalanság:

Mózes V. 16-18. De az itt lakó népek városaiban, amelyeket Istened, az Úr ad neked örökségül, ne hagyj életben egy lelket sem! Irtsd ki őket mindenestül!

A Biblia szerint ki is irtották mindet, azonban DNS-vizsgálatok kimutatták, hogy valójában ma is élnek a kánaániták leszármazottai (Ádám Kolozsi, 2017).

Zéró Tolerancia:

Mózes Törv. 18.20: Annak a prófétának pedig, aki egyetlen olyan szót is merészel hirdetni a nevemben, aminek a hirdetésével nem bíztam meg, vagy aki más istenek nevében beszél, az ilyen prófétának meg kell halnia.

Mózes V. 13:

Ha testvéred, anyádnak a fia, vagy a saját fiad, leányod, kedvelt feleséged vagy testi-lelki jó barátod titokban így csábítgat: Menjünk és tiszteljünk más isteneket, akiket nem ismertél te sem, atyáid sem, azoknak a népeknek az istenei közül, akik körülötted vannak, akár közel, akár távol, a föld egyik végétől a föld másik végéig, ne engedj neki, és ne hallgass rá, ne szánd meg, ne kíméld és ne mentegesd azt, 10hanem öld meg irgalom nélkül! Te emelj rá először kezet, amikor kivégzik, és csak azután az egész nép! Kövezd halálra, mert arra törekedett, hogy eltántorítson Istenedtől, az ÚRtól, aki kihozott téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából. Hallja meg az egész Izráel, és féljen, és többé senki se cselekedjék ilyen gonosz dolgot köztetek!

Ugyan lehet, hogy ezeket a hittanon kifelejtik, azonban tizenévesként igencsak összezavarna, ha a tananyagot képző oldalakról kettőt lapozva Isten népirtásra buzdítana vagy a családtagjaim lemészárlására, mert nem hisznek abban, amit mondok, vagy amit a hang a fejemben sugall; az oktatás lényege pont az lenne, hogy szilárd erkölcsi és tudományos alapokat biztosítson a fiataloknak, nem pedig félreérthető, elavult és összezavaró szövegeket tukmáljon az örök kárhozat fenyegetése mellett. Pontosan ezért a keresztény hittan nem összeegyeztethető az oktatás által képviselt értékekkel, nemhogy az erkölcstan megfelelője lenne.

Sajnos, aki ma felekezet tagjának vallja magát, nem függetlenítheti a hitét teljesen az említett passzusoktól. A mai kereszténység máig nem tagadta meg primitív tanait, csak csavarja és magyarázza őket, hogy fenntartsák a következetesség látszatát. Azonban aki ma például katolikusnak tartja magát, elfogadja nem csak az elavult és barbár tanok létezését, hanem a szisztematikus és intézményesített pedofíliát, a nők diszkriminálását és a fogamzásgátlás akadályozását is, ezek pedig összeegyeztethetetlenek a modern és demokratikus társadalommal. Az egyetlen mentsége az ilyen embereknek, hogy legtöbbször nem szabad akaratukból választották ezt a mentalitást, hanem még intellektuális immunrendszerük kifejlődése előtt nevelték beléjük a feltétlen és kritikát nélkülöző hűséget.

Egyetemes erkölcstan

A hittannal szemben az erkölcstan/etika tantárgy kompromisszumok és magyarázkodás nélküli elvekre és dokumentumokra épül. Nem egy vélt vagy valós entitástól való félelem, hanem az emberiség civilizációs és történelmi hagyományaira épült egyetemes jogok és kötelességek összessége adja az alapját. Ezen elvekért milliók haltak meg, és évezredekig tartott a kialakulásuk; azonban ez tesz minket emberré, és nem állattá; felül tudtunk emelkedni az ösztöneinken a közjó érdekében. Ezen elveket pedig olyan dokumentumokban fektettük le, mint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata vagy az ENSZ Alapokmánya, és ugyan egyre kevésbé, de az Alaptörvényünkben is. Egyeseknek meglepő lehet, de erkölcs nemhogy létezik vallás nélkül, de magasabb rendű is, hiszen nem félelemből, hanem empátiából és civilizációs normákból táplálkozik; habár valójában a Biblia sem Isten igéje, hanem a korában jellemző normák összesítése a közjó érdekében (azaz a tojás volt előbb), mely mára elavult: Körülbelül olyan, mintha ahhoz ragaszkodnál, hogy te csakazértis Windows 95-öt fogsz használni, mert Bill Gates a kilencvenes években ezt nevezte meg a legmodernebbnek.

Összességében abszurd, a modern társadalommal, az esélyegyenlőséggel és a lelkiismereti szabadsággal összeegyeztethetetlen a hittanóra, ezért mielőbb el kell törölni. Ugyanez hatványozottan igaz az egyházi iskolákra, melyeket ráadásul adófizetők pénzéből van fenntartva, habár ezt a többség ellenzi és ellentmond alapvető szekuláris elveknek. Amennyiben valaki valóban saját akaratából vallásról tanulni akar, menjen templomba, szakkörre vagy olvasgassa a Bibliát. Azonban ennek semmi köze nincs a közoktatáshoz! Egy valóban szekuláris államban a vallásnak nincs keresnivalója az iskolákban.

Békés Gáspár diákolimpikon

Források:

24.hu (2018) Siralmas a magyar iskolák bizonyítványa, hármast sem kapnak. 24.hu [online]. Available from: https://24.hu/belfold/2018/09/03/tanevkezdes-bizonyitvany-iskola-oktatas/ (Accessed 12 September 2018). [online]. Available from: https://24.hu/belfold/2018/09/03/tanevkezdes-bizonyitvany-iskola-oktatas/ (Accessed 12 September 2018).

Ádám Kolozsi (2017) Az Isten sem tudta kiirtani a kánaániták génjeit [online]. Available from: http://index.hu/tudomany/2017/07/28/az_isten_sem_tudta_kiirtani_a_kanaanitak_genjeit/ (Accessed 12 September 2018).

Gervais, W. M. et al. (2017) Global evidence of extreme intuitive moral prejudice against atheists. Nature Human Behaviour. [Online] 1 (8), 0151.

HVG (2017) Még mindig hiszünk a gyerek verésében [online]. Available from: http://hvg.hu/elet/20171227_Meg_mindig_hiszunk_a_gyerek_bunteteseben (Accessed 12 September 2018).

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.