Október 15,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


A bankok felelőssége hol van, tessék mondani?

Kivételesen érdekes beszélgetés alakult ki egy cikkünk kapcsán, ahol a szokásos egyetértek, illetve a cikk szerzője egy idióta helyett érveket ütköztettek az olvasók. A cikk a devizahitelekről szól. A szerző véleménye szerint nem a hitelfelvevők felelőssége a forint romlása, következésképpen a bankoknak kellene viselniük a kockázatot, nem a hitelfelvevőknek. Az egyik vélemény különösen érdekes, ide is teszem:

Nem értem a problémád. Eléd raknak egy szerződést, hogy írd alá. Nem érted a szerződés tartalmát. Ez esetben alkalmatlan vagy erre a pénzügyi konstrukcióra és ha mégis aláírod, hülye vagy. Én se megyek tőzsdézni, mert nem értek hozzá.

Elméletben egyet is érthetnék a fenti véleménnyel, de azt gondolom, a dolgok nem így működnek. Hiszen nem értek az informatikához sem, mégis aláírom a szerződést az internet előfizetésre, a telefon előfizetésre. Mert feltételezem, hogy aki a szerződést megírta, kellő gondossággal tette és feltételezem, hogy a magyar jogrend szabályozza azt, hogy mit tehet meg a szolgáltató és mit nem. Tehát a jogszabályok védenek engem akkor is, ha nem vagyok szakember számos területen.

De ugyanilyen alapon a választásra is csak kevés ember lenne jogosult, hiszen a szavazók jókora része nem érti a következményeket. Nem látja át a politikát, nem képes különbséget tenni a pártok által képviselt politikai irányzatok között. Mégis szavaz. És étterembe jár, megrendeli a rántotthúst, holott lehet hogy nem tud főzni és szinte biztosan nem tudja, milyen szabályok vonatkoznak a konyha működésére. De feltételezi, hogy a jogalkotó gondol az ő egészségére, megfelelően védi az ő érdekeit és nem kerül veszélybe az élete azért, mert nem ismeri a törvényeket.

A hitel, ahogy egy bank minden más tevékenysége is, szolgáltatás. A jogalkotónak – és a mindenkori kormánynak – kötelessége úgy szabályozni a szolgáltató működését, hogy a szolgáltatást igénybe vevő, hozzá nem értő polgár számára ne jelenthessen az indokoltnál nagyobb kockázatot a hitelfelvétel. Amit az idézett cikk feszeget, az éppen ez a kockázat, illetve annak teljesen egyoldalú volta. Hogy létezik az, hogy egy hitelfelvétel esetén minden kockázatot az ügyfélre terhel a bank?

Eleve hogy lehet az, hogy egy jelzáloghitel esetében a bank viszi a jelzálog tárgyát (helyesen, mert erről szól a szerződés), de az adós még akár évtizedekig törleszt? Sok országban – tudomásom szerint például Németországban is – ez nem így van. Ha bedől egy hitel, a bank viszi a fedezetet és talán még három évig megpróbálja behajtani a tartozás fennmaradó részét. Ha nem jár sikerrel, akkor elkönyveli a veszteséget. Aki elbukta a hitelt, tiszta lappal indulhat. Nálunk ilyesmi nincs, mert valamiért a mindenkori kormányoknak nem állt érdekében korlátok közé szorítani a bankokat. Nem alkották meg azokat a jogszabályokat, amelyek a lakosságot, a hozzá nem értő, de a banki szolgáltatást igénybe vevő lakosságot megvédenék. A pénzügyi szektor pedig nem fogja önmagát korlátozni. Bolond is lenne. Ezért fordulhat elő az, hogy egy bedőlt jelzáloghitel esetében a bank nem veszít semmit, az állampolgár pedig a mindennél is többet, mert kizárólag egyedül ő visel minden kockázatot.

Egy kormány feladata nem csupán annyi, hogy beszedje az adókat és – főleg jellemző ez az Orbán-kormányra – beleszóljon olyan dolgokba, amihez az égvilágon semmi köze nincsen. Feladata az is, mégpedig elsődleges feladata, hogy megvédje a polgárait a megfelelő jogi környezet létrehozásával. Ez valahogy nem sikerült, de látható módon nem is cél.

Butaságnak tartom elvárni egy fogorvostól, cipésztől, hentestől, pedagógustól, hogy pontosan tisztában legyen a hitelszerződés minden pontjával és buktatójával. Nem is kell tisztában lennie. A banknak kell olyan szerződést elé tenni, amiben nincs, nem lehet olyan pont, ami végül az ügyfél teljes ellehetetlenülésével jár, miközben a hitelező egy fikarcnyi kockázatot sem hajlandó vállalni.

Bedőlt hitelek voltak is, lesznek is. Felelőtlenül gondolkodó ügyfelek is lesznek. És olyanok is, akik nagyon felelősen és átgondoltan vesznek fel hitelt és ennek ellenére is megtörténik a baj. De a kockázatnak közösnek kellene lennie, nem ilyen abnormálisan egyoldalúnak. Az pedig a mindenkori kormány felelőssége, hogy így legyen. Persze ezt csak akkor tudja megtenni egy kormány, ha maga nincs kiszolgáltatva a pénzügyi szektornak.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.