NEHAZUGGY

Ciki. Kínos. Megalázó

Forgács Erzsébet | 2018. Szeptember 17, Hétfő | 16:03

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A nők nagyon aljasak tudnak lenni. Ezt én nőként talán mondhatom úgy, hogy nem rántom magamra azok haragját, akik úgy vélik, egyszerűen csak gyűlölöm a nőket. Nem, nem gyűlölöm, mivel önmagamat sem gyűlölöm. Elvagyok velem. Dolgoztam már olyan helyen, ahol többnyire nők voltak és olyan helyen is, ahol többnyire férfiak. Sőt, voltam vezető beosztásban olyan helyen, ahol rajtam kívül csak férfiak voltak. Van elég tapasztalatom hogy azt merjem állítani: a nők egymással szemben sokkal szemetebbek tudnak lenni, mint a férfiak.

Ez most a nyolcaskán olvasott cikk kapcsán jutott eszembe. Nem először tűnt fel, hogy a propagandisták sem különbek, mint általában az emberiségnek az a része, akikről beszélek. A női propagandisták – nem túlságosan magas színvonalú, de annál alamuszibb – cikkei sorra verik ki nálam a biztosítékot. Egyszerűen nem tudom megérteni, miért ezt a módszert választják, miért a pitiáner szemétkedést gondolják célravezetőnek? Igaz, többnyire célt sem lelek ezekben az irományokban, de biztosan velem van a baj.

Ebből a cikkből – nem fogok bővebben idézni belőle, tessék elolvasni, ott a link – semmi más nem derül ki, csupán az, hogy a szerzőjét kegyetlenül gyötri az epezöld féltékenység. Vagy irigység, mindegy is, hogyan határozom meg. Egy büdös szó nem esik benne Kálmán Olga szakmai munkájáról (mert róla szól az iromány), az általa képviselt bármiről, akármiről. Pedig bizonyára lenne mit kritizálni, magam is emlékszem olyan időszakra, amikor a szerkesztőasszony tartósan felkészületlenül ült be a stúdióba. Egyszerűen lehetett érezni, hogy nincs ott fejben, nem is igazán érdekli a dolog. Kínos volt, dühítő volt, nem is néztem tovább a műsorait. Mindent lehet kritizálni, de csupán a szemétkedés kedvéért miért kell megírni egy cikket? Ennek mi a fene értelme van?

Bármennyi ilyen fröcsögés fog változtatni valamit azon a tényen, hogy ha valaki meghallja Kálmán Olga nevét, többnyire tudja, kiről van szó, ha azonban meghallja Horváth Zsófia nevét (ő követte el az epehányást), akkor nem tudja? Ez nagy valószínűséggel a jövőben is így marad. Ugyanis vannak tehetséges emberek és vannak kevésbé tehetségesek. Vannak jó újságírók, vannak átlagosak és vannak rosszak. Vannak szorgalmasak és vannak lusták. Ennyire egyszerű a dolog.

Kálmán Olga tehetséges. Van benne valami, ami az őt pocskondiázó cikk szerzőjében nincs. Nyugi, bennem sincs, az én nevemre sem kapja fel a fejét senki, legfeljebb a családom. Ezzel szerintem a világon semmi baj nincs. Ettől még vidáman lehet valaki elégedett az életével, lehet sikeres a maga módján. Attól viszont soha senki nem lett még sem sikeresebb, pláne nem lett tehetségesebb, hogy megpróbálta a sárba rántani azt, aki viszont az.

Ha valakinek van idegrendszere végighallgatni, ahogy két kiégett negyvenes nő, harmincnyolc percen keresztül ajnározza egymást, már nézheti őket a Spektrum Home csatornáján is. Mert ugye, miért is csak online felületen csöpögtessék a propagandát?! Hiszen egy bizonyos kor felett a tévén egyenesebben eljut hozzájuk.

A másik kiégett negyvenes nő D. Tóth Kriszta. Ez a köpedelem stílus pedig maga Horváth Zsófia, aki ugyan nem képes értelmesen kifejteni a problémáját, sem megindokolni az ellenszenvét Kálmán Olga iránt, de olyan jóféle félművelt liba módjára mégis elsírja a bánatát: két negyvenes kiégett nő a Spektrum Home csatornán lesz látható és itt vagyok én, a kirobbanóan szép és fiatal, mégis itt kell vernem a billentyűzetet a nyolcaskán és nem ismernek fel az utcán.

Ciki. Kínos. Megalázó.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!