November 15,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Nyugi, nyugi! Ez a 7 perc már se nem oszt, se nem szoroz

Ha már a mókáé és a kacagásé a mai nap, és ha már a szolgamédia lelkes fogyasztói azért aggódnak, hogy csak pont azok nem olvassák az alább következő remekbeszabott sorokat, akiknek kellene, és akiket érint, teszek egy szívességet. Szerintem már most haza lehetne küldeni a picsába az Európai Parlamentben ücsörgő kretén idiótákat (e sorok írásakor még nem kezdődött el a Sargentini-jelentés vitája), vagy körbetelefonálni nekik, hogy oda se menjenek.

A Fidesz egyik igazmondó, mértékadó faliújsága a sok közül ugyanis már felállította a diagnózist, és mivel mint minden, amit kinyilatkoztatnak, ez is megcáfolhatatlan, derüljünk rajta mi is. Jusson el azokhoz, akikhez kellene. Azt írja a közpénztollnok úr, aki egy igazi Bayer Zsoltba oltott nyolcaska huszár némi schmidtmáriás önérzetességgel megfűszerezve:

Orbán Viktor már most megnyerte a ma délutáni csatát a brüsszeli idióták ellen

Így, bele a közepébe, bazmeg. Mert csak. Jó, arról egy kicsit halkabban visítanak ugyanott, hogy már Orbán másik nagy barátja, Sebastian Kurz kancellár (emlékeznek, hogy verdesték az asztalt és a mellüket a napos oldalon az osztrák választás után, és hogyan sündörgött két bécsi roppanós virsli között reménybeli új szövetségese körül a felcsúti zseni és politikai tenyérjós?) is világossá tette: az osztrák EP-képviselők a 7. cikk szerinti eljárás mellett szavaznak Magyarországgal szemben. Sőt, egy osztrák néppárti képviselő még tovább idiótáskodott – a költő nyelvhasználatát idézve -, ugyanis a Fidesz néppárti tagságának felfüggesztését javasolja, amennyiben a parlament elfogadja a jelentést, és elindítják az eljárást. Egyenesen tragikus innen nézve, hogy Kurz erre úgy reagált: „ez normális dolog lenne”.

Mielőtt visszatérnék a kacagtató úr dühösen fröcsögő irományához, idepakolom az arra tökéletesen rímelő, nyúzottfejű miniszterelnöki előremagyarázkodást. Elrettentő, de ez van. Ha komolyan gondolja, azért, ha csak a szokásos trollkodás mondatja vele, akkor meg azért (azt most hagyjuk, hogy ha Brüsszelbe indult, nem jó helyre ment megvédeni a hazát):

Miután számtalanszor elmagyaráztuk mi is, mások is, hogy miről szól és miről nem szól a Sargentini-jelentés (feltétlenül nem a bevándorlásról, és pláne nem Magyarországról, hanem kizárólag Orbán elvetemült kormányáról), nézzük a csata előtt még gyorsan a lakájok szájába adott hivatalos kormányzati álláspontot. Amit Orbán nem mond ki csak félszájjal, azt az ügyeletes szalagmunkás a helyére rakja. A kolléga szerint ilyen profi módon szopni és nyalni egyszerre, igazán kivételes tehetségre utal:

Hiába térdepelteti kukoricára Magyarországot a sok félkegyelmű liberális ma délután Brüsszelben, nem veszik észre, hogy Orbán Viktor erkölcsileg már most megnyerte a Sargentini elleni párviadalt. A magyar miniszterelnök beszédidejének korlátozása és a tartózkodó szavazatokkal való pitiáner trükközésmind azt mutatja: Junckeréknél tele a gatya. Sargentininek egyvalamiben igaza van. Ha azok az „európai alapértékek”, amiket ő testesít meg, akkor azokat Magyarország valóban nem tartja tiszteletben: az ostobaság, a hazudozás, a fölkészületlenség és a liberális hiszti olyasmi, amit nem lehet tisztelni, legfeljebb elviselni. Reméljük, csak jövő májusig.

Azért szólhatott volna valaki a kinyilatkoztatás szerzőjének, hogy Manfred Weber EPP-frakcióvezetőtől Sebastian Kurz osztrák kancellárig kurvára nem a félkegyelmű balliberálisok uralják a terepet, és hogy azok, akik ennek a szavazásnak a sorsát eldöntik, nem a balliberális férgek lesznek, hanem a keresztény-konzervatív Európai Néppárt tisztelt tagjai. Jó, ha ezzel megvagyunk, akkor ajánlom a legmenőbb fordulatokat a szopó-nyaló-gombot varró különítmény zseniális művéből, ímhol:

– Orbán Viktornak alig pár percet engedélyeztek az Európai Unió urai arra, hogy megvédje magát, kormányát és Magyarországot Sargentini tőrdöfései ellen.

– A megrendelésre íródott Sargentini-jelentésben benne van mindaz a sok sületlenség, pimasz hazugság és lelki nyomorúság, amelyet honi ellenzékünk évek óta papagájként ismételget.

– Az Európai Parlamentben (még) többségben lévő liberális, kommunista, szocialista, zöld, genderista és sorosista gyászhuszárok ma órákig köpködhetik majd a magyar nemzeti kormányt. 

– Ám hiába szavazza meg, aztán veregeti egymást hátba a sok félkegyelmű, föl sem mérik ésszel, hogy a magyar miniszterelnök ezt a csatát erkölcsi értelemben már most megnyerte. Akik ilyen alávaló módszerekkel, csúszómászó praktikákkal próbálják ellenfelüket béklyóba kötni a párviadal előtt, azok nem párbajképesek. Azok pont olyan gyávák, becstelenek és alávalók, mint a megkötözött foglyot hátbaszúró Commodus császár.

– Mivel Juncker, Sargentini és Európa többi sírásója nem párbajképesek, miniszterelnökünknek – a megadatott hét percben – szerintem nem ezekkel a züllött bábfigurákkal és zagyvaságaikkal kellene foglalkoznia. Érdemes lenne inkább az európai emberekhez fordulnia. Azoknak a választóknak a szívéhez szólni, akik jövő tavasszal egy-egy jól irányzott szavazattal kiakolbólíthatják a népvándorlásipart működtető politikai maffiát Brüsszelből. Huszonkilenc évvel ezelőtt Orbán Viktor egyszer már megmutatta, egy hétperces beszéd is lehet történelmi.

– Magyarországnak azért kell elvágni a torkát, mert lezárta déli zöldhatárát, nem fogad be illegális migránsokat, nem kér a multikultiból, s ezzel nehezíti a népességcserés emberkereskedelmet, ami sokmilliárdos üzlet. Ezért hisztiznek, ezért zsarolnak és fenyegetnek minket.

Nekem úgy tűnik, hogy a propagandista úron és a kormányon kívül itt senki más nem hisztizik éa nem is toporzékol. Sőt, Orbán Viktorral ellentétben, aki élete végéig közpénzből akar degeszre hízni (és nem igazán van abban a helyzetben, hogy megengedhetné magának a bukást), a millió formában személyeskedve sértegetett hollandus képviselő nem gyúr újabb EP-mandátumra, úgyhogy nehezen érthető ez a vérben forgó szemű fröcsögés. Sargentini egzisztenciája, jelene, jövője, büntetlen előlete nem függ attól, hogy megszavazzák a róla elhíresült jelentést, avagy sem.

Az, hogy a közpénzhez kötött egzisztenciájú egyenpropagandista félkegyelműnek, züllött bábfigurának és gyáva, becstelen, alávaló hordának minősíti azokat, akik kritikára nyitják a szájukat az Orbán kormány lassan évtizedes ténykedéseivel szemben (beleértve a Fidesz pártcsaládjának illusztris képviselőit!) – miközben teljesen indokolatlanul a liberális szitokszóval öblöget -, semmi mást nem jelent, mint hogy akkor is jogosan fosnak a kétharmados hatalom birtokában (nem Juncker fosik, ő is megy a vérbe), ha páratlan napokon röhögve bagatellizálják azt a 12 darab problémát, amiből 11-ről lehetőleg a páros napokon is kussolni szoktak.

Nos, mivel az egyenpropagandista úrral szemben az én egzisztenciám sem függ attól, hogy mi történik ma és holnap Strasbourgban, mivel nem kell a lelki nyomorúság ama bűzös fertőjében megmártóznom, ahol menő népnyúzó, feneketlen étvágyú, gyáva, a nyilvánosság és a saját népe elől 10 éve konkrétan menekülő, a köz hátán a saját pereputtyát gazdagító, illiberális gazembert mentegetni/körbelefetyelni, megkérdezném: milyen erkölcsökről pofáznak önök?

Milyen párbajképességről van pofájuk beszélni, midőn Orbán arra hivatkozva nem hajlandó szemtől szemben vitára kiállni senkivel, hogy neki nincsenek méltó ellenfelei, mert csak? Milyen erkölcsi győzelmet arathat egy olyan ember, aki alávaló módszerekkel és praktikákkal tagad meg bármilyen számonkérést (boldog karácsonyt, idióták!), aki a saját holdudvarára írja a törvényeket, mert megteheti, aki valahányszor meglát egy mikrofont, menekülőre fogja? Ja, hogy megtehették volna, hogy egyetlen percet se adnak neki, ehhez képest 7 perce lesz arra, hogy mártírkodjon és habzó szájjal rángatózva sorosozzon-migránsozzon? Tényleg borzasztó.

Ne aggódjon az egyenpropagandista úr, Orbán már most történelmet írt, ez a 7 perc már se nem oszt, se nem szoroz. A mű már elkészült. A saját érdekükben remélem, hogy az a történelem, amit Orbán fennállása óta ír, kegyes lesz majd azokhoz is, akik kritikátlanul, mindenkin átgázolva kiszolgálták ennek az erkölcsöt hírből nem ismerő embernek a hatalmi gőgjét.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.