NEHAZUGGY

A gyűlölet apostolai

Forgács Erzsébet | 2018. Szeptember 11, Kedd | 9:56

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,384,312 forint, még hiányzik 615,688 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szülőként azt mondom, a fertőző beteg gyereket el kell különíteni, nem szabad közösségbe vinni. Magyarként azt mondom: Magyarország kormánya fertőző betegséget terjeszt. Emberként azt mondom: szégyellem ezt a bandát.

Nem tudom túltenni magam a híren: lemondott a Los Angeles-i Magyar Ház helyettes vezetője. Ő volt az, akit megtalált a NER teljes súlyával, teljes aljasságával és teljes mocskosságával. Nagyon röviden: Sárvári Álmos (ő volt a Magyar Ház helyettes vezetője) nincs jó véleménnyel a magyar kormányról. Ez egy barátja Facebook-bejegyzéséhez fűzött kommentből derül ki. És nem csak az ismerősei számára derült ki (bár gondolom, nem volt újdonság a dolog), hanem és főleg a magyar kormány számára derült ki. Alighanem van egy erre a célra tartott társaság, amelyik figyeli a valamiért fontosnak ítélt emberek közösségi megnyilvánulásait. És nem csak itthon, hanem mindenhol. Egyfajta fideszes házmester-csoport. Beköpőbrigád. Hogy van trollhadseregük is, az egy percig sem kétséges senkinek, aki blogot ír, portált szerkeszt, vagy akár csak olvas, kommentel bizonyos fórumokon.

Tehát az amerikai magyar, az ottani Magyar Ház helyettes vezetője nincs jó véleménnyel a magyar kormányról. Amikor ezt egy hozzászólásában leírta, valószínűleg fel sem merült benne a gondolat, hogy ezért őt támadás érheti. De érte. A gépezet mozgásba lendült. A Los Angeles-i magyar főkonzul, bizonyos Széles Tamás rátámadt. Széles nem a világraszóló diplomáciai tehetsége, pláne nem a képességei és tudása alapján került a főkonzuli posztra. A Debreceni Televízió egykori ügyvezetője jó cimborája Kósa Lajosnak és Halász Jánosnak és bizonyára lojális, jó elvtárs. Ezt bizonyította is, amikor a Magyar Ház vezetőjét megpróbálta rávenni, hogy rúgja ki a helyettesét.

Ez akkor nem történt meg, az intézmény vezetője, Pereházy Miklós nem is értette, mi köze van akár neki, pláne a főkonzulnak bárki véleményéhez és hogy jön ahhoz akárki, hogy a szólás szabadságában korlátozni akarjon másvalakit, főleg hogy ezért megtorlást követeljen. Tehát visszautasította Széles követelését, mert számára ez volt a természetes.

De a történet itt nem ért véget. A NER nem adja fel. Soha. Mostanra odáig fajult a helyzet, hogy a 17 éve a Magyar Ház működéséért dolgozó Sárvári Álmos lemondott. Mégpedig azért, mert a nagyjából 70 ezres magyar származású közösséget olyan mértékben megosztotta az ügy, hogy az széteséssel fenyegetett. A fideszes médiahadjárat és a gyűlöletkampány megtette a hatását. Egymás ellen fordította a közösség tagjait.

A Fidesz nem egy párt, hanem egy fertőző betegség. Gyűlöletet és ellenségeskedést szül, pusztít, rombol, megoszt. Emlékszem az első Orbán-kormány idejére. Akkor vesztem össze apámmal. Nagyon csúnyán. Pontosabban nem én vesztem össze vele, ő velem. Mert rossznak tartottam a Fideszt (akkor még csak rossznak, mára gyűlöletesnek tartom) és apám inkább a saját gyereke ellen fordult, mint Orbán Viktor ellen. Igen, már akkor is ennek az embernek a személyére épült az egész rendszer. Ahogy ma is.

Ez nem csupán az én családomban fordult elő, számtalan más családban is. A mai napig vannak különféle pártokat támogató ismerőseim, akikkel remekül el tudunk beszélgetni bármiről, akár politikáról is és semennyire nem befolyásolja a kapcsolatunkat a pártszimpátia. Fideszes nincs közöttük. Ők nem viselik, de nem is tűrik el a más véleményt. Akkor is így van ez, ha a teljes pártsajtó az üvölti napjában ötször, hogy ők az elnyomottak, a forradalmárok, a meg nem értettek és mindenki más az, aki nem viseli el a másként gondolkodókat. Ez hazugság. Ez a lételemük. A hazudozás, a mocskolódás, az uszítás, a megosztás, a gyűlöletkeltés.

És működik. Működik országon belül és országon kívül is. Gondoljunk csak a határon túli magyarokra. Micsoda gyűlöletet sikerült gerjeszteni bennük az itthon élő, nem fideszesekkel szemben. Ami persze nem marad viszonzás nélkül. Közben pedig – például – az erdélyi magyarságnak csak a kisebbik hányada szavaz, csak ők hiszik el azt a rengeteg hazugságot, amit odahurcol a párt, elenyészően kevés külhoni magyar profitál az innen oda hordott rengeteg pénzből, mégis megszületett az ellentét és napról napra mélyül.

Az amerikai magyarok reakciója azonban megdöbbentett. Azt hihetnénk, elég ideig éltek demokráciában ahhoz, hogy tiszteljék annak értékeit. Hiszen sokan már ott születtek, ott szocializálódtak. És mégsem volt elég, mégis meg lehetett osztani, egymás ellen lehetett fordítani őket. Úgy látszik, ez nem csupán tanulás kérdése. Bennünk, magyarokban lehet valami hiba. Genetikailag örökítjük talán. Akkor is működik, ha más országban élünk, ha máshol születtünk, ha az életben nem is jártunk Magyarországon, ha semmit a világon nem tudunk a magyarországi valóságról.

A Fidesz – a Fidesz Orbán Viktor – ezt ismerte fel. Erre építette fel a rendszerét és hibátlanul működik. Határokon belül és határokon túl egyaránt. Szülők fordultak a gyerekeik ellen, családok szakadtak szét, generációk fordítottak hátat egymásnak, egykori barátok nem állnak többé szóba egymással. Mindezt azért, hogy Orbán Viktor hatalomban maradhasson, hogy a bandája tovább rabolhasson, hogy soha ne lehessen felelősségre vonni őket. Hogy legyen kastély a gyereknek, földbirtok, ingatlanok, luxus néhány családnak.

Ebbe, ezeknek a családoknak a szabadrabláshoz való jogának védelmébe szálltak be az amerikai magyarok is. Végtelenül szomorú, tragikus, ami történik. Attól tartok, nekünk először nem a Fideszt kell legyőznünk, hanem önmagunkat. Az lesz az igazán nehéz.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!