NEHAZUGGY

Ismét az arcunkba hazudnak

Lázár Gergő | 2018. Augusztus 26, Vasárnap | 10:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,642,337 forint, még hiányzik 357,663 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Van tanárhiány, vagy nincs tanárhiány? Ez a kérdés sokakat foglalkoztatott az elmúlt hetekben, kiváltképp most, hogy a szeptemberi tanévkezdés egyre közelít. A szakma szerint sok tanár hiányzik pár héttel az iskolakezdés előtt, a Klebelsberg Központ vezetője mégis mást állít. Hogy kinek van igaza? Attól tartok, sokan sejtik a választ. Elég csak a tavalyi évre gondolni, amikor Rétvári Bence, majd később Balog Zoltán is viccnek, lejárató szándékú hírgyártásnak nevezte azokat az értesüléseket, miszerint iskolák tucatjai küzdenek súlyos tanárhiánnyal. Hónapokon keresztül bizonygatták, hogy csak lokális, helyi problémákról van szó, nem országos szintű a tanárhiány, mégis akadt nem egy olyan iskola, melynek diákjai tavaly nem láttak fizika vagy épp matek szakos tanárt.

Megy persze az elmúltnyolcévezés is, hiszen valakit mégis felelőssé kell tenni a kudarcért, ez azonban valahogy mégsem oldja meg a problémát. Az Orbán-kormány viszont nem tétlenkedik, ugyanis hatalmas változtatásokat léptet életbe az új Nemzeti alaptanterv bevezetésével, amely olyan titkos, hogy a szakma sem tud róla semmit. Vagyis a kormány úgy állt neki a Nemzeti alaptanterv összefércelésének, hogy nem egyeztetett a szakmával. Nekik nincs szükségük holmi fránya szakmai iránymutatásra, megoldják azt azok a politikusok, akinek egyébként lehet, hogy az égvilágon semmi közük nincs az oktatáshoz. Ez mondjuk eddig sem volt gond, hisz az EMMI élén éveken keresztül egy református lelkész állt. Lett is nekünk nemzeti hittan és etika óránk, amelyre egyébként óriási szükség volt.

A magyarországi tanárhiány egyik okát a hihetetlenül alacsony fizetések adják. Ki akarna ugyanis úgy tanár lenni, hogy a fizetése legjobb esetben is csak a lakbér kifizetésére lesz elég? Miközben a lakhatási költségek megsokszorozódtak országszerte, a fizetések semmilyen mértékben nem követték ezt az emelkedést. A tanárok sem kivételek ez alól. Aki beszél idegen nyelve(ke)t, esetleg elegendő tudást szerez informatika terén, hülye lenne alamizsnáért tanárnak menni. Megteheti, hogy multinak dolgozva több százezres fizetést kap, vagy pedig ha ettől nagyratörőbb vágyai vannak, akár a külföldre utazás mellett is dönthet. Egy friss diplomás tanárt egyszerűen képtelenség itthon tartani azokkal a fizetésekkel, amivel a kormány megpróbálja kiszúrni a szemüket. De ha nem is menekülnek külföldre a fizetések láttán, akkor is csak elenyésző számban helyezkednek el szakmájukban, érthető módon. Az sem véletlen, hogy a tanárok átlagéletkora közel 47 év, egyre öregszenek és nincs utánpótlás.

Noha a szakszervezetek évek óta hatalmas problémáról beszélnek, sem az EMMI, sem pedig a Klebelsberg Központ nem veszi őket komolyan. Nem folytatnak érdemi tárgyalásokat, ugyanis a kormány – mint annyi más esetben – ezúttal sem igazán kíváncsi a szakma véleményére. Mint ahogy egyébként nem kíváncsi a diákok véleményére sem. Álláspontjuk szerint a diákoknak a tanulás a feladatuk, így fogadják el amit kapnak. Nem érdekli a hatalmat az sem, hogy évről évre romlik a hazai oktatás teljesítménye és egyre alacsonyabb a diplomát szerző fiatalok száma. Egy ország jövőjét annak fiataljai jelentik, ez valahogy mégsem szempont Magyarországon. Többé már nem fontosak a kinevelt felnőttek.

Forrás: 24.hu

A fenti térkép azokat a településeket mutatja, ahol július elején betöltetlen tanári állások voltak meghirdetve. Számuk akkor elérte a 2400-at, feltételezem, hogy mostanra, azaz augusztus végére a helyzet nem változott gyökeresen. A Klebelsberg Központ vezetője szerint azonban nincs gond, ez nem súlyos tanárhiány, csak a szokásos nyári fluktuáció. Az ember azt gondolná, hogy ha valaki, hát ő biztosan tisztában van azzal amit mond, elvégre ő maga is tanár volt, több mint 30 éven keresztül. Lássuk, mit is mondtak a HVG által megkérdezett tanárok Hajnal Gabriella kijelentésére:

A hvg.hu által megkérdezett iskolavezetők mindegyike azt mondta, hogy ez egyszerűen nem igaz. A tapasztalatok azt mutatják, hogy szinte lehetetlen matematika, fizika, kémia, informatika szakos tanárt találni, de ugyanúgy nagy a hiány tanítókból, nyelvszakosokból, testnevelőkből vagy szakoktatókból is, és egyre több területre keresnek belépő pedagógusokat – hiába.

Ki hazudik tehát, az iskolavezetők, vagy a Klebelsberg Központ vezetője? Az tudniillik nem lehetséges, hogy miközben nincs tanárhiány, óriási gondot okoz a tanárhiány. Vagy egyik, vagy pedig a másik. Tartok tőle, hogy nem az iskolavezetők (leszámítva a fideszes pártkatonákból verbuváltakat) azok, akik ismét nyíltan hazudnak, hanem a hatalom. Pont azok, akik szerint az egészségügy világszínvonalú, szegénység pedig már szinte nem is létezik az ország határain belül.

Konkrétan gyermekeink jövőjével játszanak, miközben pontosan tisztában vannak ezzel. Iskolák százai küzdenek tanárhiánnyal, a kormányt ez mégsem érdekli. Őket a hazafias testnevelés és a hittanóra érdekli. Őket az érdekli, hogy nemzetivé neveljék gyermekeinket már egészen óvodás koruktól fogva. Nem fontos az sem, hogy történelem, irodalom vagy épp nyelvtan tanár hiányában fogalmuk sem lesz az alapműveltségről és képtelenek lesznek helyesen írni, a legfontosabb akkor is az, hogy nemzetiek legyenek. A nemzeti elbutítás rendszere ez, mely sajnos igen jól működik.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!