NEHAZUGGY

Ilyen nagy a baj?

Forgács Erzsébet | 2018. Augusztus 24, Péntek | 9:56

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,604,937 forint, még hiányzik 395,063 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nem szoktam többször egymás után elolvasni egy cikket (legfeljebb akkor, ha bonyolult és elsőre nem értem teljesen, és még akkor, ha annyira jó, hogy újra élvezni szeretném), Magyar Időkön megjelentet főleg nem, mert egyik kritérium sem igaz rá. Most mégis nekifutottam újra egy írásnak, mert elsőre nem hittem a szememnek. Ehhez már a cím is alapot adhatna, ha nem ebben élnénk évek óta.

MIÉRT SZELFIZIK EGY JOBBOLDALI CELEB KÁLMÁN OLGÁVAL?

Épeszű ember első kérdése az lenne: már miért ne szelfizhetne? Mi köze van a fideszesek által mindenkire ráerőszakolt valamilyenoldaliságnak bármihez is? Barátsághoz, szerelemhez, karrierhez, szelfihez? Mondom, épeszű ember ezt kérdezné a világ bármely országában (nem csak európai országban), de ez már régen nem érvényes kicsiny hazánkra. Mármint a normalitás.

Az történt, hogy Németh Kristóf (aki egészen addig, ameddig nem állt szóba nyilvánosan Kálmán Olgával, színművész volt, de mostantól csak celeb lett, bár a jobboldali jelzőt még megtarthatta) együtt mutatkozott, esetleg még beszélt is Kálmán Olgával. Aki köztudottan ellenség. De nem csak ő, a fél ország is ellenség.

Szikszai Péter (ő követte el a fenti cikket) azt üzeni az olvasóinak, hogy már nem egyszerű politikai nézetkülönbség, ami megosztja az országot, hanem vérre menő élet-halál harc. Itt már nincs helye semmiféle kikacsintásnak a táborból. Nincs barátság, de még csak kommunikáció sincs olyanokkal, akik nem tagjai a NER-nek. Kálmán Olga márpedig nemhogy nem tagja, hanem kilövendő ellensége. Mindegy, hogy mennyire értelmes, széles látókörű, művelt, szórakoztató valaki (vagy mennyire nem az), nem ugrálunk ki a lövészárokból és nem bratyizunk az ellenséggel.

Ha Alföldi és Olga egymással bratyizik egy rihi-röhi reggeli showműsorban az RTL-en, abban az égvilágon semmi hír nincs. Összeállnak, mint két kicsi legó vagy valami ilyesmi, érthető, lapozzunk!

Ám Németh Kristóf más eset, hiszen ő gyakran tűnik fel a polgári jobboldal rendezvényein, én magam legutóbb Kötcsén láttam, tehát ha nem a szintén abban a faluban nyaraló Gyurcsányhoz (Kálmán Olga kedvenc interjúalanyához) igyekezett – és nem tévesztette el a házszámot -, akkor van rá halvány esély, hogy nem egy szokásos vérlibsi színészt tisztelhetünk benne.

Na, de akkor meg mire ez a nagy közös videózgatás Olgával? (Pláne, hogy ilyen minőségű videókat óvodások töltenek fel az Instájukra.) Elromlott Németh Kristóf „barát-ellenség”-felismerő rendszere? Színművészünk nem tudott odafigyelni Kötcsén a miniszterelnökre, mert épp sorban állt Németh Szilárd pincepörköltjéért? Esetleg sorozatszerepet osztanak az RTL-en, mutatni kell, hogy ő egy pártok felett álló személyiség? What the Fuck? – kérdené a művelt székely.

Bizony, a miniszterelnök megmondta Kötcsén, merre az arra. Ki a barát, ki az ellenség.

Pocsék lehet így élni. Rágörcsölve arra a kényszerképzetre, hogy nem tehetséges és tehetségtelen, szakmailag és emberileg értékes vagy értéktelen tudósok, művészek, közéleti szereplők, zöldségesek, pékek, orvosok, újságírók vannak, hanem a velünk egy alomba tartozók és az ellenség.

Ilyen feneketlen ostobaságot csak az hisz el, pláne az hirdet, aki politikai hátszél nélkül éppen olyan senki lenne, mint hátszéllel, csak az utóbbit jobban fizetik. Már miért ne állhatna szóba két intelligens felnőtt ember egymással, ha úgy hozza kedvük? Most mi lesz? Németh Kristóf többé nem kap szerepet egyetlen fideszes irányítású produkcióban sem? Nem lenne példa nélküli, csak végtelenül szomorú. Ahogy végtelenül szomorú az is, hogy valaki, akinek a nevét ember nem fogja tudni két év múlva sem, minősít valakit (mindegy, hogy Kálmán Olgát, Németh Kristófot, vagy Alföldi Róbertet), akiről még évek múlva is lesz fogalma az embereknek.

Nem elég a szekértábornak, hogy már nem igazán maradt a közelükben tehetséges, független (a kettő elég szorosan összefügg) tudós, művész, politikus? Tényleg az lesz a színházakban is, ami a politikában elharapózott? Az kap szerepet, aki eléggé lojális? Mármint ez az összes kritérium? Mert én nézőként nem szoktam bánni, ha tehetséges színészt látok a színpadon.

Vagy már ekkora a baj, hogy ilyen pitiségek is számítanak? Egy ember se nézhet ki a sorból, mert azonnal ott terem egy szigorú lágerőr egy bunkósbottal? Tényleg megér egy kirohanást a pártújságban az, hogy egy jobboldali értékrendet valló színész úgy viselkedik, ahogy normális emberek általában szoktak? Mitől, kitől retteg ennyire a fideszes tábor? Hát nem ők az erősek, a többség, a győztesek, a leválthatatlanok, a megtörhetetlenek? Ha igen, akkor nem kellene ennyire vergődni, mert szánalmas. Ha nem, akkor is szánalmas.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!