Április 24,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Miért a nők lennének kivételek?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,462,800 forint, még hiányzik 537,200 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Soha nem köpködtek tele annyi ragaccsal ellenzéki képviselőnőt, mint az Orbán-kormány idején. Ilyen mostanában nálunk a kitüntetett figyelem.

Jelentem, keleten a helyzet változatlan. Kitüntetések terén is. Nagyon verik a férfiak a nőket, akik az állami elismerésekben is másodrangú állampolgárok. Körülbelül hat-hét éve várom, hogy a hölgyek felnőhessenek az urakhoz. Silabizálom az ünnepi listákat, mit csináljak, ez a hobbim, de semmi új a számokban. A nők úgy vannak letrottyantva, mint fecskefészek alatt a kockakő. Nagyon.

Néhány példa.

2012. Március 15. Kossuth-díj: 14:3. Széchenyi-díj: 15:2. Magyar Érdemrend Tisztikereszt: 17:2. Magyar Érdemrend Lovagkereszt: 39:5.  Ha emlékeznek rá, ez volt az az év, amikor nem a Magyar Köztársaság szerepelt már a kitüntetések nevében – az sem nőtöbbségi véleménnyel született.

2014. Augusztus 20. Magyar Érdemrend különböző fokozatai: 80:20.

2018. Augusztus 20. Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat: 16:4. Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat: 23:3. Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat: 64:13. Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat: 39:22.

Nálunk változatlanul csak kvótailag (rettenetes szó) bukkannak fel a nők a közéletben, a politikában: tegyünk a kirakatba egy-két szoknyahordót, fogjuk be a nyavalygók száját! Néhány pártnál bejön, a Fidesznél nem foglalkoznak ilyesmivel, utálják, semmibe veszik a „nyanyákat, a „kisanyámat”, a „csak egy öreg bigott kommunistát” vagy az „ennyi hülye vén kurvát”. Sok közöttük az agyilag alultáplált, az biztos. Bunkók.

Isten őrizz a kipipálható, nem szerinti posztokból; rátermettsége, alkalmassága okán kellene több nő vezető helyekre. Tulajdonképpen mindig így volt, a nők rosszkor voltak rossz helyen. Az 1948-ban alapított Kossuth-díjasok listáját átböngésztem, plusz-mínusz 10-15 eltérés lehet, hiszen az én türelmem is véges. Különben az arányokra érdemes odafigyelni: 1570 férfi, 217 nő.  A történelem viharaiban az eltört szárnyú madár mindig csak erőlködött, igazán magasra soha nem szállt a gyengébb nemmel. A 21. század Magyarországán sem kerültek méltó helyükre. Ez a legnagyobb baj, és főleg az, hogy a Fidesz-KDNP még rájuk is pakol húsz lapáttal.

A családbarát kormány alakoskodói például a nőverő Vak Komondor elvtársat csak nagy nehezen passzolták ki a Fidesz-frakcióból – sok-sok hablatyolása után -, de azért ott ült függetlenként a T. Házban. A magyar állam még mindig nem ratifikálta az Isztambuli Egyezményt a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról. Akkor miről beszélünk? Ők erről, a fideszes Varga István: „a büntető törvénykönyv nem mindenható. A rossz házasságokon belüli bűncselekményeket külön tényállással nem akadályozhatjuk meg. Talán az anyáknak vissza kéne térniük a gyereknevelés mellé, szülni két-három vagy inkább négy-öt gyereket, és akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnék egymást és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak”. Aki hülye, legalább fogná be a kereplőjét – ez a tényállás.

Csak a saját nőik élveznek. Előjogokat. Kapnak olyan állami kényeztetést, hogy attól koldulunk. Szemrebbenés nélkül a saját szeretőiket fürdetik tejben-vajban, aggatják rájuk Dárius kincséből a kifekvő milliókat Matolcsyk, Hende bácsik, Rogán Tónik, Kósák. Őket amúgy is a magyar emberek ringatják vagyonos hintaszékükben, és a pénzhullásból jut szeretőiknek, barátnőiknek, feleségüknek.

Orbán különösen viszolyog a hölgyektől, lenézi őket, annyit érnek számára, mint a teve púp nélkül. Csak aki sírva hisztizik, csókolgatja kezét a szent embernek, csak az a valamirevaló. Soha annyi trágár macsó nem volt a parlamentben; soha nem köpködtek tele annyi ragaccsal ellenzéki képviselőnőt, mint az Orbán-kormány idején. Sportot űznek a szexista, ocsmány, személyeskedő beszólásokból:

„… képviselő asszony, árnyalhatja a szépségét a sok bekiabálás”, „Vetkőzz!”, „Mit pofázol bele, kisanyám?”, „Ki vigyáz a gyerekedre?”, „Attól, hogy cigány vagy, még ledöfnélek”.

Istent igen, emberi tiszteletet nem ismer a Tahófrakció.  Megjegyzem, Bill Clinton volt gazdasági minisztere kénytelen volt lemondani, amikor azt mondta: a nők adottságai, képességei szerényebbek, ezért nem versenyképesek a férfiakkal a tudomány magasabb szintjén. Nálunk Kövér házelnök hallgat a sértegetésekkor, mint mangalica a szalonban. Bajsza alatt kuncog. Tetszik neki. Te szent közjogi méltóságos műtrágya!

Amíg védelem nélküliek az anyák a munkahelyeken; amíg ugyanazért a munkáért kevesebb bért kapnak a nők, mint az urak; amíg meghülyülnek a nők az álláskeresésben, addig hiába is szórakozunk a számokkal. Erre mondta ismerősöm: ugyan, nálunk sem a férfiakat, sem a fiatalokat, sem a nyugdíjasokat nem veszi emberszámba a politika. Csak a talpnyalóit. Miért a nők lennének kivételek? Nincs külön fideszes, kádéenpés nőborzongás. Az egész ország borzalom, maszatolás, ferdítés, kiváltságok és párthűség ural mindent, és ezek még ordenárék is.

A nők tisztelete nem a kitüntetésekkel kezdődik. Azt adják vagy nem adják. Jobb helyeken, jobb emberek számára – szerencsére sokan vannak, tiszteletem, drága urak – a tisztelet, a szeretet természetes.  Az idén is voltak kurzus kisasszonyok, akiket zárójeles bejegyzésként említenek majd a krónikák – nem dicsőségükre. Ám őket is felülmúlták az új Orbán-tüncibüncikék. Évek óta szórják az állami kitüntetéseket az egyházi személyeknek: papoknak, szerzeteseknek, intézményeik képviselőinek. Hadd ne mondjam, a legtöbbjük férfi. Ilyen mostanában nálunk a kitüntetett figyelem.

Hadd idézzem egy honi, magát kereszténydemokratának valló, Karvalics Ottó nevű IQ-lájtost: „Tessék példát mutatni a normális családból, és akkor utána majd lehet a nőknek érvényesülni.”

Nem rí a sorból. Dettó bolond.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.