Szeptember 26,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Az emberség és szeretet még nem halt ki az országban, egyszerűen csak háttérbe szorította a gyűlölet és megfélemlítés

Magyarország kormány tudatosan éheztet több, a déli határon várakozó menekültet. Ivóvizet még kapnak, azonban élelmiszert már nem, ugyanis azt szeretnék elérni, hogy az ott tartózkodó minden egyes menekült – lényegtelen hogy édesanya vagy idős ember – “takarodjon haza”. A keresztény kormány – Orbán Viktor vezetésével – nem kíván könyörületes lenni, sőt, megmutatja mit is jelent az, ha valaki ellenszegül az ő akaratának. Konténerbe zárás, éheztetés, verés, esetleg kutyák általi fenyítés. Magyarország kormánya immár évek óta bizonyítja, hogy a Balkán többé már nem tőlünk délre helyezkedik el, hanem mi is részesei lettünk annak.

Orbán Viktor persze papolhat amit akar, Magyarország semmilyen formán nem keresztény ország és nem is lesz az. A kormánytagoknál talán senki sem gyűlöli jobban a szegényeket és elesetteket. Miközben keresztény Magyarországról beszélnek és milliárdokért templomokat húznak fel Ukrajnától egészen Libanonig, addig itthon betiltják a hajléktalanságot, családok százait költöztetik ki otthonaikból és betegek százaitól vonják meg a nekik járó rokkantsági ellátásukat. A magyar kormányt leginkább az embertelenség jellemzi, aminek évente több száz, talán ezer halottja is van.

A határon várakozó menekültek ehhez a sorhoz csatlakoztak és megtudták, mit is jelent a magyar kereszténydemokrácia a valóságban. Az Orbán-kormány azt szajkózza, hogy a menekülteket még saját hazájukban kell megsegíteni ahhoz, hogy ne próbáljanak meg tömegesen Európába menekülni. Hogy mégis mivel segít a magyar kormány az adófizetők pénzén? Régi, természetesen keresztény templomokat ás ki a romok közül, vagy épít teljesen újjá, akár több milliárd forint értékben is. Kérdem én, miféle segítség ez? Miért gondolná úgy egy, a munkáját és házát, talán a családját is elveszítő férfi vagy nő, hogy mégiscsak maradok Szíriában, Líbiában, mert végre van templom a főtéren?

Komolyan nem értem, hogy egy lerombolt város lakóinak miként segít egy templomfelújítás. Egy iskola felújítása, kórház, esetleg lakóházak helyrehozása elindíthat valamit, ami talán már képes a város lakóit a helyes mederbe irányítani. De nem, a magyar kormány templomokat rak helyre, ahova mehetnek naponta imádkozni a helyiek, hogy legyen mit enniük, esetleg, hogy a gyermeküket ne vigye el egy egyszerű láz a város kórházának hiányában. De persze mondhatjuk azt is, hogy miért segítünk mi bárkinek is, aki nem magyar, hisz van itthon is elég gond. Viszont ha már a kormány egyszer úgy döntött, hogy megpróbál segíteni, akkor talán tegye azt értelmes módon, szimbolikus épületek felújítása helyett.

Miközben a látszatkereszténység ipari mértékben épül, addig a valós értékek teljesen háttérbe szorulnak, persze nem véletlenül. A kormány ugyanis partnerre talált a hazai egyházak többségében, akik több milliárdos támogatásokért cserébe Isten igéje helyett Orbánét hirdetik. A szegények és elesettek megsegítése többé már nem fontos. Annál ugyanis sokkal fontosabb számukra a pénz, pénz és még több pénz. Ezért cserébe szinte bármire hajlandóak. Ha nyílt erőszak – Őcsény – elfogadására van szükség, akkor arra.

Van azonban még olyan egyházi vezető – noha a kormány igyekszik ellehetetleníteni, azonban ez nem gátolta meg őt abban, hogy továbbra is segítse embertársait – aki nem huny szemet a menekültek éheztetése felett. Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője ugyanis levelet intézett az egyház támogatóihoz, magukhoz az egyházakhoz, valamint a magyar kormányhoz. Nézzünk néhány részletet ezekből az egyház honlapján közzétett felhívásokból.

Részlet az első, a támogatóknak címzett levélből:

Kérjük, vegyetek részt abban a kezdeményezésünkben, hogy a Magyarország déli határán fogvatartott és szándékosan éheztetett menekült embertársainknak minimális élelmiszert vihessünk. Minden érintett számára naponta öt szelet kenyeret, egy halkonzervet és egy almát szeretnénk biztosítani. Egyelőre inni kapnak, de ha a kormány ezt is megvonja, akkor személyenként napi másfél liter ásványvízzel is kiegészítenénk az adományt.

Részlet a második, a kormánynak címzett levélből:

Alulírottak, felszólítjuk a magyar kormányt, hogy azonnal vessen véget annak a kínzásnak, mellyel szétszakítva a hazánk határához érkezett menekült családokat, a felnőtt férfiakat és gyermek nélküli nőket azzal próbálják visszafordulásra kényszeríteni, hogy nem adnak nekik enni. Ez a bánásmód hadifoglyokkal és köztörvényes bűnözőkkel szemben is elfogadhatatlan. Méltatlan a magyar zsidó-keresztény vagy humanista hagyományokhoz. Ez az eljárás emberiesség elleni bűn. Külön minősíthetetlen az is, hogy a hatóságok csakis azok esetében engednek, akik ügyében ilyen ítéletet hozott az Európai Emberi Jogok Bírósága, bár erre is napokat kell várni. A magyar illetékesek ezzel a bánásmóddal nem a tisztességes magyar állampolgárok nevében járnak el, nem az ő, a mi érdekeinket szolgálja ez a szégyen. Különös abszurdum, hogy erre az intézkedésre Szent István és az új kenyér ünnepi időszakában kerül sor.

Részlet a harmadik, a hazai egyházaknak címzett levélből:

Arra kérem Önöket, hogy csatlakozzanak kezdeményezésünkhöz és bátorítsák híveiket is erre. Bíztatom Önöket arra is, hogy emeljék fel szavukat a kormány embertelen eljárásával szemben. A „bevett egyház” megkülönböztető rang nem azt jelenti, hogy az Önök státuszát nem fenyegeti a kormány, hanem hogy Magyarország vezetésének minden döntése mögött Önöknek is ott kell állniuk felelősséggel. Bizonyára nem felejtik, hogy egy sokkal nagyobb Úr előtt adnak számot tetteikért. Hallgassanak jó lelkiismeretükre, és kövessék az isteni elveket! Legyenek irgalmasak, hogy irgalmasságot nyerhessenek!

Az emberség és szeretet még nem halt ki az országban, egyszerűen csak háttérbe szorította a gyűlölet és megfélemlítés. Iványi Gábor és egyháza sokadszorra is megmutatta, hogy keresztényi szeretet bizony létezik, csak annak semmi köze nincs Magyarország álkeresztény kormányához.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.