Nem mondom, hogy elsőre érthető az alábbi közlemény. Vagy az én agyam nem működik megfelelően, mert én harmadikra sem értettem kristálytisztán mindent, de azért néhány dolgot mégis sikerült felfognom. Például azt, hogy nem a nyugdíjasok fogják megoldani a munkaerőhiányt.
A kérdés az, hogy miért gondolta a kormány, hogy ez máshogyan lesz? Komolyan gondolták, hogy 65-70 éves emberek, akik végigdolgozták az életüket teherautósofőrként, kőművesként, segédmunkásként, bolti eladóként, olyan fizikai és egészségi állapotban vannak, hogy simán visszaállnak a szalag mellé, beállnak a konyhákba napi 16 óra melóra az ötven fokban, megpakolt tálcákkal rohangálnak, vagy építkezésen fognak dolgozni? Nem fognak, nem is bírnak.
Nem véletlenül mondták szakemberek – nem a kormány környezetéből, mert ott ilyenek már nincsenek – hogy át kellene ezt gondolni, megteremteni a feltételeket és aztán kellene a csodát várni. Miután csodák változatlanul nincsenek, semennyire nem meglepő az eredmény.
Lehetséges, hogy az a sokszázezer munkavállaló hiányzik, akiket sikerült ügyesen elüldözni?
Már várom a propagandisták remekműveit, melyekben bebizonyítják, hogy végső soron a nyugdíjasok tehetnek arról, ha a magyar gazdaság be talál dögleni.
A magyar nyugdíjasok 80 százaléka egyáltalán nem vállalna el semmilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet, 11 százalékuk részmunkaidős állásban helyezkedne el szívesen – derül ki a GKI Gazdaságkutató legfrissebb, MTI-nek hétfőn küldött reprezentatív kutatásából.
A kutatás szerint Magyarországon jelenleg mintegy 2,5 millió nyugdíjas van, akik közül nagyjából 2 millióan kapnak öregségi nyugdíjat.
A felmérésből kiderült: a nyugdíjasok 5 százaléka kötetlen munkaidőben, 2 százalékuk távmunkában, és mindössze 2 százalékuk tudná elképzelni magát teljes munkaidőben.
Rámutatnak arra is, hogy viszont mintegy félmillió nyugdíjas valamilyen formában törekszik a munkavállalásra, ebből negyedmillió részmunkaidőben, 50 ezer teljes munkaidőben.
Településtípusonként és nemenként nincs lényegi eltérés a nyugdíj mellett munkát vállalni szándékozók arányában, mindegyik egyaránt 20 százalék. A közép- és felsőfokú végzettségű nyugdíjasok negyede, az egykori szakmunkások és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek 14 százaléka dolgozna tovább. Így a munkát kereső nyugdíjasok között 12 százalékos a felsőfokú végzettségűek, 26 százalékos a szakmunkások aránya, míg a középfokú és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek egyaránt egyharmados súlyt képviselnek.
A 60 év alatti nyugdíjasok csaknem kétharmada szeretne dolgozni, viszont a nyugdíjasokon belüli részarányuk csekély. Ugyanakkor a 60-69 éveseknek csak 24 százaléka, a 70 felettieknek pedig 8 százaléka dolgozna. Végeredményben a potenciális munkavállalók többsége, 60 százaléka 60 és 70 év közötti – állapítja meg a GKI.
A nyugdíjasok munkavállalási hajlandósága az életkor növekedésével természetesen csökken, és összességében is csak mintegy ötödük szeretne valamilyen formában elhelyezkedni. Ugyanakkor körükből több százezer fővel lenne növelhető a foglalkoztatás, különösen, ha a munkaadóknak sikerül a többségük által elvárt, rugalmas foglalkoztatási formákat is megteremteni – összegezte a kutatás. (MTI)
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.