NEHAZUGGY

Ingyenleves

Tamás Róbert | 2018. Augusztus 10, Péntek | 10:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nézem a megérdemelt szabadságát töltő kormány közösségi oldalán az újabb örömhírt. Rétvári Bence a gatyarohasztó meleg ellenére heroikusan mondja a magáét egy étkezőben, háttérben azokkal a gyerekekkel, akiknek a szülei nagy valószínűség szerint otthon éheznek, mert amelyik család odáig jut, hogy vállalja a megaláztatást – véleményem szerint ugyanis ételt kérni a gyerekemnek lélekölő dolog -, ott nem a gyereknek nem jut először étel, hanem a szülőknek.

Itt van ő és az üzenet, amit el kell juttatnia tűzön-vízen-hőségen és a díszletként felhasznált gyerekek emberi méltóságán át a híveknek. A kormány gondoskodik róluk, a kormány nagylelkű, a kormány minden bajtól megvédi az ország lakóit és persze a kormány gazdag. Aha. Elvesz a szegényektől, egy keveset visszaad a még szegényebbeknek, a többit szétdobják maguk között.

Nézzük, mint beszél ez a drágaszép ember a szájával!

A szociális gyermekétkeztetés forráskerete 29 milliárd forintról 79 milliárd forintra emelkedett.
A konyhák 50 százalékkal többet költhetnek nyersanyagokra.
600 000 gyermek részesül ingyenes, vagy kedvezményes közétkeztetésben.

És tegyük ide Rétvári Bence mellé az EMMI Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárságának 2018. június 4-én kiadott közleményét:

Tavaly minden eddiginél magasabb létszámú rászoruló gyermekhez, és minden eddiginél több településre jutott el természetbeni ellátásként a nyári szünidőben a gyermekétkeztetés, országszerte közel 142 ezer gyermek kapott naponta egy tál meleg ételt a leghosszabb iskolai szünetben, így az intézkedés 11 ezerrel több rászorulót ért el, mint 2010-ben. Idén 6,67 milliárd forintot fordít a kormány szünidei gyermekétkeztetésre, mindez csaknem a háromszorosa a nyolc évvel ezelőtti gyermekétkeztetési támogatásnak, amely akkor 2,4 milliárd forint volt. Az ételek minősége is fontos, ezért a 2010-ben még 370 forintos egy adagra jutó támogatás 570 forintra emelkedett.

Nem a számokat óhajtom összehasonlítani, hiszen Rétvári Bence a szünidei, valamint az egész éves szociális gyermekétkezésről beszélt keverve, mikor melyik adat tűnt jobbnak pártpropaganda szempontból. Az EMMI közleménye pedig kimondottan a szünidei étkezésről mesélget. Ámde.

A Fidesz vajon dicsekedni óhajtott Rétvári szájával? Mert ha igen, nagyok a bajok. Normális kormány (jó, nálunk se normális, se kormány nincs) elsüllyedne szégyenében, ha durván 2 millió 18 év alatti gyermekből 600 000 gyermek mélyszegénységben élne. A kedvezményes, vagy ingyenes étkezés ugyanis nem jár mindenkinek, ahhoz igen nehéz körülmények között kell élni, hogy igénybe lehessen venni. Van azért kivétel, mindjárt mondom.

Még ide teszek egy okosságot Balog Zoltán egykori ember és miniszter szájából, 2015 decemberéből:

Jelenleg is komoly tömegek részesülnek ingyenes vagy támogatott étkeztetésben, a bölcsődések esetében 26 százalék, az óvodásoknál 46 százalék, míg az általános iskolások körében 58 százalék ez az arány. Kiemelte azt is, hogy a feladatra fordítható összeg 2015-ben 60 milliárd forintra nő. (MTI)

Tehát az ovisok közel fele és az általános iskolások jóval több mint fele él nehéz körülmények között. És ezek szerint ez a szám nem igazán csökkent. A dologhoz hozzátartozik még, hogy 50 százalékos kedvezmény jár azoknak a 14 év alatti gyermekeknek, akik olyan családban élnek, ahol három, vagy több gyermeket nevelnek. Vagyoni helyzettől függetlenül. Tehát például az államtitkárok, parlamenti képviselők, miniszterek gyermekeinek is mi fizetjük a térítési díj felét, ha legalább három csemete van a családban.

Arra már halovány kísérletet sem teszek, hogy megérdeklődjem: a nyolc év alatt 370 forintról 570 forintra emelt összeg, amit egy étkezésre költhet a konyha, egyrészt mire elég, másrészt az emelkedésben mennyi szerepet játszik a magasabb minőségű, egészségesebb élelmiszerek beszerzése és mennyi belőle a beszállító haszna. Pláne nem kérdezem meg, hogy melyik stróman, csókos és jóbarát a legnagyobb beszállító a gyermekétkeztetésbe. Nem szeretném zavarba hozni Rétvári Bencét.

Azt pláne nem próbálom megfejteni, hogy miért nem a munkahelyteremtés, a vidék felzárkóztatása, az önfoglalkoztatás ösztönzése, a gazdasági teljesítmény javítása és az ezzel járó keresetnövekedés a cél, miért az, hogy egyre több gyermek legyen kénytelen az iskolai szünetben is elzarándokolni az etetőhelyekre.

Összefoglalom: a francba ezzel az egésszel.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!