Április 25,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Ez egyszerűen köpedelem, drága Domokos úr

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nem vagyok benne biztos, hogy értem, de mivel megírta a Magyar Idők nevű pártlap, biztosan úgy is van, és nem csak hogy úgy van, de nem is véletlenül fogalmazott úgy a soros lamentáló elvtárs, ahogyan. A köztudottan független Állami Számvevőszék fideszes múltra visszatekintő, és a jelenben is vérfideszes vezetője rádöbbent, hogy nem egy biciklikerék belsejében élünk, hanem a való világban, hiába mossák az agyunkat két kézzel és néha lábbal is. Azt találta mondani ez a remek ember, hogy a páratlan napokon egyébiránt világszínvonalú magyar egészségügy némely területeit páros napokon az anarchia és a botrány jellemzi.

Domokos László annak alapján jutott erre a korszakalkotó felismerésre, hogy az utóbbi időben számos kórházat és szakrendelőt ellenőrzött az Állami Számvevőszék. Pont úgy, ahogy korábban a politikai pártok gazdálkodását ellenőrizte, és mindenkinél talált kisebb-nagyobb szabálytalanságot, leszámítv a Fideszt, ugye. Ahol rend a lelke mindennek. Meg a tisztesség.

Mivel Domokos elvtárs jó elvtárs, és esze nélkül teljesíti a rábízott nem túl bonyolult feladatokat, ezúttal arra volt kíváncsi, hogy az egészsgégügyi intézmények miként gazdálkodnak az állami pénzekkel. Sajnos szarul. Az elnök úr ugyanis egyáltalán nem elégedett azzal, amit tapasztalt:

Anarchia. Botrány. Ez a két szó, ami először eszembe jut

– ezt nyilatkozta Domokos a mindig mindenről jól értesült, nem mellesleg lopott pénzből működő Magyar Időknek. Ahol két Esterházy-gyalázásba csomagolt kultúrfröcsögés közé beszorították az ÁSZ elnökének váratlan felismerését. Az ÁSZ elnöke arról mesketélt a propaganda eme ékkövének, hogy volt olyan kórház, ahol – képzeljék el, ha tudják!!!!!!!!! – szinte minden vásárlást közbeszerzés nélkül oldottak meg, de előfordult az is, hogy egy-egy intézmény nem vezetett leltárt a fontosabb eszközökről, így azt sem tudták megmondani, miből mennyi van készleten; arról már nem is beszélve, hogy olyan helyeket is bőséggel találtak, ahol az elszámolások egyszerűen átláthatatlanok voltak. Egek!

Ami a szakrendelők gazdálkodását illeti, maga a fertő tárult az ÁSZ szeme elé: sokszor hamisan nyilatkoztak a vezetők, ezért több intézményben kaotikus pénzügyi állapotok uralkodnak, a korrupció elleni kontrollrendszereket pedig több esetben nem alakították ki megfelelően.

Domokos kényszeredetten elismerte ugyan, hogy az intézmények talán-esetleg-feltételezhetően valóban pénzügyi gondokkal küzdenek, de szerinte az átláthatatlan gazdálkodás miatt ezt sem lehet biztosan megmondani. Mindazonáltal nyugodjon meg mindenki, pláne a balliPsi vinnyogók: Kásler Miklós emberierőforrás elég tapasztalattal rendelkezik a probléma megoldásához, ráadásul erre több opció is van.

Például leválthatja az érintetteket és másokat nevezhet ki. Vagy összevonhatja az adott intézmény gazdálkodását egy másikkal, esetleg külön pénzügyest küldhet oda, de ezek mellett sok más módszer is szóba jöhet.

Mindent összevetve elmondható, hogy a fideszes ÁSZ-elnök szerint a legfontosabb a szemléletváltás: amíg az intézmények nem gazdálkodnak felelősen, addig a kormányzat sem tud mit tenni. Hát ezt jól odatette Domokos úr, szó se róla! Nem hiszem, hogy félreértem az igencsak átlátszó szándékot, ami emögött az aranyat érő álbeismerő vallomás mögött húzódik: az egészségügyi intézmények háza táján is van bőven sepregetnivaló, még mindig vannak intézményvezetők akik aláássák a kormány becsületét. Aha.

Mondjuk, azt jó lenne tudni, hogy egy papíron független állami intézmény vezetőjének mióta feladata minősíteni (azaz jelen esetben felszopni) egy minisztert (azaz pártfunkcionáriust) és az ő áldásos tevékenységét, pláne azt a részét, ami még bizonytalan jövőidő, de apróságokon ne akadjunk fenn.

Azt még jobb lenne tudni, hogy Domokos úr miért akad ki (hogy van bőr a pofáján kiakadni) azon, hogy vannak kórházak, ahol közbeszerzés nélkül vásárolgatnak ezt-azt, amikor a Fidesz-KDNP-kormány százmilliárdokat költ el anélkül, hogy ezzel a baromsággal – valódi versenyeztetés, hatékonyság, nyílt tenderek – bíbelődne.

Mondok egy konkrét, viszonylag friss adatot is, hogy érthető legyen, hogyan hajlította a kormány a közbeszerzési valóságot a saját akarata szerint: a nemzeti eljárásrendben lebonyolított több mint 7200 közbeszerzésből alig 200 (2,8 százaléknyi) zajlott teljesen nyílt eljárás szerint. Vagyis miközben a honi közbeszerzések a fideszes klientúraépítés és politika-finanszírozás elsődleges csatornái közé tartoznak (erről szólnak a kormányzati agymosó pályázatok, Tiborcz István vagy Mészáros Lőrinc sikerei, vagy éppen a magyar Microsoft körüli botrány, de reggelig sorolhatnám), Domokos László azon forgatja a szemét, hogy a sok esetben súlyos gondokkal küzdő egészségügy intézményekben hasonló gyakorlat honol.

És akkor vegyük hozzá ehhez, hogy az átláthatatlanság, a titkosítás, a titkolózás, a sunnyogás, valamint az agyatlan pénzszórás kormányának láncos kutyája a súlyos anyagi gondokkal küzdő egészségügyi intézmények átláthatatlan gazdálkodásán dohog és szemléletváltást sürget, miközben a gazdái felelősségét keni el nagy erőkkel, és keveri a szezont a fazonnal.

Domokos úr, fordítva tetszik ülni a lovon! A helyes megfejtés az lett volna, hogy ameddig a korrupció legfőbb politikájára épülő kormányzat nem gazdálkodik felelősen, addig az egészségügyi intézmények sem tudnak mit tenni. Ameddig a Fidesz kormányzás minden megmozdulását az anarchia és a botrány kíséri, illetve ameddig konkrét célkitűzés, hogy a nyilvánosság minél távolabb maradjon az eszetlen-pofátlan pénzszórás útjának, mikéntjének megismerésétől, és erről mélyen hallgatni tetszenek, addig minimum seggarcnak kell lenni ahhoz, hogy mindenki máson számon kérjék a korrupció elleni kontrollrendszerek nem megfelelő működését.

Anélkül, hogy a mindenhol (beleértve a kórházakat is) jelen lévő korrupt geciket védeném, azért megkérdezem halkan: hogyan várható el bármely intézménytől, az utolsó kéményen csodálkozó polgárral bezárólag, hogy normakövető magatartást tanúsítson, amikor a kormány kilencedik éve élen jár abban, hogyan hajlítson minden szabályt a saját holdudvar kitömésének irányába?

Szóval értjük, hogy a 3M+1H elmélet szerint (mindig mindenki más a hibás) most is vakítani kell a parasztot, hogy sajnos a kormány tehetetlen a mentalitás-károsult intézményvezetők galádságaival szemben, de nekem úgy rémlik – és tegyük hozzá az igen hiányos, többszörösen meghajlított valósághoz -, hogy azért az elmúltnyócév utáni elmúltnyócévben igen sok kórházigazgatót/gazdasági szakembert lecseréltek megbízható káderre, ennek ellenére minden év végén újratermelődik a 100 milliárdot súroló kórházi adósságállomány, az orvoshiány nem csökkent, de legalább nőtt, úgyhogy ennél a lábszagú érvelésnél már az is jobb lett volna, ha Domokos úr sorosozik egy egészségeset. Vagy gyurcsányozik, vagy bánom is. Kente volna az ENSZ-re és a migránsokra. Najó, Brüsszellel is beértem volna.

De ez… annyira szánalmas. Hogy kilencedik évnyi pusztítás, korrupció és súlyos korrupció után még mindig a kormányzást mentegetik, amelyiknek annyira fussa a tisztességéből és a hozzáértéséből, hogy széttárja az enyves végtagjait: sajnos mi nem tehetünk semmit, ameddig ilyen sok a gazember szerte a hazában. Köpedelem, Domokos úr, köpedelem, amit előadott.

Frissítés: És hogy miről szól ez az egész sajtókampány? Feltehetően a költségvetési felügyelők rendszerének bevezetését készítheti elő az Állami Számvevőszék elnöke. Az elvtársak a kétszintű egészségügyi ellátás bevezetésének ágyaznak meg éppen, amiben az elit szuperkórházakat kap majd, a pórnép pedig éppen csak működő lecsupaszított intézményekbe mehet gyógyulás céljából. Kerek? Kerek.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.