Augusztus 19,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Orbán és pénzéhes bandája megpróbálja lelegelni az egész országot

Tekintettel a hőségre, egy pillanatra hanyagolom Orbán Viktor világuralmi terveit. Megúszni úgysem fogom én sem, más sem. Ahogy eddig, ezután is bemászik mindenhová, a magánéletbe is és mint egy különösen gusztustalan meztelen csiga, nyúlós taknyot hagy mindenen. Nehéz lesz levakarni.

Annyiban becstelen személyéhez kapcsolódik a mostani írásom, amennyiben minden rohadás hozzá kapcsolódik az elmúlt években. Hozzá és cselédeihez, akik minden fenntartás nélkül teljesítik a parancsait, hiszen a szaros megélhetésük függ tőle. Hogy kinek milyen kárt okoznak, kit és mit taposnak el a trágyalepett lúdtalpukkal, az eddig sem érdekelte őket, ezután sem fogja érdekelni. Őhasadtsága meghirdette a kulturális forradalmat és a konda máris támad. Végre, sikeresek és tehetségesek lehetnek, mondta a gazda. Jó.

Az egyik megélhetési portál új célpontot talált (a többi meg átvette). Most éppen Hernádi Juditban találták meg az ellenséget, mert interjút mert adni a hvg.hu-nak és mert nem istenítette az illiberális műkeresztény zsebdiktatúrát. A rohadék! A költő nyomban meg is énekelte, sőt, jót röhögött azon, hogy Hernádi nem érti, miért állítják róla, hogy baloldali, amikor nem az. Höhö, vihog a prosti, tudja ő, amit tud. Hernádi baloldali és libsi, sőt, mindenki baloldali és libsi, aki nem fideszes. Pont. Azt majd ő és elvtársai mondják meg, hogy ki kicsodamicsoda és ne tessék vitatkozni, mert igaza csak a győztesnek lehet. A közel három millió szavazó (vagy annyi, amennyi, plusz a magyarul sem tudó ukránok, az Erdélyből szavazó hálatelt szívűek és bosszúszomjasok, a Sorostól és a migránsoktól rettegő tyúkeszűek, a mások hátán feljebb jutni akarók, a semmiből semmit nem értők) felhatalmazta Orbán Viktort, hogy azt csináljon, amit akar. Orbán Viktor pedig felhatalmazta a cselédeit, hogy azt csináljanak bárkivel, amit ő akar. Ebbe természetesen beletartozik az is, hogy néhány közepesen tehetségtelen balfasz senki döntse el, ki baloldali, ki liberális, ki tehetséges, ki szép, ki csúf. Végre az ő kezükben a hatalom! Pedig nem, nincs semmiféle hatalmuk.

A másik pártportálon egy másik soha meg nem értett zseni egy kicsit még tovább ment. Ő már a bértollnokság üdvös voltát hirdeti és meg is magyarázza, miről van szó. Szerinte mindenki bértollnok, hiszen mindenki fizetést kap azért, hogy ír. Olyan pedig nem létezik, hogy független újságírás, mert mindenki valamilyen oldalon áll, függetlenség nem létezik. A libsik pediglen egytől egyig idióták, akik csak irigykednek a nagyon sikeres pártpropagandistákra.

Az a helyzet, hogy a következő időszak erről fog szólni. Orbán és pénzéhes bandája megpróbálja lelegelni az egész országot, magukhoz silányítani a tudományt, a kultúrát és az újságírást is. Nem hinném egyébként, hogy sikerrel fognak járni. Az érték attól még érték marad, ha a bazári ízlésű sikertelenek előmásznak és üvöltve hirdetik a gagyi uralmát. Nem fognak győzni, de sokat fognak még rombolni. Sok ember életét fogják megkeseríteni az évtizedek óta görcsösen próbálkozó, de mégis névtelen szerencsétlenek. Sok értéket fognak még összeszarni, sok tehetséget besározni, ellehetetleníteni, elüldözni.

A bértollnokságukra büszkéknek üzenem: egy nagy lófaszt becsülendő az, ha az adófizetők pénzéből fenntartott fosokon robotolnak és napról napra felszopják a hatalmat azért, hogy holnap is legyen fizetés. Hosszú távon az soha nem az általuk áhított sikerhez és népszerűséghez vezet. Az út végén csak újabb köpönyegfordítás van és heves óbégatás, hogy megint eltaposták őket. A sajtó nem egy egységes tömb. Vannak a hírek. Ezek konkrét események, nem az újságíró találja ki, ő csak rögzíti. És vannak a publicisztikák, ezekben ki-ki reagál, véleményt mond. Nem ennyire egyszerű persze, de durván erről van szó. A hírek tények, ott nincs valamely oldaliság. A publicisztika kétféle lehet. Saját erkölcsi normák szerinti (ezt nevezzük függetlennek, ami nem jelenti azt, hogy az ember függetlenítené magát a tulajdon gondolkodásától) és pártérdekeket szolgáló. Ez utóbbinak tényleg sikerült függetlenítenie magát az alapvető erkölcsi, etikai és újságírói minimumtól, de azért mégsem nevezzük függetlennek.

Összefoglalom századszor – és biztosan nem utoljára – hátha propagandistáék elvétve olvasnak mást is, mint a napi utasítást, hogy kit-mit kell lejáratni: újságíró az, aki a mindenkori hatalmat kritizálja (a sajtó dolga éppen a hatalom ellenőrzése lenne azáltal, hogy a kínos, kétséges, vagy egyértelműen erkölcstelen ügyeit a társadalom elé tárja) bértollnok pedig az, aki a hatalom seggéből óbégat jó pénzért.

A független újságíró az olvasóktól kapja a fizetését (már ha szerencsés és van fizetése), a bértollnok a hatalomtól kapja, mégpedig a mi adónkból, amit nem önként ajánlottunk fel erre a célra.

Végül: miért lehet az, hogy a Fidesz seggnyalói kizárólag jó fizetésért vállalják a szorgos nyelvmunkát, ezzel szemben számos újságíró dolgozik jelképes összeg fejében, vagy akár ingyen és számtalan blogger a tulajdon szabadidejének rovására írja a véleményét? Ha ezt sikerül megválaszolnia az örökké sértett ötödvonalbeli propagandistáknak, máris közelebb kerülnek a megvilágosodáshoz.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.