Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Komám, nagyon büdös vagy!

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,567,959 forint, még hiányzik 1,432,041 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Amikor az intelligenciát megeszi a türelmetlenség. Lesz sok kicsike dühös büdös. Szóljunk vagy ne szóljunk, ha birizgálja orrunkat a snassz aroma? 

– Komám, te nagyon büdös vagy! Határozott, kíméletlen vélemény a sráctól. Ő fintorgott, akihez szólt rezzenéstelen arccal kapaszkodott felemelt kezével. A buszon. – Tedd már le a kezedet, hallod, jön belőled a bűz! Itt balhé lesz. A megszólított középkorú férfi csak állt. Szoborként. Szorította a fémrudat. Én nem éreztem semmit, csak azt, hogy a hátamon folyik a víz. Hatvan fok van. A közelben állók közül néhányan bólogattak, mások rámeredtek az ablakra, megint mások vacakoltak a szatyrukkal. – Engedjenek, nem bírom, ez olyan szagos, mint a trágyalé! – tolakodott arrébb a srác. Nehezen, mert tömve volt a járgány. Nem is tudom, mi a jobb? A büdös vagy az össznépi buszos csetepaté. Egyik sem. Ezúttal simán vette a többség a lázadást.

Utazni kész szociográfiai élmény. Aki naponta szenvedi a tömegközlekedés minden kínját-baját, ha nekiveselkedne, akár le is doktorálhatna belőle. A kereskedelmi rádió egyik reggeli műsorában a téma okoskája megjegyezte, ő csak autóval utazik, metróra sem száll, mert büdösek az emberek. Így. Általánosítva, belekiabálva az éterbe. Bepöccentem ezen. Azért szagoljon már egy kis életet – kiszállva a légkondis autójából. Vannak témák, amikről nem szívesen beszélünk, inkább csak helyzet, alkalom adja, hogy kitörjön
belőlünk a nagy igazság. Ilyenkor gyakran még az intelligenciát is megeszi a türelmetlenség. Meg az orr.
A büdös az nem jó, a büdös ingerlékennyé tesz. Erre gondolhattak az egyik bécsi metróvonalon. Az utasoknak ingyen osztogattak dezodort. Találékonyak. Nézzük! Ha az Old Spice, a Dove keveredik a hónalj- és lábszaggal, abból mi lesz? Lesz sok kicsike dühös büdös. Nekem ilyenkor a régi húsvétok jutnak eszembe. Tíz órára már sikerült úgy bűzlenem, hogy a virágok lekókadtak. Ahány fickó, annyi kölni, vagy mi. Esküdtek a hozott illatukra. Az ötödiknél végleg beállt nálam a buké baj. Nincs mese, szagok ellen a leghatásosabb egy jó zuhanyozás. Ám buszon, boltban, iskolában, munkahelyen nem lehet. Akkor szóljunk vagy ne szóljunk, ha birizgálja az orrunkat a snassz aroma? Nehéz eldönteni, de alkalmi közösségek is születhetnek ebből, gyorsan alakulnak bárhol szagcsoportok. Ellene és mellette. Gyakran szó nélkül is.
Amikor szintén rekkenő hőség tompította az agyat és a testet, apró roma fiúcska kapaszkodott két kezével a buszon. Friss, kellemes illata bejárta a járművet. Csillogó szemmel, de nem sokat locsogva fordult felém. – Tessék elképzelni, először utazom egyedül, anyukám megengedte. Büszkén tekintett körül, nézzék, milyen ügyes fiú már. Levette válláról a zsákját, megmutatta tartalmát: kis üvegben víz, alma, vajas zsemle, és a kedvenc játéka, egy tenyérnyi műanyag űrhajó. – Otthon van még röpcsim és egy Fittipaldi autóm. Tetszik ismerni? Olyan szuper kocsi, amivel a Fittipaldi versenyzett. Ezt a bátyám mondta – kaptam a felvilágosítást.
Egy kimázolt arcú nő araszolva lépkedett el a srác mellől. Fintorgásával jelezte, hogy nem tetszik neki a kisfiú társasága. Mély megvetéssel, száján elkent rúzzsal, szemében gyűlölettel pásztázta végig a sötét bőrű kis utast. Közben valamilyen színű zsebkendőjével törölgette az orrát és a csorgó festéket az arcáról. Jól láttatta koszos körmét. Az utasok utat engedtek a kimázoltnak, menjen jól megérdemelt, enyhén bűzlő magányába. Az először utazó új ismerősömet egy tinilány fogta kézen, és segítette le a buszról. Hanyagul odabökte neki: – Aztán vigyázz magadra, kis haver! Biztosan jól láttam: többen összenéztünk, nyugodt, kedves mosollyal az arcunkon. A retkes körmű kiszorult a közösségből.
Néha arra a megállapításra jutok: a rossz szagot könnyebb elűzni, mint a rossz embert jó útra téríteni.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.