NEHAZUGGY

A középszer vinnyogása közpénzből

Tamás Róbert | 2018. Július 29, Vasárnap | 10:02

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,462,800 forint, még hiányzik 537,200 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ezek ezt tényleg komolyan csinálják. Én kérek elnézést, amiért úgy gondoltam, hogy a tuti megélhetés és némi népszerűség reményében ekkora gecik, mert most be kellett látnom, ez nem igaz. Ezek valóban elhiszik, hogy ha eltapossák a tehetséget, akkor ők kerülnek hatalomra, akkor nekik áll a zászló, akkor a szarból egycsapásra arany lesz, a középszerű ipari betűfaragóból istenáldotta zseni, a tehetségtelen, sikertelen balfaszból ünnepelt sztár. Meg nem mondom, ki hitette el velük. Lehet hogy senki. Talán egy rekkenő nyári napon összeültek valahol és kitalálták a sikerhez vezető út receptjét. Ez a recept pedig nem arról szólt, hogy egyrészt tehetséggel születni kell, másrészt szorgalom, tanulás és stabil erkölcsi normák kellenek hozzá. Francot. A siker receptje: letaposni, kiirtani, lemészárolni mindenkit, aki nézettebb, olvasottabb, hallgatottabb, elismertebb, kedveltebb mint ők. Alapelvük: vakok között félszemű a király.

Miután egytől egyig közpénzből eltartott propagandistákról van szó, nem túlzó kijelentés talán, hogy a párt akaratával találkozik az elképzelés, ezért minden támogatást meg is kapnak az alanyi költők, balettáncosok, egykori (kommunista) rendszerkarbantartók, középszerű megélhetési művészek. Különös világ jön Magyarországon, holott már eddig is különösebb volt, mint amit lélekkel és gyomorral bír egy valamennyire is ép gondolkodású ember.

Nem tartozik szorosan a témához, de valahogy mégis ide tartozik Orbán Gáspár szektájának felbukkanása a tusványosi fideszes melldöngető hörgésen. Nem hinném, hogy létezik még egy olyan, többé-kevésbé civilizált ország, ahol az ország vezetőjének gyereke szektát épít, mégpedig állami segédlettel. Azt sem hiszem, hogy a huszonegyedik században valahol is sikeresen próbálkozhatna olyasmivel valaki, hogy ő naponta többször találkozik Jézussal, haverok, megbeszélik a dolgokat és ezért ő lényegében egy különleges figura. Normális országban, ebben az évszázadban az ilyet elsősorban elviszik egy szakorvoshoz hogy kiderüljön, nem közveszélyes-e véletlenül. Nálunk pedig ott bohóckodik a párt éves cirkuszi előadásán és senki nem röhög. Pedig kellene. Mielőtt sírni kell. Szép lassan (nem igaz, mert gyorsan) országos lesz a szekta és nem adok sok időt, hogy megpróbálják állami vallássá tenni a Gáspár-hitet. Apu és Gazsi uralja a vagyont és a lelkeket. Ezt találták ki.

Az elméket pedig az iparosok óhajtják uralni a művészeteken és tudományon keresztül. Az Origó még mindig azon hörög – a fene tudja mikori Magyar Idők cikk nyomán – hogy valami alja liberális portál nem hozta le a nagyon karakteres kritikus írását Alföldi Róbert darabjáról, ezért fúj liberális újság, cenzúra van, a libsik elnyomják a jobboldali konzerveket. Én olvastam azt a kritikát, mi sem hoztuk volna le, pedig sokféle véleménynek – nem egy esetben a miénkkel ellenkezőnek is – helyt adunk a Szalonnán. Nem azért nem hoztuk volna le, mert nem dicséri Alföldi darabját, hanem azért, mert a közepesnél gyengébb írásról van szó. Szellemtelen, helyenként érthetetlen, az erőltetett nyelvi játéktól csikorgó, a besült poénoktól büdös kínlódásról van szó, ráadásul az első betűtől az utolsóig érezhető az elszánt erőlködés, hogy lerántsa a darabot és a rendezőt. Mert csak. Hogy mi és miért nem tetszett a kritikusnak, az nem igazán derül ki – márpedig az nem árt, ha színházkritikáról beszélünk és nem szabadversről -, inkább csak a hányási szándék volt világos. Ráadásul a kritikát megjelentető lap közleményben tudatja az olvasókkal, hogy nem arról van szó, amit a nem túl tehetséges kritikus állít, hogy cenzúrázták és azért nem jelent meg az írás, mert abban nem éljenzi Alföldi darabját. Arról szól a dolog, hogy megkérték a szerzőt, nézze meg más szereposztásban is a darabot és úgy alkosson véleményt. Erre a nagyon korrekt szerző kirakta a Facebookra az eredeti kritikát, majd végigvonyította a kormánypropagandát azzal, hogy őt cenzúrázták a libsik. Igaza is van, mostanság ez a kifizetődő.

És most jutottam el addig a hírig, ami miatt tulajdonképpen elkezdtem írni ezt a publicisztikát.

A PestiSrácok hangzatos nevet viselő pártlap az alábbi címmel jelentetett meg egy irományt:

Magyar kormánypénzből szerveztek ellenzéki nyári tábort a felvidéki Gombaszögön

Induljunk mindjárt onnan, hogy kormánypénz nincs. Közpénz van, minden egyes polgár befizetett adójából, uniós forrásokból és hitelekből (az állampapír eladás lényegében hitelfelvétel) összeálló közpénz. Melynek felhasználásáról a kormány dönt ugyan, de az ettől még nem az ő pénze.

A tutiblogos jóember hozta a kötelezőt. Gazdagon összelapátolja a vaskos hazugságokat az uszítással és a sötét ostobaságra épített hergelései bizonyára elérik a célközönséget. Amely célközönségnek eszébe sem jut egy percre sem a gondolkodás, vagy a propagandaanyag állításainak megkérdőjelezése. Így kezdődik a vergődés:

Ha a Gombaszögi Nyári Tábort Magyarországon szerveznék, bárki csak legyintene, hogy még egy ellenzéki fesztivál, amelyben legfeljebb az lenne érdekes, hogy konkurenciát jelent a Bánkitónak és Ozorának (a Momentum Nyitás fesztiváljának immár nem, mert nem lett meg az öt százalék). Arra viszont már sokan felhúznák a szemüket, ha kiderülne, hogy a Gombaszögi Nyári Tábor, ilyen programmal, magyar kormányzati támogatásból működik, és Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg. Nem először kell feltennünk a kérdést, hogy ebből a támogatásból miért nem a felvidéki magyar fiatalság javára szervezik a programokat egy nagy múltú nyári táborban. Ehelyett a nyári tábor legfontosabb támogatójának számító magyar kormány ellenzékét vonultatja fel a rendezvényre rátelepedett szélsőliberális társaság. A szervezők pedig semmit sem tesznek ennek megakadályozására, sőt talán nem is zavarja őket.

A költő – valószínűleg éppen a középszerűségének köszönhetően – észre sem veszi, hogy ő is a tehetségtelenek nótáját fújja. Egy fillért se senkinek, aki nem Orbánt élteti! El kell venni a pénzt, a megszólalási, megjelenési lehetőséget, a mikrofont, tollat, laptopot, kamerát, pódiumot, színpadot mindenkitől, aki nem simul bele a NER szaros szövetébe. Márpedig abba egy független művész, tudós, újságíró, publicista sem simul bele, mert a tehetség nem ketrecben terem. A Fidesz sikertelen, de nagy reményekkel megáldott hívei azt gondolják, ha mindenkit eltakarítanak a közéletből, aki jobb, sikeresebb náluk, akkor ők lesznek a jók, tehetségesek, sikeresek. Az a rossz hírem van, hogy nem lesznek. Akkor sem. Ez az egy, amit sem pénzzel, sem hatalommal nem lehet megszerezni. Sajnálom szerencsétleneket. Szar lehet nekik.

Végezetül ide teszem, mert ide tartozik Stubendek Attila, a Gombaszögi Nyári Tábor egyik szervezőjének hozzászólását a PestiSrácok cikk alól:

Gombaszög egy szabadegyetem, fesztivál és tábor kéttucat társszervezővel. Ki zenei, ki tudományos, ki közéleti, ki kulturális programmal járul hozzá, így összeadva az idei mintegy 400 pontból álló programot (link: https://www.gombaszog.sk/program/), hogy mindenki megtalálja a magának tetszőt – és bizony igen, akinek csak rosszmájúság jutott, az megtalálja azt a párat is, amire mutogatva köpködhet. Gombaszög az a hely, ahol a 120 férőhelyes pajtaszínház összes előadása teltházas, akkora igény van rá. Gombaszögön a Hagyományok háza által működtetett Folkszögletben és a Kézműves házban több ezren élvezték a magyar és a kárpát-medencei népművészetet. Gombaszögön egy-egy irodalmi felolvasáson 30-50 ember ült érdeklődve. A komolyzenei sátorban és az esti tábortüzeknél magyar népdalokat énekelt több száz fiatal. Gombaszögön felvidéki tehetségek mutathatták be tudásukat, szolgáltak jó példaként, miért érdemes magyar iskolába járni, és a magyar közösséget erősíteni. És mindeközben Gombaszögön párhuzamosan több közéleti, kulturális előadás folyt, felvidéki, magyarországi kormányoldali és ellenzéki résztvevőkkel egyaránt. Ott lehetősége volt mindenkinek, aki tudott, vitatkozni, érvelni, számonkérni, sokan meg is tették, sok olvasó irigyelné a jó vitákat, de megértem, akinek nem jutott efféle talentumokból, az inkább ír lejárató cikket a monitor vibráló fényében, az nem szól vissza a hazugságokra és ferdítésekre. Ajánlom még a két, szerintem legjobb Gombaszögi himnuszt is, amelyekben Felvidék legjobb zenészei játszanak – külön ajánlva a cikkírónak: -, köztük Menyhárt József MKP elnök, de egyébként kiváló zenész is:
https://www.youtube.com/watch?v=qEnLJ5QXP1Q
https://www.youtube.com/watch?v=lTve1ViMJww

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!