NEHAZUGGY

Csúf vége lesz

Tamás Róbert | 2018. Július 24, Kedd | 9:58

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Magyarország jól teljesít. Egyre jobban. Már ott tartunk, hogy akár egy egyszerű gázszerelő is egymilliárd forintnyi megrendeléshez jut. Naponta. Minden egyes munkanapon közel 1,3 milliárd forintos közbeszerzést nyert a vállalkozózseni és szintén fenomenális családja. Orbán Viktor ismételt megkoronázása óta az elnyert megbízások összege megközelítette a 100 milliárd forintot, ha a lendület nem törik meg, a hét végére meg is haladhatja azt.

Ez nem lenne baj önmagában. Ha Mészáros és pereputtya lenne az országban az egyetlen, aki tud vasutat, csatornát, utat, bármit építeni. Ha mindenki másból hiányozna a szorgalom, szakértelem, képesség. De rohadtul nem így van. A szemünk előtt lopják szét a jövőnket. Azok a vállalkozások, amelyek azért nem jutnak munkához, mert a táskás szemű gázszerelő titkos széfként üzemel, lassan – vagy gyorsan – tönkre mennek. Azok a vállalkozások, amelyek alvállalkozók alvállalkozójának alvállalkozójaként mégis munkához jutnak, talán tudnak még vegetálni egy ideig. Ez ugyanis így szokott menni. Egy NER-bohóc megnyeri a zsíros megbízást, de nem ő fogja azt kivitelezni, mert se szakértelme, se megfelelő eszközparkja, se szakemberei, se semmi nincs a kivitelezéshez. Az ugyanis sok pénzbe kerül. Tehát megnyeri, majd szerződik azokkal a másodvonalbeli csókosokkal, akiknek szintén le kell osztani az alkotmányos költségekből. Ezek a cégek lenyelik a profitot, majd kiadják a munkát olyan cégeknek, akik el is tudják azt végezni. Fillérekért. Annyiért, amennyiből éppen hogy meg lehet valahogy csinálni, de nyereség legfeljebb annyi képződik rajta, amennyiből még egy darabig talpon tud maradni a vállalkozás, fejleszteni biztosan nem tud. Az is előfordul, hogy ki sem fizetik végül az alvállalkozót, mert azt is megtehetik. Aztán lehet perelni.

Így épül fel az egész NER rendszere. A teljhatalmat megkaparintó maffia feje eldönti, ki az a néhány megbízható figura, ahol biztonságban van a pénz. Más ebben az országban labdába nem rúghat. Gondoljunk a megélhetésüket vesztett családokra, akik a cigaretta eladással együtt tudták életben tartani a kis boltjaikat. Gondoljunk azokra az emberekre, akik növénytermesztésből, állattenyésztésből éltek évtizedek óta. Akik a játékgépek üzemeltetésével tudtak annyi bevételre szert tenni, amiből el tudták tartani a családot. Gondoljunk azokra, akik reklámügynökséget üzemeltettek, akik beszállítóként jelen voltak a közétkeztetésben, akik a tankönyvkiadásban voltak jelen. Gondoljunk az üdülőhelyek, kempingek üzemeltetőire. Az iskolai büfék működtetőire. Aztán gondoljunk arra a sokszázezer emberre, akik már másik országokban élnek, dolgoznak, ott építették fel a karrierjüket, ott születnek és nőnek fel a gyermekeik.

Sok millió emberről beszélünk. Olyanokról, akik ilyen, vagy olyan módon kiszorultak a magyar gazdaságból. Akiknek nem jut forrás, nem jut megbízás és képtelenek fejlődni, legfeljebb vegetálni tudnak. Mindez mesterségesen, átgondoltan, célzottan van így. Aki úgy gondolja, hogy ez őt nem érinti, neki aztán nem fáj Mészáros Lőrinc napi 1,3 milliárdja, sem a trafikosok, játékgépesek bukása, sem a többiek kínja, az nagyon téved. De, nekik is fáj, csak nem tudnak róla. Mert nem értik, hogy a sok vállalkozás sok munkahelyet jelent, piaci versenyt és fejlődést jelent. A sok erős vállalkozás sok embernek adhat stabil munkát és elfogadható bért. A jobban kereső alkalmazottak többet költhetnek – mert van miből – meg tud erősödni a középosztály, a modernkori rabszolgaság és a kiszolgáltatottság helyett egy gyarapodó társadalmi réteg szélesedhet. Ha a társadalom gazdagabb, többet költenek szolgáltatásokra. Egyszerűen azért, mert meg tudják fizetni. El tudnak menni fodrászhoz, színházba, moziba, koncertekre, étterembe, nyaralni.

Mindezt gátolja mesterségesen és tudatosan az Orbán-rezsim. Egyszerűen azért, mert egy stabil, biztonságban lévő társadalom tagjai mindig öntudatosabbak, mint azok, akik életük minden napján ki vannak szolgáltatva a rendszernek, mert a kormányfő akaratán múlik, hogy holnap lesz-e mit enni. És éppen ezek az emberek azok, akik hatalomban tartják azt, aki megnyomorítja az országot is, az ő életüket is. Mert féltik a keveset, az alig valamit és mert nem értik, hogy minek mi a következménye és nem látják, hogyan lehetne másként. Félek, hogy mire megértik – mert elfogy az a kicsi is, amihez most tíz körömmel ragaszkodnak, ugyanis sokáig egy ilyen torz rendszer nem fenntartható. A zsoldosokat, oligarchákat, strómanokat, a rendszer fenntartásában érdekelt NER-lovagokat etetni kell és az ehhez szükséges források fogynak, azokat elő kell valahonnan teremteni, valakitől el kell venni -, már csak a romok maradnak.

Mészáros, Tiborcz és a többiek minden egyes milliárdjával közelebb kerülünk ehhez az összeomláshoz. Csúf vége lesz, de legalább az odáig vezető út is csúf.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!