A magyar történetírás némi büszkeséggel, az elismerés hangján szól az archeológia felfedezéséről: azért kerestek hiába római települést Székesfehérváron, mert az ottani bazilika építőköveiből helytelen következtetést vontak le – azok ugyanis nem egy Székesfehérvár területén korábban állott római város maradványai, hanem a viszonylag közeli Tácról (Gorsium), a nem olyan közeli Óbudáról (Aquincum) és Dunapenteléről (Intercisa) származtak. Hát nem nagyszerű? Micsoda leleményesség! Na?! Milyen a magyar? Hagyján. De István koporsója is egy római szarkofágból készült. Kis átalakítással. Itt-ott le kellett faragni belőle, feliratokat eltüntetni, aztán jó lesz az.
Nemrég említettem Diocletianus III. századi intézkedését, amivel próbálta megerősíteni Pannonia dominatus erődrendszerét, de utóda hamar rájött, hogy ennek nincs értelme, védhetetlen, fenntarthatatlan. Kiürítette Pannoniát. Ebből nem nehéz kiszámítani, hogy a fehérvári bazilika építéséhez felhasznált kövek 5-600 évesek voltak. Annál jobb, nem? Kiállták az idő próbáját, használhatók.
Az jutott eszembe, hogy 1945. után a magyarországi kastélyok nagy részét széthordták a környékbeli parasztok, építettek istállót, házat miegymást. Nem emlékszem konkrét cikkre, de el tudom képzelni, hogy a Szabad Népben megjelentek méltató írások a leleményes magyar népről. Igaz, ezek az épületek jórészt mindössze 100-200 évesek voltak, de már csak nem vályogból építették őket, jó lesz az. És valószínűleg nem is tudták, milyen szép hagyomány folytatói.
Ha nem volna világos, miről beszélek, egy kicsit még részletezem. Jön az építőmester, nem tudjuk, honnan, azt sem, ki az, csak azt tudjuk, valahonnan nyugatról kellett jönnie. Azt mondja, atyafiak, itt kell ásni, aztán ezt az árkot kibéleljük kövekkel és úgy megyünk fölfele az égig. Jó lesz? Jó lesz, de mink aztat nem úgy szokjuk, hanem csak falécekbű meg nemezbű, az van elég, követ aztat nem szokunk hozzá, az ott is macerás lett vón, ahonnét gyövünk meg itt is az. Márpedig az kell, szerezzenek. És akkor elindultak szerte a honban, amiről még akkor nem tudták, hogy el van foglalva, csak azt, itt most valami úri huncutság készül ezzel a kő miskulanciával, mindenesetre a világlátottabbja találkozott már mindenféle nyomorulttal, akik valami kövek között laknak, azt mondják, valami rómaiak hagyták itt azokat a házakat vagy minek híjják, na az kell ide, az a kő. Kizavarták az ott lakókat, szétszedték a várfalakat, szekérre velük, aztán lehet menni (Tác és az aquincumi romok elsősorban a „honfoglaló” magyar nomád nép pusztításának következményei, amíg ők rá nem törtek ezekre az építményekre, azok a kövek egész jól bírták, a mi pásztoraink rombolása nélkül minimum olyan állapotban volnának, mint a náluk jóval idősebb pulai aréna).
Ha már itt tartunk, hadd tegyek egy kis kitérőt, később úgy is szóba kerül. A tatárdúlásról meg a törökdúlásról, ami elpusztította a mi kultúránkat. Az ezeréves európait.
Mit is? És hogyan? És miért?
Nemzeti nagylétünkhöz hozzátartozik a nemzeti kultúra, ami volt is nekünk, csak a tatár meg a török elpusztította. Azaz természetesen megint valaki más a hibás, mi nem tehetünk róla. Ezt a végtelenül szabadságszerető és végtelenül vitéz népet időnként rabigába döntötték gaz idegenek, és akkor azok pusztítottak mindent, amit értek. A mi addig felhalmozott kincseinkből, a magyar szellem fantasztikus magyar alkotásaiból (néhányszáz évig nemcsak magyar építőművészről nem tudunk, még az építők – kőművesek, ácsok – is külföldről jöttek). Azt most hagyjuk, hogy egy végtelenül szabadságszerető és végtelenül vitéz népet miképpen lehet csak úgy leigázni, ez a nép miért nem képes tenni a leigázás ellen, legalább például a félig román, félig szerb Szibinyáni Janktól elleshette volna, mit szükséges összerakni például egy török sereg ellen, tényleg nem erről van szó, erről majd később. Inkább nézzük a nemzeti kincseinket. Amint már említém, a honnak az ő elfoglalásától számított, nagyjából száz év alatt nem készített kincseket a mi népünk. Ezen az egy, régen tudható, egzakt tudományok eredményeivel alátámasztott tényen én bizonyosan elgondolkoztam volna, mielőtt „kalandozásokról” kezdek összevissza beszélni. Mint ahogyan azon is, hogy a Taksonytól (egyéb források szerint Gézától) származó rendelkezés miért állította le a „kalandozásokat” és miért éppen 972. és 980. között. Ezekre a kérdésekre bizonyára vannak különféle magyarázatok, mondjuk annyira betegek voltak az állatok, de annyira, hogy már állatorvost kellett hívni hozzájuk, és az persze nem jött rögtön, és csak várták, csak várták azt az orvost száz évig, és persze amíg az ember várja az állatorvost, addig persze nem ér rá sem földet művelni, sem építeni, sem semmire nem ér rá. Meg ilyesmi. Mondom, magyarázat van számtalan, ezek között egyetlen egy, ami egyszerű is, ésszerű is, csak akkor nem lehet hülyeségeket beszélni, ha azt mondjuk, az időről időre összeállított seregek nem lopni jártak, hanem ezúttal célzottan keresték azt a földet, ahol le akartak telepedni, mert az nyilvánvaló volt, hogy itt, ahol megpihentek, nem maradhatnak, ez a kopár síkság még annál is védhetetlenebb és élhetetlenebb, mint az előző, ahol korábban időztek, pedig az is elég ijesztő volt (mi később Etelköznek neveztük el abban a hiszemben, hogy őseink is úgy hívták). És ezzel egyidőben azon is el lehetne gondolkodni, milyen létszámúak voltak azok a felderítők vagy keresők (de semmiképpen nem kalandozók), mert ha egyes források szerint lehettek 120 000-en, akkor esetleg azok az 5-10 000-es becslések sem abszolút pontosak, vegyük összehasonlítási alapnak azt a XXI. századi megnyilvánulást, miszerint a Kossuth téren több, mint egymillióan vannak.
Kicsit elkalandoztam.
Legkorábbi emlékeink közül hadd említsek néhányat. Tudunk például Feldebrőn egy altemplomról. Megmutatom:
Számos adat alapján a művészettörténet tudomány megállapította, hogy lévén ez a terület az Abák szállásbirtoka, az Aba Sámuel ugyancsak számos adat alapján ismert sári monostora Feldebrőn volt, erre utal egyebek között egy csontból faragott pásztorbot, valamint a templom tekintélyes mérete és minősége, azaz mindenképpen igényes építtetőre lehet következtetni – úgyszólván kétségtelen, a feldebrői templom Aba Sámuel temetkezési helye.
Aba Sámuel a történettudomány adata szerint 1044-ben halt meg, a templom tehát akkor már állt. Sajnos nem találtam róla korabeli fényképet, ami különben nem is baj, mert a fenti, napjainkban készült fotográfia igazolja, hogy az objektum jelenleg is megvan.
A bazilikáinkról nem sokat tudunk, csak az biztos, hogy sokszor átépítették őket. Mindenesetre a pécsi, a kalocsai, a gyulafehérvári megvan, ugyanez elmondható Pannonhalmáról és Tihanyról is. Az István-kor más templomairól és különféle építményeiről annyit lehet tudni, hogy túlnyomórészt fából, sőt paticsból épültek (a patics vesszőből font fal, két oldalát agyaggal, sárral tapasztják), ugyanez az építőanyag jellemző a várakra is (lásd a különböző, –földvár utótagú településeinket). A paticsra olyan falunevek utalnak, mint az Ágasegyháza vagy Sövényegyháza. Ha már itt tartunk, a vesszőt és sarat nem tartom igazán időtállónak és különösebben értékesnek sem, olyan nagyon nem csodálkozom, hogy a patics nem került szóba például a Szent Péter templom vagy például a new yorki felhőkarcolók tervezésekor.
Az István-kor emlékeiben a jelzett építőipari és egyéb okok miatt nem dúskálunk, erre majd még visszatérek, de nézhetünk kicsit későbbieket, legalább azt bizonyára tudhatjuk, mikor és hogyan semmisítették meg a csodálatos középkori magyar kultúra emlékeit a nemzeti nagylétünket ismétlődően elárasztó vad hordák.
Itt van például Nagybörzsöny temploma, az 1200-as évek legelején épült. Nem nagy, az én falusi házamba szépen beleférne, nem is különösebben szép, de a miénk. Itt van, megvan, ma is áll. Elkerülhette valahogyan a vad hordák figyelmét:
Sorolom a többit is: Deáki, Kallósd, Csaroda, Rábaszentmiklós, Kiszombor, Székelyudvarhely, Zalaháshágy, Őriszentpéter – sokkal több nincs, de ezeknek van két közös tulajdonságuk: mindegyik az 1200-as években épült, és mindegyik megvan.
Azért hadd mutassak még egy előkelőbbet is. A jáki templomot nyilván mindenki ismeri. A Pray-kódexbőltudjuk, hogy 1228-ban szentelték fel. Egy okleveles adat szerint viszont 1256-ban. Ennek egyszerű a magyarázata: megváltozott a terv, az 1228-as felszentelés egy akkor késznek vélt állapotot rögzített, nekünk arra jó, hogy ennek alapján már tudjuk, a lombard karzatos, bazilikális elrendezésről szóló vita eldőlt, eredetileg is egyszerre építették a felső templomot az alsóval. A terv „megváltozása” általában az építőmester személyének a megváltozását jelenti, ennek érdekes nyomai vannak a templomon.
Kerestem az egyetemista koromban készített fényképeimet (egy remek szovjet Zenit géppel fotóztam), de nem találtam egyet sem, valószínűleg nem csak egy válogatást adtam akkor a Műemlék Felügyelőség archívumának. Így csak egy olyan képet tudok mutatni, amin az apszis illesztése egyáltalán nem látszik ugyan, de másfajta és másképp rakott kövek így is kivehetők:
Ó, majd’ elfelejtettem, van itt valami, na ez aztán rom a javából, mégiscsak van valami abban a rombolásban? Ezt aztán mindenki ismeri, nyilván említik is, ahogy ideérnek az olvasásban: na és Zsámbék?
Igaz, a megfelelő időben készült, mire a tatárok jöttek, már állt.
Van egy rossz hírem. Miután a tatár elment, akkor is állt. Egy földrengés döntötte össze 1763-ban.
Azóta valahogy nem sikerült helyreállítani. Pedig nem tiltja semmilyen szabály.
Most ilyen:
A tatár ezt is meghagyta. A tatárnak ugyanis sem ideje, sem eszköze nem volt az ilyesfajta építmények lerombolására, azt nem tudom, ingere volt-e. A világtörténelem legnagyobb összefüggő birodalmát valószínűleg nem lehetett volna összehozni, ha a nagymongol kán súlyt helyez a rombolásra. Láttam olyan írást is, amelyik azt bizonygatja, milyen hatalmas hadigépezettel vonult a mongol sereg, hogy be tudják venni és le tudják rombolni az ellenség várait. Ez nagyon tetszett nekem, mert remek játék lehetett, az is le van írva, hogy tízezer kínai fogoly hadmérnök kísérte a tatárokat, tevék meg jakok vontatták például az ilyen ostromgépeket:
Egy ilyen, alig néhány tonnás holmit elszállítani 6-7000 kilométerre még ma is szép logisztikai feladat volna, ebből több százat (amennyihez a tízezer mérnök kell), a világ egyik csodája – ez valamiért nem maradt ránk. Tessék elképzelni a jórészt könnyűlovasságból álló mongol sereg száguldását (a sebesség és a hatalmas tömeg mindent elsöprő ereje volt a megállíthatatlan győzelemsorozat alapja), midőn ilyen masinákkal képzeli el a hódításait. A lovasok megérkeznek, letelepednek és várnak néhány hónapot, amíg megérkezik az egész hóbelevanc, mérnököstül, töltényestül, hogy félreállva a teljes személyzet végignézze, amint a lovasság megtámad egy szekérvárat. A hvárezmi birodalom egy-két városát kivéve (azok közül is inkább csak Herát citadellája számít nehezen bevehetőnek) az egész úton az ilyen tákolt szénaszállító kocsikból összetolt erődítések álltak a mongolok útjába. Tanulság: a mi műkedvelőink nemcsak a magyarok nagyszerűségéről tudnak tódítani, fantasztikusra lehet növeszteni a tatárokat is, hadd lássa a csodálkozó, elrémisztett kisdiák, mennyire nem volt esélyünk ilyen hatalmas arzenál ellen – na jó, erről majd akkor.
Ez itt néhány példa volt a mi kincseink gyér számának ugyancsak hamis magyarázatáról, a nagy, ezeréves magyar kultúra ugyancsak összehazudott lerombolásáról és felégetéséről. Egyszerűen szólva: azért nincsenek, illetve alig vannak kulturális emlékeink a régmúlt századokból, mert nem is voltak. Ami akkor elkészült, jórészt most is megvan, nincsenek egzakt dokumentumaink elpusztult, értékes kincsekről. Ennek a ténynek van egy viszonylag egyszerű magyarázata. A világ hódító hatalmai nem érdekeltek abban, hogy a meghódított területeken található javakat elpusztítsák. Nem azért mentek oda. Gondolhatja valaki ép ésszel, hogy egy idegen országot lerohanó hadsereg vezetője és annak hátországa annál értékesebbnek tart egy földet, minél kopaszabb pusztaság? Hogy a katonáit azért küldi oda, minél érintetlenebb, szűzebb területet szerezzenek, amin majd saját maguk, a saját munkaerejükkel jól fognak tudni igazán remekül működő gazdaságot virágoztatni? Legjobb, ha nemcsak megműveletlen, ember sincs rajta, se infrastruktúra, se munkaerő, majd mi azt mind előállítjuk? A magyar történelemírás primitív, vérszomjas gazembereknek festi le a törököket, akik idejöttek, elfoglalták a dús magyar földet, és mentek volna tovább is, de mi megállítottuk őket. Tessék mondani, miért volt egyre nehezebb tovább menniük? Mert mind kevésbé tudták ellátni a hadseregüket, mind nagyobb távolságra kellett visszamenniük az ellátmány összeszedéséért. Ha volt valami a korabeli Magyarországon, ami dicséretes, pozitív tevékenységként értékelhető, amiről alig egy-két történeti munka tesz említést, azt is csak egy-két mondatban, nem is értve a lényeget, az éppen az, hogy a magyar paraszt maga égette föl a fölösleget, maga pusztított el mindent maga körül, a töröknek nem maradt semmi. De nem a török pusztított. A török ugyanis nem azért járt hadakozni, a csatamezőn hagyni rengeteg halottat, hogy aztán mihamarabb elszegényedjen. Nem azért hódított, hogy majd elmondhassa, mennyi népet hajtott rabságba, hanem mert gazdagabb akart lenni, végtelenül gazdag ura egy világbirodalomnak. (A végvárak védelmi jelentőségéről és a támadási hatótávolságuk szerepéről az ország egészében majd akkor, ha odaérünk időben.)
Tetszik ismerni a mi legnagyobb, leghatalmasabb históriánk legóriásibb géniuszának utolsó intézkedését, mielőtt meglépett az államkincstár maradékával? A parasztok égessék fel a házaikat és termésüket, aztán bujdossanak el. Na ki volt ez? Talált, azé az ajándék hangszóró, aki Kossuth Lajos nevét mondta. Kutuzov (csak hogy egy ismert és haditechnikailag elismert példát is mondjak a világtörténelemből) felégette Moszkvát, mielőtt tovább menekült volna a francia hadak elől. Nem Napóleon égette föl Moszkvát, hanem Kutuzov.
Nincs évezredes magyar kultúra. Mint ahogyan nincs ezeréves államiság sem. Körülbelül hét és félezer éves tespedés van. Ezt csak azért mondom itt, még mindennek az elején, mert innen szép nyerni. Elkezdeni valamit, ami eddig nem, vagy alig volt. Vagy abbahagyni valamit, ami viszont valóban ezer éve nem szünetelt egy pillanatra sem: a hazudozást, tódítást, az önmagunk fényezését, a fájdalmasan mély kisebbrendűségi érzésből fakadó, öncsalásba menekülő hőzöngést.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A jövő kulcsának nevezte a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy az ellenzékben lévő Patrióták többséget tudnak-e belátható időn belül szerezni, hogy „vissza tudjuk-e venni Brüsszelt Soros Györgytől„. Orbán Viktor a közmédia brüsszeli stúdiójában nyilatkozva azt mondta: a „Soros-birodalom által megtestesített liberális élet- és világszemlélet hatalmas hálózat és világerő” most […]
Mi vagyunk Brüsszel ellenzéke, és megpróbálunk Brüsszel többsége lenni, ez néhány évbe telik majd, de dolgozunk érte, és egyre szorosabb együttműködést és barátságot fogunk kialakítani – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő Brüsszelben, a Patrióták Európáért pártcsoport EU-csúcs előtti egyeztetésére érkezve, csütörtökön, a belga fővárosban működő Magyar Házban. Mint mondta, arra törekednek, hogy mindent megváltoztassanak Brüsszelben, […]
A kormány mindenhová azt az üzenetet igyekszik eljuttatni, hogy az egészség érték – hangsúlyozta a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára kedden Budapesten. Takács Péter a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központban (NNGYK) felavatott új közétkeztetési tankonyha ünnepélyes átadóján a többi között arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenki felelős a saját egészségéért, és ennek a tankonyhának a segítségével […]
Brüsszel új akadályokat gördített a magyar egyetemisták és kutatók elé az Erasmus- és a Horizon-programban, politikailag továbbra is túszul tartja a magyar fiatalokat – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter az M1 aktuális csatornán kedden. Hankó Balázs azzal összefüggésben nyilatkozott, hogy sajtóhírek szerint az Európai Bizottság 400 milliárd forintos támogatási összeg végleges elvonására, valamint […]
Brüsszel sunnyog: ahelyett, hogy az elmúlt több mint egy évben érdemi tárgyalásokat folytatott volna a magyar kormánnyal az Erasmus- és a Horizont-program ügyében, a sajtón keresztül üzenget. „Mi a magyar egyetemisták és a kutatók oldalán állunk” – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten. Hankó Balázs annak kapcsán beszélt erről, hogy sajtóhírek […]
Magyarországnál az elmúlt ezer napban nagyon kevesen tettek többet az orosz-ukrán konfliktus békés rendezéséért – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Szijjártó Péter emlékeztetett rá: több mint ezer napja tart a háború, és Magyarország azóta azt az álláspontot képviseli – ami azóta bebizonyosodott -, hogy ennek a háborúnak nincsen […]
A nemzetbiztonsági vizsgálatnak kell kiderítenie, hogy a szír repülőgép ferihegyi landolásáról szóló álhírt ki indította el, „ki mozgatta a szálakat, kinek az érdekében„, fellelhető-e külföldi beavatkozás annak érdekében, hogy bizonytalanságot keltsen, hogy meggyengítse a magyar kormányt – hangsúlyozta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója pénteken, az Inforádió Aréna című műsorában. Bakondi György azt mondta, bonyolult és veszélyes […]
A kormánypártok magabiztosan vezetnek a pártok versenyében, míg Magyar Péter elutasítottsága jelentősen nőtt az elmúlt egy hónapban a Századvég decemberi kutatásai szerint – tudatta a kutatóintézet pénteken az MTI-vel. A felmérés alapján a politikai szempontból aktív – választási részvételüket biztosra vagy valószínűre ígérő – magyar lakosság körében 40 százalékon áll a Fidesz-KDNP pártszövetség, amelyet a […]
Reális cél, hogy legalább a karácsonyi ünnepek napjaiban megvalósuljon az első fegyvernyugvás és tűzszünet az orosz-ukrán háborúban – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten a Kormányinfón. Gulyás Gergely azt mondta: a kormány célja az, hogy „ne teljen már el több karácsony a fegyverek árnyékában„. Hozzátette: a miniszterelnök ennek jegyében folytatott tárgyalásokat a Vatikánban Ferenc […]
Bízom benne, hogy január 20-án, miután Donald Trump hivatalba lépett, megtapasztaljuk ennek jótékony hatását – mondta a miniszterelnök a Facebook-oldalára kedden feltöltött videóban újságírói kérdésre válaszolva. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a megválasztott amerikai elnökkel egyelőre egy megbeszélést tartottak, amelyen gratuláltak egymásnak – mint a miniszterelnök fogalmazott, „leginkább én neki„. Tárgyalások majd akkor lesznek, amikor hivatalba […]
A Fővárosi Kormányhivatal nem fog asszisztálni Karácsony Gergely főpolgármester újabb jogszabálysértő lépéséhez, mert a jogszabályokat mindenkinek be kell tartani – közölte Budapest főispánja kedden a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében. Sára Botond a videóban azt mondta: Karácsony Gergely arra készül, hogy jogszabálysértő költségvetést fogadtasson el a közgyűléssel, mert nem akarja megfizetni a szegényebb településeknek járó 50 […]
Advent második vasárnapján a remény gyertyáját gyújtjuk meg, Krisztus megszületése pedig reményt ad, hogy a szeretet mindig győzedelmeskedik a sötétség fölött, a jó a gonosz fölött – mondta Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője vasárnap a Nógrád vármegyei Vizslás községben, ahol a gyertyagyújtási ünnepségen vett részt. Hollik István úgy fogalmazott, hogy karácsony Jézus ünnepe, de […]
A béke fontosságáról beszélt Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára és Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ifjúsági szervezete által rendezett adománygyűjtő esten szombaton Budapesten. Nacsa Lőrinc arról beszélt: nehéz időszakokban a magyarság egy irányba húz, ha baj van, összetart. S most baj van, […]
Orbán Viktor miniszterelnök péntek este a Karmelita kolostorban fogadta a Budapesten tanácskozó Patrióták Európáért uniós parlamenti képviselőcsoport tagjait – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár. A rendezvényen a miniszterelnök kifejtette: azért alapították meg a Patrióták pártszövetséget, hogy Európát újra erőssé tegyék. Jó úton haladunk, hogy elérjük a célunkat; jelenleg a […]
Magyarország továbbra is számíthat a katolikus egyházra és annak központjára – jelentette ki a miniszterelnök, pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Orbán Viktor szerdai vatikáni látogatását értékelve kiemelte: a vatikáni diplomácia és a Szentatya világról való gondolkodásának középpontjában a háború és a béke kérdése áll, tehát a „legjobb helyre mentem megerősítésért”. Azt […]
Magyarország sorsáról, valamint a legfontosabb kérdésekről és ügyekről csak mi dönthetünk – jelentette ki a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója a nemzeti konzultációval és a kormány új gazdaságpolitikai terveivel kapcsolatos országjáráson szerdán Kecskeméten. Menczer Tamás a lakossági fórumot megelőző sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy két út áll a magyar emberek előtt: a brüsszeli út gazdasági csődöt jelent a […]
A migrációpárti Brüsszel ellenzékének nevezte a kormányoldalt Orbán Viktor miniszterelnök keddi Facebook-videójában. A kormányfő a Fidesz keddi elnökségi üléséről számolt be, amelyen – mint mondta – „harctéri jelentést” hallgathattak meg a „Brüsszelben küzdő” kormánypárti európai parlamenti képviselőktől. Hangsúlyozta: Brüsszel hazugságkampányt indított Magyarország ellen a migrációról, azt állítva, hogy ők nem kötelezik Magyarországot az illegális migránsok befogadására. Ezt „szemenszedett hazugságnak” […]
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Karmelita kolostorban fogadta II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárkát – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár. A tárgyaláson, melyen részt vett Azbej Tristan üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkár is, áttekintették és különösen aggasztónak nevezték a Szíriában ismét fellángolt harcokat, amelyek nyomán újra súlyos veszélybe […]
A Real-PR 93. friss, hétfőn közölt közvélemény-kutatása alapján a Fidesz-KDNP (44 százalék) biztosan őrzi az első helyét a pártok közötti versenyben, a Tisza Párt baloldali törpepártok kárára történő növekedése pedig elérhette a maximumát; négypárti országgyűlés alakulna egy most vasárnapi választáson. A Real-PR 93. a kutatásában – amelyet november 25. és 27. között ezer felnőtt telefonos […]
Az európai űrtevékenységek körében is a kompetenciák fejlesztése és az ellenállóképesség megerősítése lehet a versenyképesség záloga – idézte Szabados Richárdot a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szombaton. A közlemény szerint a minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára elnökölte pénteken a Versenyképességi Tanács űrtevékenységek témakörében Brüsszelben megtartott ülését. A tanácsülésen az európai űrtevékenységek vonatkozásában […]
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.
