Szeptember 18,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Az egyik szarkupac helyett tök felesleges egy másik szarkupacot választani

Én ezt azért írtam úgy alá, hogy erre semmilyen jogom nem volt, hogy semmilyen módon ne legyen ez jogilag kötelező érvényű ránk nézve azt követően.

Rosszindulatúan kiragadtam a kontextusból Ungár Péter – normálisék számára meghökkentő, de annál joviálisabban és derűsebben előadott – beismerő vallomását, amely az LMP legnagyobb bánatára nyilvánosságra került. Igen, a Ron Werber rosszhírű kampányguruval kötött szerződés körüli mizériáról van szó. Még mindig és egyebek mellett.

Az LMP csúcsvezetése (vagy minek hívják a Szél-Ungár-Schmuck triót) választások utáni kibeszélőt tartott a párttagoknak, Petike meg elmesélte, milyen fasza gyerek ő. Hogy tudniillik milyen jól megszívatta az MSZP egykori tanácsadóját. Ímhol a Magyar Narancs felvétele, hogy ne csak a levegőbe beszéljek:

Vagyis a 15 milliárdos Petike, aki mindig meg van sértődve, amikor a szügyig fideszes elköteleződésű kedves édesanyjával hozzák összefüggésbe (tegnapig messzemenően egyet is értettem vele, és kvázi jogosnak éreztem mindennemű felháborodását az ócska anyák-fiúkozás okán) konkrétan itt arról beszél, hogy szándékosan verte át a tanácsadót. Aki nem mellesleg már májusban levelet írt a párt vezetésének, amiben azt állította, Szél Bernadett és Ungár Péter félrevezeti az LMP vezetését és tagságát, szándékosan elszabotálta a kampányt, és még csak nem is fizetett.

Vagyis olybá tűnik, hogy a Fidesz által teli pofával köpködött Werbernek némi igazsága van ebben a dologban. Tegyük ehhez hozzá Szél Bernadett tegnap esti élő adásban előadott magyarázkodását ezzel kapcsolatban. Az örökzöld társelnökasszony azzal takarózott Rónai Egon műsorában, hogy az elején arról volt szó, ingyen fog nekik Ron Werber dolgozni. A kiszivárgott videóról azt mondta: nem igazán foglalkozott vele, hiszen korábban döntés volt az LMP-ben, hogy Ron Werberrel szerződni fognak, így véleménye szerint Ungár jogszerűen járt el.

Semmiféle csalás nincs, ez az LMP szerződése.

Jó. Bár nem könnyű, de most kivételesen tekintsünk el attól, hogy Szél Bernadett hogyan beszélt össze-vissza 25 percen keresztül arról, hogy miért nem kell neki lemondania (ezek után sem), hogyan nem kell szembenézni a hibákkal, hogy ki ellen folyik és/vagy nem folyik fegyelmi eljárás az LMP-ben, és úgy általában, hogy miért hibátlan minden tekintetben ez a párt, amelyik ellen mindenféle kreált támadásokat folytatnak egyesek, akiknek ez a szórakozása. Hagyjuk a francba azt is, hogy Schmuck Erzsébet kampányfőnök Ungár Péter édesdrágajó anyukájával, Schmidt Máriával többször egyeztetett a kampány során. Végül is egyeztethettek a pékné módra készülő csülök receptjéről is, szóval ebbe ne kössünk bele.

Ragaszkodjunk ahhoz a tényálláshoz, hogy Szél Bernadett szerint semmiféle csalással nem hozható összefüggésbe az, hogy Ungár Péter – saját bevallása szerint is – előre megfontoltan, szándékosan írt alá egy olyan szerződést, amelynek aláírásához nem lett volna joga. Maradjunk annál az egyszerű aggyal is felfogható tényállásnál, hogy amit Petike kvázi röhögve mond bele az arcunkba, azt Szél Bernadett szemrebbenés nélkül letagadja.

Nem vagyok jogász, de talán ehhez nem is kell annak lennem. A károkozási céllal történő szándékos megtévesztést viszont nehezemre esik nem észrevenni emögött a nettó geciség mögött, ami jogászok szerint polgári jogi értelemben álképviseletnek, büntetőjogi értelemben pedig akár csalásnak is minősülhet. Vagyis az, hogy Ungár elhitette Werberrel, ő jogosult aláírni egy olyan papírt, amit egyáltalán nem volt joga aláírni, az körülbelül olyan, mintha én írtam volna alá a Fidesz nevében a gyűlölet és az elmebaj félistenével, megboldogult Finkelstein úrral egy tetszőleges szerződést.

Ez csak a probléma egyik része: a másik része az, hogy Ungár Péter más tekintetben is hazudott. Állítása szerint ugyanis Werber sikerdíjat követel tőlük, miközben nem töltötte ki a szerződését. Igaz is lehetne, csakhogy az LMP nem csupán sikerdíjat nem fizetett Werbernek, de sem a tiszteletdíját, sem a költségeit nem térítették meg neki azokra a hónapokra, míg valóban dolgozott a pártnak. Gondolom azért, mert arról volt szó, hogy ingyér elvállalja, akkor meg mit hőbörög?

És akkor most álljunk meg egy pillanatra egy, a botrányaiból ki sem látszó, a legundorítóbb fideszes tempó szerint másokra mutogató párt (valakinek az a szórakozása, hogy kreált okokra hivatkozva támadja-mocskolja az LMP-t, valaki más meg folyamatosan szivárogtat belső ügyeket, miközben a párton belül teljes az egyetértés és minden fasza) éppen soros szennyesénél. Aki szükségét érzi, nyugodtan citálja ide – én is ezt teszem, nehogy Szél Bernadett azt higgye, az LMP öncélú sározásában lelem örömömet, mert baromira nem -, hogy Molnár Gyula is valami hasonlót cselekedett, amikor a pártja tudta nélkül ígért pénzt a Liberálisoknak. Nos, az analógia majdnem tökéletes, de mégsem. Ugyanis Molnár Gyula az MSZP elnökeként, azaz törvényes képviselőjeként gyakorlatilag bármilyen kötelezettségvállalást aláírhatott, az hogy erre nem volt belső felhatalmazása, a párt sötét magánügye, és sok mindent el is árul nevezett pártról. Viszont Ungár Petike jogi értelemben nem volt az LMP törvényes képviselője, amikor aláírt. Csak a pontosság kedvéért mondom.

Ezt az egészet azért részleteztem, mert számomra ez pontosan ugyanaz a gyomorforgató mentalitás, ami miatt jogosan illethető kritikával évek óta minden egyes áldott nap a kormány. A stratégiai átbaszás, a mindent letagadás, az arrogáns vigyorgás, a felelősségel való szembe nem nézés, a maszatolás, a szar ágy alá söprése, a kifogások és a színes rablómesék. Ez a párt azzal hülyítette a választóit, hogy egymaga leváltja a Fideszt (Szél-kormány). Ez a párt azzal kampányolt, hogy hallani nem akar az elmúlt nyolc év előtti elmúlt istentudja hány év levitézlett, hiteltelenné vált pártjairól. Helyes. Ez a párt az összes többivel együtt vastagon benne van az újabb fideszes kétharmadban. És most kiderül, hogy ebben a pártban elfogadottak ugyanazok a praktikák, amelyeket nagy pofával hánynak a Fidesz szemére úton és útfélen. Ezek után milyen alapon? Milyen hitele van még ezek után egy olyan pártnak, amely nem elég, hogy fizikai erőszakkal rendezi a belső konfliktusait (ha a társelnökasszony kérdezzük, nincsenek is konfliktusok), de előre megfontolt jogtalan disznóságokkal ügyeskedik?

Egyáltalán hogyan lehetséges az, hogy ott ülnek Petike két oldalán – Szél és Schmuck – hallják a beismerő vallomást és kussolnak? Miközben Petike éppen egy bűncselekménynek kinéző gazemberségről számol be önelégült fejjel. No, nem mintha akkor hallották volna először, és nem lett volna tudomásuk arról, hogy Ungár mit írt alá, mikor, amit egyáltalán nem lett volna joga aláírni, de most itt a felvétel, bele a pofánkba. Szél Bernadettnek meg ráfér az arcára azt hazudni, hogy nem történt csalás, ők így szállnak le a bicikliről. Sőt, még cinkosan el is mosolyodik, amikor Schmidt Mária fia előadja a fantasztikus húzásáról szóló meséjét, amit jobb helyeken tudatos átverésnek hívnak. Mostantól hivatalos: az LMP-ben ez a normális. Nem mondom, hogy ez már az orbáni cinizmus szintje, de alulról súrolja az oly jól ismert rókavigyorú hasbaszúrást, ami Lázár pofájára szokott kiülni.

Mélyen kiábrándító, de nem tudom eldönteni, hogy Ungár Péter maffiózókat idéző húzása inkább, vagy Szél Bernadett undorító hozzáállása az egész sztorihoz. És ezek mondják, hogy nem akarják halálukig „Orbán Viktort nézegetni”? Dehogynem. Az LMP az egyik oka annak, hogy sokan halálukig Orbán Viktort lesznek kénytelenek nézegetni. Ezzel a mentalitással senki ne akarjon kormányra kerülni. Ezt fogyasztjuk évek óta, az egyik szarkupac helyett meg felesleges egy másik szarkupacot választani. Amely szarkupacban ugyanúgy az önkritika hiánya a fő zsinórmérték, mint a Fideszben. Ahol egy ilyen fiaskó után nem az van, hogy bocsánatot kérünk és elsomfordálunk a balfenéken, hanem beleállunk és kötjük a erkölcstelenségünk ebét az alkalmatlanságunk karójához. És még azt is kikérjük magunknak, hogy minket édesanyánk miatt bíráljanak, vagy azért, mert Fidesz-kollaboránsoknak nézünk ki.

És ha azt mondják, hogy amatőr, erkölcstelen senkik vagytok, akkor felháborodtok és megsértődtök. Pedig ha újjászületnétek sem tudnátok megcáfolni.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.