Moss kezet! címmel kampányt indít az Emberi Erőforrások Minisztériuma, mégpedig nem másért, mint a kórházi fertőzések visszaszorításáért. Nem alkoholos fertőtlenítőszert, de még csak nem is szappant vesznek azoknak a kórházaknak, ahol ezeket egyszerűen vagy maguk a betegek, vagy pedig az orvosok viszik be. Nem. Kampányt indítanak azért, hogy mindenki megértse: a kézmosás egy fontos dolog. Hogy ezt mégis mivel oldják meg az orvosok – ha az állam már nem gondoskodik erről – az senkit sem érdekel. Nézzünk hát hülyének mindenkit, beteget és orvost egyaránt és próbáljuk meg kioktatni őket.
A kampány apropója Semmelweis Ignác születésének 200. évfordulója, aki hazánkban – és a világon – elsőként hívta fel a figyelmet a kézmosás fontosságára, így nem kissé ironikus, hogy napjainkban Magyarországon még mindig problémát jelent a kézfertőtlenítők használata. Kórházak tucatjai nem rendelkeznek elegendő fertőtlenítőszerrel, évente több ezer beteg hal bele a kórházi fertőzések komplikációiba. Erre itt van nekünk a mi nemzeti kormányunk, amelyik mindenkit hülyének néz.
A kormány tehát úgy tesz, mintha törődne a betegek sorsával, mintha érdekelné az, hogy évente hány ezren halnak meg idő előtt, mert az állam képtelen a saját feladatát ellátni. Úgy tesz, mintha törődne ezzel, miközben a többször követelt adatokat – a kórházi fertőzések száma, intézetenként lebontva – sem akarta kiadni arra hivatkozva, hogy a laikusok félreértenék a statisztikákat. Vagyis a laikusok – te és én, mindannyian – hülyék, a magas halálozási számot még úgy értelmeznék, hogy gondok vannak a rendszerrel, miközben nem is. Legalábbis a kormány ezt szeretné elhitetni.
Hogy mi az oka ennek a magas halálozási aránynak? Például a fertőtlenítőszerek hiánya. Na de ez kinek a felelőssége, kérdem én? A hülye betegé, aki elfelejt kezet mosni, mielőtt kiveszik a vakbelét? Esetleg az orvosé, aki ugyan szívesen bemosakodna a műtét előtt, de nincs mivel, mert hát a kormány nem tartja fontosnak ellátni a kórházakat? Ennek az egész állapotnak pontosan egy felelőse van, ez pedig nem más, mint a magyar állam. Nem az egyszerű beteg és nem is az orvos tehető felelőssé az évi több ezer halottért. Mi ugyanis tisztában vagyunk a kézmosás fontosságával, de ha nincs mivel, úgy bizony elég nehéz dolgunk van.
Az uniós országok közül Magyarországon használják a legkevesebb alkoholos kézfertőtlenítő szert (6 liter/1000 betegnap) szemben például Svédországgal, ahol ez a szám több mint a hatszorosa – 40 liter – a magyar adatoknak. A kormány tehát továbbra is csak pofázik és minket néz hülyének, miközben a probléma megoldásához mindössze egy dologra volna szükség, kézfertőtlenítőre. Nem kampányra, nem kioktatásra, nem a betegek és az orvosok hülyének nézésére, hanem szappanra.
Kásler Miklóssal csak egy újabb pojáca érkezett az embertelen minisztérium élére, aki Semmelweis Ignác felfedezését egy nemzet sikerének nevezi, de azt a felfedezést már a legkevésbé sem akarja használni. Kásler Miklós onkológusként valószínűleg a saját szemével látta, hogy mik a valós gondok a hazai egészségügyben, mégis beállt azok sorába, akik inkább értelmetlen látszatintézkedésekre költik a milliárdokat, a probléma valós megoldása helyett.
Mint mondta, Semmelweis leginkább Prométheuszra emlékezteti, aki lehozta a mennyekből a lángot és a tüzet, míg Semmelweis lehozta az emberi életet, hogy lángoljon és világítson.
Noha a fenti Kásler idézet kezdődő elmebaj jeleit mutatja, mégis értelmet nyer a mai magyar egészségügyben. Az EMMI fogta és felgyújtotta a Semmelweis által lehozott emberi élet fáklyáját, mely azóta is hatalmas lángokkal ég, ezidáig több tízezer ember halálát követelve. Hogy ez a mészárlás mikor ér véget, csak is az EMMI tudhatja.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!