Április 23,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

Hacsaknem Blog


A forint zuhan, Matolcsy virágzik, a keményen dolgozó szív

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,462,800 forint, még hiányzik 537,200 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ameddig a miniszterelnök úr mindenkit is legyőz Brüsszelben (no, nem mintha ez érdeke lenne, hát hiszen akkor megint új ellenségeket kell találni a megélhetésileg örök háborújához; mi lesz vele, ha többé nem gyakorolnak rá nyomást a migrációs politikája miatt), nézzük, hogy alakul az euróhoz viszonyítva sorozatos történelmi mélypontokat döntögető forint sorsa körüli hablatyolás. Mármint amennyiben a 330-as forint-euró árfolyam – a migránsokkal ellentétben – belevág a nemzet húsába.

Egy nappal azután, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivő minden idők legviccesebb magyarázatával lehengerelte a politikai szórakoztatóipar összeesküvés-elméletekkel sikeresen hergelhető fogyasztóit – miszerint „nem zárjuk ki, hogy spekulációs folyamatok állnak a háttérben” – Matolcsy György és a nyomorultak nyomorán nyerészkedő MNB sértődött hangvételű, kurta közleményben kívánt kellemes ádventet kérte ki magának, hogy a közpénz jellegváltozásának egyik legnagyobb honi szakértője és kimagyarázója spekulációt vizionált a forint döglődése kapcsán. Íme:

Törvényi mandátumának megfelelően a Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Álláspontját a Monetáris Tanács a múlt héten ismertette közleményében és a hozzá kapcsolódó inflációs jelentésben. Az MNB elnöke a Költségvetési Tanács tagjaként folyamatosan tájékoztatja a kormányt a makrogazdasági környezetről és annak változásairól. Nem osztva Kovács Zoltán kormányszóvivő véleményét, az MNB sem most, sem a jövőben nem kíván napi árfolyammozgásokat kommentálni.

Tehát az van, hogy a Vajda Zita hites ura által irányított jegybank nem süllyed odáig, hogy napi árfolyammozgásokat (értsd: egy hónapja tartó egyenes vonalú zuhanás) kommentáljon. Én ezzel egyetértek, szerintem is sokkal indokoltabb volna Kósa Lajoshoz fordulni az effajta kínokkal, az ő megnyilatkozásai már egyszer nagy szolgálatott tettek a forint bedőlésének, hátha van valami érdemi mondanivalója ezúttal is.

Ahhoz képest, hogy tíz évvel ezelőtt 274 forintos árfolyam mellett az akkor ellenzékben hörgő Orbán Viktor egyenesen a miniszterelnök-cserében látta a forintválságból való kilábalás egyedüli lehetőségét (mer’ a Gyurcsány miatt gyenge a forint), egészen szórakoztató ez az unortodox oda-vissza üzengetés. Pontosabban egyáltalán nem az, és ez is pontosan megmutatja, hogy a parnoiás bűnbanda – amelyik már a negyedik kormányzati ciklusát fogyasztja – állapota egyre súlyosbodik. Mekkora nagy szolgálatot tesz a döglődő nemzeti fizetőeszköz közeljövőben várható állapotának, ha a kormány szavának hurcolója és a jegybank (elnöke) ahelyett, hogy felhívnák egymást telefonon (ja, nem lehet, mert a jegybank független) elkezd a médián keresztül üzengetni, hogy mégis mi a franc van ezzel az egésszel.

Kivételesen sem az MNB gyakorlatát akarom kritizálni (hogy tudniillik az inflációs célra gyúrnak), noha ez a nyaralószezon előtti mélypont akkor is megérne néhány szót, ha nem lenne igaz, hogy az államot is egyre drágább finanszírozni, ráadásul a devizatartalékon megint Matolcsyék keresik gennyesre magukat, hogy fussa kastélyokra, palotákra és magaskultúrára.

Szóval nem akarok hirtelen olyasmihez érteni, amihez Kovács Zoltán is pont annyira ért, mint én (semennyire), úgyhogy kellő körültekintéssel és visszafogottsággal mindössze annyit állapítanék meg: nem kizárható, hogy a piac bizony beárazta a forintot az euróval szemben, amiről persze a magyar kormány egyáltalán nem tehet, mert az ilyesmiről csak akkor tehet a kormány, ha a miniszterelnököt éppen nem Orbán Viktornak hívják. Ha viszont nem arról van szó, hogy a piac megzavarodott, amiről egyáltalán nem tehet az átláthatatlan, kusza és kiszámíthatatlan magyar gazdasági környezet (az új uniós költségvetési ciklus sem kecsegtet fényes sikerekkel), akkor semmi gáz: abszolút nemzeti sikernek könyvelhető el, hogy 329-re erősödtünk 274-ről, nem? Azt még a legegyszerűbb agyú csápoló is fel tudja fogni, hogy a 329 több, mint a 274, a több az jobb, mint a kevesebb, akkor meg megint miért sivalkodtok, libsik?

Bár a Matolcsy magánvállalkozásaként funkcionáló, köz jellegétől többé és kevésbé sikeresen megfosztott MNB egyáltalán nem cáfolta, hogy Soros áll a spekuláció hátterében – egyszerűen azt közölte, hogy ők nem értenek egyet ezzel a, még matolcsysta mércével mérve is aberrált rablómesével – eléggé egyértelmű, hogy a történet mögött megbújó Gyurcsány-szálat nem nagyon érdemes itt keresni. Hacsak nem arról van szó, hogy spekulánsok irányítják az országot, mert az viszont nem nagyon szorul bizonyításra.

Anyu meg apu persze nem érti majd, hogy miért került idén olyan kurva sokba a nyaralás, mert bár ők alapvetően a NER nyertesei közé tartoznak, azzal nem feltétlenül számoltak, hogy az ilyen sorscsapások nem válogatnak abban a tekintetben, hogy ki szavazott helyesen és ki nem. Azt meg pláne nem értik, hogy mi miért van, de nem is érdekli őket. Ahogy azt nálam sokkal hozzáértőbbek elmagyarázták, nem spekuláció van itt, hanem tőkekivonás, amire Matolcsyék nem kívánnak reagálni. Miközben a világ nagy jegybankjai a szigorú monetáris politikát favorizálják, az MNB a 2020-ig tartani kívánt 0,9 százalékos alapkamatával olyan laza, mint a pamut . Pedig kellene valamit lépni vagy pofázni legalább, ugyanis

… a világ nagyjából a 2008-as válság mélypontja óta gyakorlatilag úszott a pénzben, nulla közeli kamatok és esetenként negatív reálkamatok uralkodtak. Ez megkönnyítette a befektetők dolgát. Ők viszont, amióta megneszelték a korszak végét, tőkekivonásba kezdtek a bizonytalanabb, feltörekvőnek nevezett piacokról, és ebbe a szórásba Magyarország is beleesik.

Ha nem, hát nem. Aki Magyarországon euróban kapja a fizetését, most nyilván tapsikolhat, de tekintve, hogy nem ez a jellemző, a többség szívni fog. Drága külföldi utazások, dráguló import, növekvő infláció, lemorzsolódó béremelkedés, a külföldi devizákban jegyzett adósságok értékének emelkedése, és természetesen a 311 forintos euróárfolyamon tervezett költségvetés fejreállása. Tudom, a Kovács Zoltán és Matolcsy közötti üzengetés, no meg a propaganda által hirdetett példátlan magyar gazdasági sikerek kontextusában ez nem téma (azért várjuk meg Kósa Lajos eligazítását). A forint zuhan, Matolcsy jegybanki magánalapítványai virágoznak. Ha ez volt a cél, tökéletesen sikerült végrehajtani, a lényeg, hogy ide ne jöjjön egy migráns se (ha beengedtük volna őket már 450 forinton hasítana az euró), a magyar ember pedig újra felfedezi, hogy neki valójában mindig is a Balaton volt a Riviéra. Ahol lassan minden Mészáros Lölö kezén van. Nincs itt semmi probléma.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.