Július 18,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Csak úgy…

Kedves Szalonna! Mesélek nektek. Csak úgy, minden ok vagy cél nélkül. A történetek bárminemű hasonlósága létező személyekkel és megtörtént eseményekkel nem a véletlen műve, hanem a szomorú valóság.

1) Az én gyerekem a jég hátán is megél! Látod, a tied hiába járt egyetemre, mégis itt maradt egy albérletben. Bezzeg az enyém! Az enyém bizony fasza gyerek, már rég kiment németbe meg osztrákba melózni. Simán megkeresi az 1.500-2.000 eurót. A tied meg… pfff lúzer!  Mi? Pályázott és nem vették fel? Hát szólj oda Pistánknak, tudod ő ott a fejes. Majd keresnek neki valamit a hivatalban, amivel elvan. Aztán majd lesz vele valami. Előbb-utóbb csak férjhez megy, he-he-he.

2) Az én gyerekem nem abba a szar körzetis iskolába jár, mint a tied. Az enyém az elit katolikus iskolába jár! Ott minden nyáron kimeszelnek. A wc-ben meg van papír. Ott volt felvételi is! Te, nem volt ám gáz. Le volt zsírozva. Odaszóltam a Jóskának, aztán elintézte. Csak formalitás volt a felvételi. Oda nem vesznek fel akárkit! Cigányt nem, az nincs ott. Igaz hazudni kellett felvételikor, hogy bizony egyházi esküvőt is csináltunk anno, nade a cél szentesíti az eszközt. Nemigaz? Hehehe! Hát hülye az, aki ezt nem csinálja meg! Azóta is járok misére, hisz tudod, a gyerek miatt, nehogy kinézzék má’! Elüldögélek ott, csak ennyi az ára, hogy a gyerek oda járhasson. Ennyit egy rendes szülő igazán megtehet a gyerekéért! Meg tudod, ott még csóró gyerek sincs az osztályban. Mert mit képzelsz, majd az én gyerekem azokkal fog együtt járni?! Itt mindenki elit. Mert tudod, én megtehetem, hogy ide járjon a gyerekem. Minden reggel kocsival hozom, hogy nézne már az ki, ha csak úgy átsétálnának. Még a végén kinéznének! Nem vagyok én lúzer!

3)  Még szerencse, hogy a nagy német összeszerelő multihoz akkor mentem dolgozni, mikor ezek a csórók még nem jelentkeztek. Akkor vágtak ki az állami cégtől. Később azt megvette az igazgató úr. Azóta már be is zárta, és eladta valami arabnak a placcot. Jól tette! Mert megtehette! Hej, de jót tett velem akkor, hogy kirúgott, mikor megbuktunk a portán a vassal! Pont az első melósokat keresték a multihoz. Azóta már felhígult. Már nem számít olyan waaaoaaa-nak hogy valaki ott dolgozik. Hát ez van. Szar az egész, de hova menjek? Mert más meló nincs is a városban. Nade akkor is, az én belépőkártyámon 3 jegyű szám van! Az valami ám! Csak nem képzeled, hogy leváltom a soron az újat, hogy elmehessen pisálni. Ugyan! Hát nem látod, hogy qurva szakadt. Rohadjon is meg ott, ahol van. Majd belepisál a kólásüvegbe he-he-he. Mi? Hogy én is egy lyukas zokniban jöttem? Miről beszélsz? Hát hülye vagy te?! Ezek az ország másik feléből jöttek ide, munkásszállón laknak, nem lehetnek velem egy szinten soha!

4) Mi, hogy te sorban állsz? Miről beszélsz? Ugyan már kérlek! Csak rácsörgök a főorvos úrra, hogy megjöttem, és már be is hív Jucika. Ja, ja az a bögyös. Szerintem a főorvos úr döngeti. Én is döngetném, he-he-he! Ennyi! Tudod élni tudni kell! A sok hülye paraszt meg csak várja ki a sorát. Ja, ja, szoktam ilyenkor adni neki. Ja-ja úgy 5-öt, 10-et, mikor mennyit. Ez van. Ez az ára. Az sztk-ba? Oda én nem megyek! Ott pisa szag van a folyosón! He-he-he! Tudod, a melóhelyemről mehetek a privátba. Csilli-villi tiszta meg minden. Nem, nem kell fizetnem semmit. A cég állja. Nade nem is várok ám, mint az a sok lúzer az sztk-ban. Én oda be se teszem a lábam. Hát hülye vagy te?! Menjen oda a sok csóringer! Én ugyan nem! Nem is érdekel mi van ott, mi lesz velük! Ja, ja nagyon gáz, a nagyi már két hónapja fekszik szegény! Várnia kell a csípőprotézis műtétre. Ja, sajnos, a Gizi néni meg meghalt, mielőtt megkapta volna a kemót. Hát tudod, sokat kellett várnia. Hát ez van sajnos. De mit lehet tenni? Ja, ja…

5) Ja, ja. Jön a harmadik. Mindegy mi lesz csak fiú legyen ez is he-he-he! A nagymama örökségéből kifizettük a hitelt. Tehermentes. Még szerencse, hogy a fater is egyke volt, he-he-he. Figyelj, hát milyen már az, hogy elmúlt valaki 35 és még nincs semmije, meg a hitelt nyögi. Albérleeet?! Ne má’! Tök gáz! Lúzerek! Te figyelj, hülye lennék nem kihasználni ezt a csok-ot. Eladjuk a mostani házat, aztán építettünk egy másikat. Én nem nyúlok a talicskához! Hát nem vagyok én culáger! Nagyobbat, persze nagyobbat csináltatunk. Hát nem hagyom ott nekik ezt a 10 misit. Meg a másik 10-et sem. Hát ingyen adják! Nem de?! De! He he he! Az asszony? Megvan. Otthon van. Már tolatós. De marad is. Maradjon szépen otthon, legalább tud figyelni a srácokra, meg minden nap van meleg vacsora, he-he-he. Nem igaz? Minek menne vissza. Három után már elég szép summa az adójóváírás, meg a családi. Elég az neki. Jó helyen van az otthon. Csak ne pattogjon. Örüljön, hogy ilyen jó sora van.

6) Hallottad? Köszönöm! Igen, most vettem meg azt a csarnokot! Sima ügy volt. Csak tudni kell, mikor kivel kell jóban lenni, he-he-he. Szövetkezet volt ott előtte. Kisöregek. Barkácsolgattak. Volt nekik rajt hitel, azzal vették meg a csarnokot privatizációkor. Akkor még a Jóska jóban volt a volt párttitkárral. Az volt a szakszervezetis a gyárban. Ő simította el nekik. Aztán én meg odaszóltam a bankba. Nem, nem az ügyintézőnek. Ne már? Minek nézel te engem?! A fiókigazgatónak. Jó gyerek! Elvittem egyszer vadászni. Tetszett neki, he-he-he. Te, hogy az mennyit tud inni! Ja-ja azt a kis vöröst hívtam oda neki. Megérte, mert azóta bármit elintéz. Kérdezte mikor megyünk megint vadászni. He-he-he. Tud élni a vén kujon! Szóval odaszóltam neki, hogy dobják vissza a hitelkérelem meghosszabbítást. Közben meg ajánlatot tettem. Persze hogy kevesebbet, mint a hirdetésben volt. Sokkal! He-he-he! Először lepattintottak. De tudtam én, hogy vissza fognak jönni hozzám, csak ki kellett várnom. Aztán én mentettem meg őket! He-he-he! Én? Érted?! Ez kurva jó volt! Fosért-szarért megvettem a csarnokot, ők meg még örültek is neki, hogy adtam érte pont annyit, mint a hitelük volt, amit felmondott a bank! Ennyi kérlek, így kell ezt csinálni!

H. Lívia 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.