NEHAZUGGY

Ennek a csóró országnak semmi nem túl drága ahhoz, hogy hatalomban tartsa a szélsőséges szektavezért

Molnár Bálint | 2018. Június 20, Szerda | 18:04

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,642,337 forint, még hiányzik 357,663 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Tegnap még az MTI is megírta – a propagandaoldalakon ugyan nem találtam nyomát sem, az állampárt különböző álhírkanálisai és hivatalos kommunikációs fórumai egyáltalán nem tartották hírértékűnek -, hogy a V4-ek alappillére, Európa gazdasági-szellemi-erkölcsi-kulturális-vallási gőzmozdonya, Európa keresztény megmaradásának utolsó reménysége, a Fidesz-KDNP által nyolc éve hergelt-butított, keresztény kultúrájára és csavarintos észjárására oly büszke, a valósághajlítás nevű sportágban világbajnok Magyarország jelen pillanatban az EU legcsóróbb, legrosszabb helyzetben lévő tagállamai között található. Igaz, nem én csaptam a hasamra statisztikailag, az Eurostat volt szíves közzétenni az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), valamint az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) tekintetében rangsorolt uniós tagországok listáját.

Jaja, listáznak a vergődő, haldokló, migráns zombik által leigázott, dekadens, senki által meg nem választott brüsszeliták. Igaz, ők – Schmidt Máriával ellentétben – a gazdasági adatokból, számokból, tényekből állítanak össze ilyen típusú listákat, és hát mindegyre kiderül, hogy a helyzetünk változatlan, de legalább reménytelen is.

Tavaly decemberben ugyanezen a listán ugyanilyen előkelő helyen szerepeltünk: mindkét fent említett kategóriában a lista utolsó negyedében tudniillik.

A jó hír az, hogy más listák szerint is ugyanolyan szar a helyzetünk, csak így kapásból hoznék szóba néhány friss adatot. Valamennyi adat április 8-a utáni, az meg nem volt olyan régen, hogy sikerült volna maradéktalanul kiheverni. Szóval nem az elmúlt nyolc év előtti elmúlt nyolc évről mesélek, a jelenben történik mindez:

2012 óta megduplázódott a kivándorolt polgárok száma, minden huszadik magyar elment.
Az itthon maradottak 40 százaléka túlzsúfolt lakásokban élve nyomorog.
A fiatalok hetede nem tanul és nem is dolgozik.
Csupán egyetlen nemzet van az EU-ban, amelyik általánosságban annyira elégedetlen az életével, mint a magyar.
A változatosság kedvéért a mélyszegénységi rangsorban is csinos a helyezésünk, csak Bulgáriának, Görögországnak és Romániának sikerült leköröznie.

Az egyebeket nem sorolom, jó? Pedig lenne mit. A várható élettartamtól kezdve a daganatos betegségek okozta halálesetek számán keresztül a kéményen butuló kisember átlagos órabéréig. Legyen elég annyi, hogy Magyarország adja az EU gazdasági teljesítményének 8, azaz nyolc ezrelékét.

Mindezt azért citáltam ide a tisztelt olvasó untatása, illetve az értő olvasásra képtelen fapados és prémium kategóriás trollok megbotránkozása végett (ha nem hurcolunk ide konkrét adatokat és tényeket, az a baj, ha idehurcoljuk őket, azért vagyunk faszfejek), hogy megteremtsem az értelmezési keretét a megvan a többségünk, tehát elfogadjuk kezdetű, a mocsári trollkodást, az ügyeskedést, a politikai túlélést garantáló hatalmi görénykedést piedesztálra emelő alkotmányfércnek és dicstelen Soros-fóbiának. Amiről kiderült, hogy egyáltalán nem egy szélsőséges választási hecckampány volt, hanem ez lett (alap)törvényi szintre emelt rögvalóság.

Erről jut eszembe, ha már kontextualizáljuk a dühöngő elmebajt:

Jó. Akkor foglaljuk össze az evidenciákat: az Európai Unió egyik legnyomorultabb, legcsóróbb országában

amelynek súlyos személyiségzavarokkal küzdő miniszterelnöke azzal kábítja a populációt, hogy 2030-ra nem csupán nettó befizetői leszünk annak a közösségnek, amelyik nem mellesleg már régóta végóráit éli, de egyenesen az EU első öt olyan országába katapultál őfelsége, ahol a legjobb élni, lakni, dolgozni;
ahol kozmetikázott statisztikákkal és az idegenektől való rettegés folyamatos lebegtetésével (idegenek nincsenek, csak azok, akiket a kormány beengedett sutyiban) butítják szellemileg-lelkileg a népeket;
ahol a félhülyére zsibbasztott, szarul élő istenadta nép a kék plakátokon hirdetett még szarabb kilátásoktól való rettegés jegyében újra és újra az állampártra voksol;
ahonnan többen pattantak meg az elmúlt hat évben, mint előtte bármikor;
ahol a közpénzből működtetett álhírlapok a kormány utasítására immár sokoldalúan listázzák a kormány akaratával szembehelyezkedő civileket, tudományos szakembereket, renitens ex-fideszeseket,

ma az európai demokrácia történetében először, az európai demokraták visszafogott tiltakozása ellenére és/vagy sunnyogása mellett, a magyar népesség el nem hanyagolható részének bárgyú támogatása mellett elfogadnak egy olyan törvényt, amit egy magyar állampolgár személyére írtak, de ami – a nagyszerű ötlet kivitelezőinek szándéka szerint – sok magyar állampolgár vegzálását, az egyéni és a kollektív szabadság újabb szeletének felszámolását jelenti.

Miközben Soros Györgyre egy komplett összeesküvés-elméleti kódexet húztak fel – mivel semmilyen kézzelfogható akadályba nem ütközik, törvényerőre is emelik -, miközben megszavazzák, hogy a hajléktalan alaptörvényileg nem lehet hajléktalan, miközben a saját nyugalmuk érdekében megfojtják a gyülekezési jogot, miközben eltapossák a független igazságszolgáltatás maradékát, egy ország lubickol az összkomfortos nyomorában és tapsol annak, hogy a legszerencsétlenebbeken rúgnak még egyet és ugyanazzal a lendülettel falhoz állítják azokat, akik a legszerencsétlenebb embertársaikon segítenek. Félreértés ne essék: ezek a listázott, megbélyegzett – és ha minden jól megy – hamarosan megsarcolt szervezetek nem (csak) a migránsokon, nem a kecskebaszókon, hanem saját honfitársaikon is segítenek. De a népi ostobaság tapsol és örül és hálálkodik, hogy de legalább a keresztény kultúrájuk, amit egyébként hírből sem ismernek, meg van védve. Hogy a büdössoroslibsikomcsiknak végük van, mint a botnak és Viktor megmutatta, ki a király.

A sokadik, de talán a legemlékezetesebb, legcinikusabb (gyász)napja lesz ez a tömeges tudathasadásban, tehetetlenségben, igénytelenségben, felelőtlenségben gyökerező nemzeti önpusztításnak. Nem, nem azért, mert ráadásul ma van a menekültek világnapja (egy igazi keresztény fideszest hol érdekli ez, amikor Soros megállítása a tét?), hanem mert ennek az országnak semmi, de a világon semmi nem túl drága ahhoz, hogy hatalomban tartsa a szélsőséges, populista halandzsamestert és szektavezért. És hogy ne legyek igazságtalan: ebbe beleértem azokat az ellenzéki pártoknak álcázott gazdasági érdekcsoportokat is, amelyek az állampárttal összehajolva taposnak bele ugyanazokba a szerencsétlen emberekbe, akikbe a Fidesz egyedül is képes.

Igen, ez az ország erre adott felhatalmazást április 8-án. Igen, tudom, hogy méltatlan ez az okra nézve, akik nem ezt tették, de akkor is ez a helyzet. Igen, a Fidesz joggal Magyarország legnépszerűbb, kétharmados államvallásként funkcionáló intézménye. Igen, tökéletesen megfelel ez a lélegeztetőgépen tartott összkomfortos szegénység és rettegés azoknak a magasabbrendű céloknak, hogy az ország nyakán taposó, gennyesre hízott politikai-gazdasági érdekcsoportnak soha ne kelljen elszámolnia a törvényesen ellopott szajréval.

Aztán majd egy idő jön a Stop Kovácsjózsi, Stop Vargamari törvénycsomag, jön a nemzeti fasz rossz vége, de már nem lesz aki szót emeljen a hatalmasokkal szemben. Európa egyik legcsóróbb országát meg végérvényesen elnyeli az ostobaságot a fejekben összekötő szögesdrót és a Mészárosok gumicsizmájáról lehulló trágya.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!