Augusztus 20,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Miért nem méltatjuk soha a Fidesz sikereit?

Nem megy ki a fejemből Borókai Gábor búcsúcikke a Heti Válaszban. Ők csak konzervatív, jobboldali újságírást akartak csinálni és lám. Már fent van a honlapjukon a számlaszám, ahová utalhatnak azok, akik szeretnék, hogy a lap újraépülhessen. Nem az gondolkodtat el, hogy most mi lesz a Heti Válasszal, hanem a konzervatív, jobboldali újságírás. Ami nincs ebben az országban. Sőt, másmilyen sincs. Kizárólag kétféle újságírás létezik – a bulvár más műfaj, azt most nem keverném ide -, kormánypárt és ellenzéki. Sőt, valójában egyféle újságírás van, mert a propaganda és pártüzenetek terjesztése, a megrendelésre lejáratás nem újságírás, legalábbis én úgy vélem, hogy nem az. Marad az ellenzéki. Ez így rendben is lenne, hiszen minden újságírás ellenzéki, ez a lényege.

Az azonban nincs rendben, hogy ezen belül ne létezzenek irányvonalak. Márpedig nem léteznek és ennek egyetlen oka van. Csak a Fidesz. Olyan szinten megosztotta a társadalmat és ezen belül az újságírást is, hogy egészen egyszerűen nem maradt lehetőség sem arra, hogy létezzenek irányvonalak. Velük, vagy ellenük. Egyszerűen nincs választás. Olyan nincs, hogy kritizálom a rossz, vagy rossznak vélt döntéseket, közben elismerem azokat, amelyek jók, hasznosak, sikeresek. Ha kritizálom, ellenség lettem. Baloldali és liberális, mert az egyszerűek úgy hiszik, ezek szitokszavak. Pedig nem azok, ahogy a jobboldali és konzervatív sem. Mégsem tudott ilyesmi kialakulni, ha ki is alakult, nem maradhatott életben.

Az a probléma – hogy ez csak az én problémám, vagy más is így látja, azt nem tudom -, hogy a Fidesz nem csak a saját táborát képes tematizálni, hanem minden mást is. Mi pedig belemegyünk ebbe. Pedig talán nem kellene. Nem kellene engedni, hogy a Fidesz kisajátítsa a jobboldalt. És nem csak azért, mert nem jobboldali párt, bár ez sem utolsó szempont. Hanem főleg azért nem kellene engedni, mert így képes megfojtani minden – egyébként hasznos és szükséges – jobboldali törekvést, akár egy születendő pártról, akár egy szellemi műhelyről, vagy egy újságról van is szó. Ugyanezzel a lendülettel minden baloldali törekvést is és általában mindent, ami kívül esik a kormánypárton.

Gondolkoztam azon is, hogy vajon miért nem méltatjuk soha a Fidesz sikereit? A jó dolgokról miért nem esik szó soha, miért csak a kritika bukkan fel mindenhol? A másik oldal felől, a pártpropagandisták részéről ez a kérdés nem vetődik fel, nem feszegetem, hogy miért nincs kritika, miért csak öröm és boldogság van. Ez a dolguk, ezért kapják a fizetésüket. De a független sajtó, már ami még maradt ebből, nem a kormánykritikából él. Pontosan ezért független. Aztán – ha már gondolkodásra adtam a fejemet – azon is eltöprengtem, hogy én miért nem írok pozitív dolgokról. Hiszen nekem aztán tényleg senki nem írhatja elő, ahogy a Szalonna egyetlen munkatársának sem, hogy miről mit gondoljunk, miről hogyan írjunk. Egyszerűen nem tudok felidézni olyasmit, ami valóban pozitív lenne és nem csupán öncélú és végső soron romboló.

A közmunka jó lehetne. Maga az elképzelés jó, hogy aki nincs hozzászokva a munkához, az ezen a módon tanulja meg, mit jelent a rendszeresség és ne a segélyhez, hanem a munkájáért járó bérhez igazítsa az életét. Jó lehetne, de nem jó, mert nincs belőle kiút. Sőt, azokon a településeken, ahol nincs munkalehetőség, a közmunka egy komoly fegyver az önkormányzat, főleg a polgármester kezében. Kiszolgáltatottá teszi az embert, de igazán megélni nem lehet belőle. A nyomort konzerválja.

Sok dolgot felsorolhatnék, ami jó lehetne. Mégsem jó, mert egyetlen célt szolgál minden. A párt mindenek fölött való hatalmát. Ezt szolgálja a mindenhol tapasztalható, szándékosan létrehozott, napról napra mélyített szakadék is. Hogy ne legyen semmi más, csak mi és ők. Csak az egységes tábor és az egységes ellenség. A jó és a rossz. És azt majd a Fidesz mondja meg, mi a jó. És ez az, ami rossz.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.