Augusztus 20,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

Hacsaknem Blog


Az Orbánnal kapcsolatos európai maszatolás retkes poharába tiszta vizet kell önteni

Valamiért én is úgy érzem, hogy a valósághajlítás eme végtelenített jelenében minden, a valósághajlításnak látszólag ellenálló apró kis gesztusnak is örülni lehet. Nem naiv, bárgyú, oldja már meg valaki helyettünk módon, hanem az el nem hajlítható valóság talaján maradva. Amit persze minden idők legnagyobb valósághajlítója már elfoglalt magának, de most vegyük úgy, hogy nekünk is jut egy talpalatnyi hely azon a talajon.

Arról szeretnék pár szót szólni (jól elvettem ezzel a kolléga munkáját), hogy következik-e bármi is abból – a szimbolikus felszíni, nagyközönségnek szánt üzeneten túl -, hogy Orbán Migránsverő Viktornak nem osztottak sem lapot, sem rivaldafényt, sem mikrofont az Európai Néppárt holnapig tartó, három napos müncheni csúcsán.

Van-e önmagán túlmutató jelentősége annak, hogy nem kérték fel arra, hogy beszédet tartson, hogy senki mást sem kértek fel a Fideszből arra, hogy beszédet tartson és bölcsességeket puffogtasson a migráció kérdéséről, amely – az EP-választásokra való felkészülésen túl – az általában vett menekültügy, a határvédelem és az európai életmód fenntartásának kontextusában a tanácskozás egyik sarkalatos pontja?

Érdemes-e bármilyen következtetést levonni abból, hogy az Európai Néppárt legsikeresebb tagjának (by Gulyás Gergely) – a migrációt (Soros gyűlöletével nyakon öntve) évek óta a napi politikai csatározások homlokterébe emelő, kizárólagossá tevő, minden közpolitikai kérdést a migrációs veszélyekkel való riogatásra kifuttató – felcsúti zseni pártjának potenciális iránymutatásaira ezúttal nem kíváncsi az Európai Néppárt?

Van-e jelentősége annak, hogy ahol a német püspöki kar vezetője, a BMW vezérigazgatója, a német és az osztrák kancellár, vagy éppen egy közönséges román EP-képviselő felszólal, ott Orbán Viktor – mint a téma legnagyobb önjelölt szakértője – nem kapott szót?

Többről van-e szó annál, minthogy az Európai Néppártot – Orbán Viktor konfrontatív, romboló politikája okán – aktuálisan szétfeszítő belviszályok miatt, a pártcsalád vezetése egyszerűen csak megnyugtatta a hőbörgő, habzó szájú beteget: most ne erőltessük ezt a közszereplést, Viktor, ülj ide le szépen az első sorba és kussolj, de nyugi, az újabb német összeszerelőüzem projektje már úgyis sínen van, kicsit pihentetünk, de valójában mi is tudjuk, hogy te vagy a király?

Ha onnan nézzük, hogy honnan indultunk, tudniillik hogy évekkel ezelőtt az lett volna a hírérték, hogy Orbán Viktort egyáltalán felkérték előadást tartani, ma meg már az a hírérték, hogy nem dugtak a szájába mikrofont, akkor bizony bátran beledőlhetünk a kardunkba.

Amennyiben Havasi Bertalant a Magyar Időkkel összekötő tengelyen kérdezünk bárkit (egyelőre nem verik nagydobra, hogy a magyar állampárt közönséges biodíszletként van jelen a csúcson, Orbán Viktor sem forgatott hamubasült pogácsás-hátizsákos-majdjólazasztalracsapunkos kisfilmet a népek szórakoztatására) akkor egyszerűen arról van szó, hogy Orbánnak ilyen jelentéktelen, piszlicsáré tanácskozásokon való észosztásra nem futja a fontosságából és európai megkerülhetetlenségéből, ezek a demokratikusan megválasztott senkik egyszerűen nem érnek fel az ő szintjére, és különben is évtizedes bölcsesség, hogy nem az a lényeg, amit mond, hanem.

Ha az el nem hajlított valóság talajáról szemléljük, akkor első ránézésre azt kell mondanunk, nem feltétlenül értjük ezt a dolgot. Mert ugyanis ahhoz képest, hogy a tavalyi máltai csúcson még neki is osztottak lapot, az eltelt egy év alatt a migrációs válság és a mindmeghalunk deontológiai evidencia pedig állítólag csak súlyosbodott és újabb kétharmadot hozott a Fidesznek – pláne pont tegnap olvastam, hogy a kormány migráció elleni küzdelmének modellje egyre népszerűbb és irigyeltebb Európában -, akkor nem nagyon áll össze a kép.

Csak nem arról van szó, hogy Brüsszel után Münchent is meg kell állítani? Mert jó, rendben van, Orbán nem beszélhet, de legalább Szijjártó Péternek mindenképpen adhattak volna 5 percnyi toporzékolási lehetőséget, hát hiszen a Fidesz tesz szívességet a Néppártnak azzal, hogy – miként a legutóbbi rapportra hívás után Bertalanka volt szíves tájékoztatni minket erről – a Fidesz és személyesen Orbán Viktor is készen áll arra, hogy részt vegyen az Európai Unió vezető erejét képező Néppárt választási kampányában, és támogassa az EPP jelenlegi vezetését. Ez lenne a hála és a köszönet? Ez volna a bajtársi, szövetségesi hűség, hogy nem kíváncsiak Európa legsikeresebb pártvezérének és védőszentjének élő egyenes adásban előadott véleményére abban a kérdésben, amelyhez gyakorlatilag egyedül ő ért ebben a hanyatló mocsárban?

Azt hiszem, hogy megint onnan érdemes és kötelező megragadni a lényeget – és sem az örömre nincs kifejezetten ok, sem a feltett kérdésekre nem adható megnyugtató válasz -, hogy az Európai Néppárt Orbán Viktorral kapcsolatos maszatolásának retkes poharába tiszta vizet kell önteni, vagy az egész európai álom záros határidőn belül elvérzik. Nem, már tegnap kellett volna, két éve kellett volna, hat éve kellett volna, és EP-választás ide vagy oda, ma is szinte késő lenne. Ha esetleg ez a szimbolikusan látványos félreállítás ezt szolgálja, akkor éljen, bár remélem senki nem vár ezért vastapsot és virágesőt.

Ha viszont ez megint egy, a színfalak mögött gondosan megrendezett, szemfényvesztő szarelkenés, akkor ideje kimondani, hogy Európa vezető politikusai valósághajlításban lekörözték a kelet-európai megmondóembert. Akinek az európai életmódhoz kizárólag az uniós források megvédése okán van köze, minden más európai külcsín és belbecs lepereg róla, minden másból ő nem kér.

Az, hogy az Európai Unió, élén a Néppárttal évek óta csendben asszisztál ahhoz az immár ragályos betegségként terjedő visegrádi vinnyogáshoz, hogy nemzetileg szuverén, sokszorosan túlárazott, nemzetállami csirkehálók jól megvédik Európát a migránsapokalipszistól, de ha ezek esetleg nem is, akkor a csilliárdos, Unió ellen uszító plakátkampányok mindenképpen megállítják az életünkre törőket és ha ez sem, akkor kizárólag a szuverén nemzetállamok szövetsége képes a megvédésre, ahol mindenki eldöntheti, hogy ki legyen a Polt Péter, a maga nemében világbajnok valósághajlítás.

Az, hogy most a Néppárt nem akarja kilencvenhatezredszer is meghallgatni a mindmeghalunk dörgedelmet azoktól a fideszes elvtrásaktól, akik az utóbbi hetekben, hónapokban legalább kétszer tettek keresztbe a közös európai fellépésnek (ITT és ITT tanulmányozható, hogy mely ügyekben), érthető, de önmagában semmire nem elég. Ezek a disztingvált finomkodások nem nyugtatnak meg senkit azzal összefüggésben, hogy Európa az utolsó utáni órában, megkésve bár, de érti, mi a probléma: hogy Orbán minden mozdulatából – minden, a mozdulataival ellentétes kijelentése dacára – süt a beteges, megveszekedett EU-ellenesség. Hogy minden amit tesz, amivel nyomul, amit a zászlajára tűzött, és ahány köpönyeget rongyosra forgatott, abból egy dolog következik: az alapító atyák által megálmodott Unió egy bizonytalan, valósághajlított, az örökös belső viszályok által szétfeszített, gyenge szimulákrummá züllesztése a célja, ami frontálisan szembemegy az egységes, erős, önmaga megvédésére alkalmas Európa eszméjével. Mert egy ilyen Unióban ő lehet a kakas a szemétdombon. A maga félműveltségével, a skizofrén jellegű lázálmaival és erkölcsi romlottságával.

Ha a Néppárt – Orbán zsarolási potenciáljával szemben, az EP-választásokon sokak által előrevetített néppárti bukás árnyékában – még mindig azt hiszi, hogy ezekkel a pusztán szimbolikus lépésekkel kifogja az elvetélt jogász populista, uszító, aljas politikájának vitorlájából a szelet, akkor nem csak hogy nagyot tévednek, de történelmi tévedésükre az egész EU rámehet. Az egyrészt-másrészt megúszásra játszó stratégia nem működött eddig sem, az újabb kétharmados felhatalmazásától megrészegült felcsúti Terminátort pedig így végképp nem lehet megállítani. És igen, ki kell mondani, hogy miután az EPP évekig megmagyarázta, a saját jól felfogott, nem utolsó sorban gazdasági érdekei szerint védte, vagy éppen bagatellizálta Orbán demokráciát, jogállamiságot, európai eszméket sárba tipró ténykedését, ma már nincs jó döntés számukra. Ha bent tartják a soraikban, akkor azért (visszaigzaolást kap arra, hogy minden rendben van vele), ha kivágják, akkor meg azért (maga köré gyűjti az egyébként is virágzó és sokasodó, Európa ellenében nagyra törő, gyűlöletből Orbán mintájára politikai terméket faragó, szélsőséges elmebetegeket).

Szóval tök jó, hogy Orbán és a Fidesz kapott egy szimbolikus sallert, de az Európai Unió potenciális elsüllyedésének szomorú folyamatát – nem beszélve a már szintén tegnap is sürgető intézményi reformok halogatásáról – ezzel aligha lehet megállítani. A valóság meg egy idő után még a legnagyobbak kezében sem hajlik tovább.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.