November 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

Egyéb


Csak jelzem fideszéknek: a nő nem egy másik állatfaj, hanem ember, csak éppen más nemű

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,598,249 forint, még hiányzik 401,751 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Régi perverzióm, hogy időnként meglátogatom Hende Csabát. Mentségemül szolgáljon, hogy nem csak őt, Tállait, Németh Szilárdot és a többi előadóművészt is, ugyanis az a meggyőződésem, hogy az én szórakoztatásomra lettek ők kirendelve és a minimum az, ha figyelek rájuk. Nem kell izgulni – Szilárdnak sem érdemes rohamtempóban nekilátni mákos pacalt főzni a tiszteletemre -, nem személyesen látogatom az urakat, annyira perverz én sem vagyok. Csak virtuálisan. És most ezt leltem. Virtuálisan:

Hende Csaba/Facebook

Már a látvány is szívderítő, de sajnos nem álltam meg a nézelődésnél. Olvastam is. Ide másolom a poszt szövegét, hátha nem látható elég jól:

Család és munkahely.
Ennek összeegyeztetése minden nő számára kihívást jelent!
Ebben kíván segítséget nyújtani a “Nők a középpontban” című projekt, melynek nyitó rendezvénye Celldömölkön volt.

Oké, nők a középpontban. Akár úgy is értelmezhetem, hogy a célkeresztben, mert mélymagyarék mostanság igencsak rászálltak a nőkre. Gondolom valamelyik magasan kvalifikált gyakorló elmebeteg rájött, hogy se az államtitkárok, se az ő helyetteseik, se a focisták nem tudnak gyereket szülni, ha megfeszülnek se. A női focisták persze tudnak, de az kevés lesz a Kárpát-medence visszafoglalásához. Tehát elkezdték cseszegetni a nőket, hátha attól jobban megjön a kedvük és havonta pottyantanak egy kis alattvalót a haza nagyobb üdvére.

Hende pajtás posztján akár át is sikamolhatnék, mint szittya vietnami papucs a nemzetileg híg turulfoson, de nem teszem, mert úgy döntöttem, hogy megtorpanok kissé. Mit is mond a költő?

Hogy a család összeegyeztetése minden NŐ számára kihívást jelent. Felkiáltójel. Tessék mondani, nem az van, hogy a család férfi ÉS nő? Mármint nemzetileg és alaptákolmányilag, mélymagyarilag és kereszténygyökérileg is. Azt lehet tudni, hogy a férfiak már megoldották ezt a kérdést? Mármint ők gond nélkül össze tudják egyeztetni a családi és a munkahelyi feladataikat? A pasik már csuklóból főznek, mosnak, vasalnak, takarítanak, gyereket nevelnek, szülőire járnak, beteget ápolnak, bevásárolnak, bibis térdet gyógyítanak, gyerekorvoshoz rohannak, megtervezik a heti menüt, krumplit hámoznak és mindezek mellett a munkahelyen is daliásan helyt állnak? Nekik már nem kell segíteni? Csak a nők ilyen balf… akiknek külön uniós és szécsényiprogramos pénzekből kell megszervezni a tanácsadást?

Tudom persze, hogy kereszténykonzervéknek sajátos elképzeléseik vannak a nők és férfiak szerepéről. Ennek legékesebb példája a vadiúj Kásler miniszter könnybe lábadt agyú elmélkedése a régi szép időkről, amikor anyu nyolcat is szült egyszerre, apu szántott és mindenki boldog volt, mint a hétszentség. Csak hát közben elszáguldott mellettünk a huszadik század (és a tizenkilencedik is), a huszonegyedikben pedig vannak olyan nők, akik azt merészelik gondolni, hogy egyenrangúak a férfiakkal. Sőt, olyan férfiak is vannak, akik szintén így gondolják. Bár egy rendes fideszes pontosan tudja, hogy a nő kicsit másodrendűrangú, kicsit hülyécskébb, mint például Németh Szilárd, a nők gyengék, ezért miniszternek biztosan nem alkalmasak, érzékenyek, dehát a fő feladatuk úgyis a bőgés és a házimunka (meg persze a szülés, de az csak természetes). Aki nem így gondolja, az csak liberális buzi lehet, aki amúgy sem tudja eldönteni, hogy ő férfi, vagy nő. Esetleg egyik sem.

Csak azt akartam volna kihozni ebből a hendei mélykeresztény bölcsességből, hogy talán érdemes lenne eltöprengeni azon, hogy ma már vannak olyan elvetemült nők, akik jártak az űrben, repülőgépet, kamiont vezetnek, ipari alpinistának állnak, mérnökök, orvosok, esztergályosok, sírkőfaragók lesznek. Vagy akármik, amik csak lenni akarnak, ugyanis – a fizikai különbözőségből eredő képességeket leszámítva – egy nő is bármire képes, amire egy férfi. Ugyanis a nő nem egy másik állatfaj, hanem ember, csak éppen más nemű.

És miután a nők elég régen űzik azt a sportot, hogy helyt állnak a munkahelyen és otthon is, lehetséges, hogy nem őket kellene erre oktatni. Hanem mondjuk a férfiakat. Nem mindet persze, mert a normálisabbja számára természetes, hogy a főzés-mosás-takarítás-gyereknevelés-betegápolás nem női kiváltság, hanem az élet szerves része és éppen úgy az ő dolga is, mint a párjáé. De például a középkorba visszavágyódó bácsikáknak nem ártana egy szeminárium erről. Lehetőleg még az előtt, hogy nekilátnak közpénzből ökörségeket beszélni.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.