December 12,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Fel kell kötni a gatyát, Európa szétverése terén van még munka bőven

Eddig se értettem a magyar választó nevű képződmény működését, de most átmenetileg még jobban összezavarodtam. Mentségemre szolgáljon, hogy legalább nem úgy ugatok erről a kérdésről sem, mintha mindent is tudnék. Szóval készült egy felmérés (Eurobarométer) április 12. és 22. között, 27 ezer, az EU 28 tagállamában élő európai állampolgár személyes megkérdezésével arról, hogy mennyire érzik úgy, hogy számít a szavuk a közösségben, és mit várnak a jövő évi EP-választástól. Igaz, hogy nem a Századvég-Nézőpont lehányt konyhaasztalai mellett készítették a Fidesz megrendelésére, de azért beszéljünk róla, ha már a közpénzmédiának is elérte az ingerküszöbét.

Ez Magyarország vonatkozásában már csak azért is érdekes kérdés, mert itt egyfelől a kormány – fennállása óta – mindent IS tud a hanyatló nyugat megállíthatatlan hanyatlásáról, másfelől azért, mert szinte kizárólagos kormányprogramként tolják, plakátokról ordítják és mikrofonállványokkal vastagon bélelt propagandaközpontokból üvöltik, hogy Brüsszel az új Moszkva és ameddig a Fidesz osztja a lapokat – még harminc évig lehetőleg – ebben az országban, addig nem leszünk gyarmatok, meg Soros-csicskák, meg senki által meg nem választott brüsszeliták pórázon tartott ebei.

Ehhez képest Magyarországon az EU megítélése viccesen pozitív:

  • A magyarok 58%-a elégedett az Unión belüli demokrácia működésével.
  • A magyarok 61%-a véli úgy, hogy jó dolog az EU-tagság Magyarország számára, ami 5 százalékpontos emelkedés a 2017-es adathoz képest.
  • A magyarok több mint fele (51%) érzi úgy, hogy számít a szava az EU-ban/fontos szavazni az európai parlamenti választásokon. Ez igen kimagasló adat, konkrétan 11 százalékpontos növekedés a legutóbbi mérés óta. (via hirado.hu)

Akkor még egyszer: ha eddig nem, ezután még kevésbé fogom érteni, hogy mi a fészkes fene van itt ezzel az állítólag rekordmagasnak számító uniós támogatottsággal, hiszen – mint tudjuk – már régen nem Európa a mi jövőnk, hanem mi vagyunk Európa jövője és nagyon sok közpénzt hagytunk ellopni magunktól azért, hogy Orbán Viktor bebizonyítsa nekünk: az Unió valami olyan nemzeti szuverenitás-romboló, önkényes, diktátumok és háttérhatalmi játszmák révén irányított szar grémium (Mariska néni kipirult arccal bólogat!), amit meg kell állítani, ha jót akarunk magunknak. Akkor mi a fasznak támogatjuk, nemde?

Kurvára nem értem, mire basztak el raklapnyi milliárdokat, ha most ez van: a magyarok több mint 60%-a szerint jó dolog az EU. Ja, hogy közben 50%-uk arra az állampártra szavazott a felmérés elkészülése előtt pár nappal, akinek az EU évtizedek óta bevallottan a legfőbb ellensége. Most azt hagyjuk, hogy további mintegy 20% meg arra a pártra voksolt, amelyik egyéb szélsőséges nézetek mellett abból építette fel magát (ezúton külön csókoltatom a Brüsszelben senyvedni kényszerülő Morvai Krisztinát), hogy uniós zászlóégetéssel jelezte, mennyire nagy szar nekünk benne lenne abban, amiből sokkal jobb volna kimaradni.

Mielőtt valaki álszentnek és álnaivnak nevezne: nem tudom elhinni, hogy olyan egyszerű volna a magyarázat erre a kínzó kérdésre, mint hogy a magyar ember – akárcsak az összes felkent vezetője neki – szívesebben vakációzik Rómában, mint a mongol pusztán, vagy hogy a magyar ember is felfog annyit az agyával, hogy nem Asztana vagy Ulánbátor finanszírozza a letérkövezett,  40 centis kilátókkal díszített, nyolcvanhatszor ellopott és újra meg újra átadott haszontalanságokkal tarkított, épülő-szépülő kishazáját, hanem Brüsszel.

Nem akarom elhinni, hogy ennyire egyszerű a megfejtés: hogy tudniillik szeressük mi a pénzt (még ha annak nagy része az állampárt strómanjainak, oligarcháinak és offshore-lovagjainak számláin landol is), az EU meg elsősorban pénzt ad. Igaz, hogy – ezért külön lófasz a seggébe – ezzel párhuzamosan vannak neki alapelvei, amelyek tiszteletben tartását olykor kéztördelve számon kéri, márpedig nekünk a pénz kell, a beleugatás nem hiányzik, tartsák meg maguknak. Ha ettől eltekintünk, akkor tehát fontos nekünk a zunió és kurvajó, hogy benne lehetünk, és kalandvágyból tántoroghatunk a partjainál. Persze ez amúgy is járna nekünk, alanyi jogon lehetőleg, mert mi magasabbrendűek vagyunk nálunk, és régebbi vágású a szemünk, a tudathasadásunk a kereszténydemokráciánk.

De ha már így alakult, hogy hozzájuk kötöttük magunkat és sajnos néha a szuverén agyhalálunkba bele akarnak szólni, akkor nincs mit tenni, és nem is kell. MiViktorunk megvéd. Biztosan emlékszik mindenki: akkoriban kötöttük hozzájuk magunkat, amikor még Orbán Viktor is a liberális, demokratikus, európai értékekre hivatkozva kommunistázta az elmúlt nyolc év főszereplőit. Majd amikor már benne voltunk a buliban, azért nyomta fel az országot a senki által meg nem válaszottaknál, mert itt derékba törnek az emberi jogok és a liberális demokrácia. Az akkor volt, most meg az van, hogy aki szóvá teszi példának okáért a felcsúti csühös nevű abszurdumot magyarként, Brüsszelben, az támaggya a hazát.

Az a baj, hogy miközben nemzeti bárgyúék (by Benedikty Béla) a legocsmányabb kettős beszéd kíséretében fúrják kilencedik éve az EU-t – Mariska néni szerint is a világ legjobb helye az EU, csak kár, hogy kizárólag hülyék és kommunisták vezetik – arról nem sok szó esik, hogy nem csak a vasfüggöny jótékony hatásait megtapasztalt polgárok, de a fiatal generáció számára is felbecsülhetetlen értéket képvisel a szabad mozgás, valamint a szabad munkavállalás neveken futó uniós vívmány, aminek tényét még mindig nem volt képes átírni maradéktalanul a hanyatló EU nevű hazug, fideszes politikai termék. Nem tartom annyira kreténnek Orbánt, hogy ne lenne tisztában ezzel a ténnyel, és pontosan ezért működik az, amire feltette az életét, amikor elhatározta, hogy kinövi a magyar ugart és bebizonyítja apukának, hogy ha már az Egyesült Államok elnöke a büdös életben nem lehet, majd Európa élén fogja osztani a lapokat.

És ha innen nézzük, a fenti számokban semmi ellentmondás nincs. Orbán tökéletesen vágja, hogy a magyar ember Európa- és Unió-párti, és kurvára nem ellentmondás, hogy ennek ellenére/pont ezért működik az az ordenáré, pusztító, nemzeti érzelműnek titulált átverés, ami mögé bújva tudatosan bomlasztja az Uniót. Orbánnak nem érdeke az EU-n kívül létezni, mert két perc alatt a fejére omlana az egész nyomorúságos összeszerelőüzem, viszont benne lenni csak úgy éri meg, ha vernyoghat, tajtékozhat, háborúzhat velük és nem létező uniós támadásokat (értsd: a klubtagsággal együtt járó kötelezettségek lehányásának jogos számonkérését) hárítana el a nemzet feje fölül. Vagyis ha mindig pontosan addig feszítheti a húrt, ameddig van honnan hova visszalépni ahhoz, hogy semmi ne veszélyeztesse a csilliárdos lopásokat álcázó szuverenitási szabadságharcát. Vagyis a választástól választásig terjedő állandó kampányát.

Orbán Viktor pontosan tudja, hogy a magyar társadalom akkor és csak akkor fordulna ellene akár kétharmaddal is, ha kivezetné az országot az EU-ból, ugyanis véráztatta történelmünk nem sok olyan pozitív eseményben bővelkedik, mint amilyen az uniós csatlakozás volt. Az más kérdés, hogy minden idők legalávalóbb, önző gazembere hogyan játszotta el a lehetőséget, hogy ebből a történésből az ország hosszú évtizedekre érdemben (!) profitálni tudjon.

A lényeg, hogy az EU-ból való önkéntes kilépésünk soha nem fog bekövetkezni, annak ellenére sem, hogy a rommá hülyített szektájának keménymagja teli tüdőből ordítja: az EU hullája már büdösödik, hagyni kell a francba az egészet, inkább jöjj Ororszország, vodka virága! Csakhogy minden X-edik fideszes rajongónak biztosan van legalább egy olyan családtagja, aki a hanyatlás dacára is valahol az Unióban nézett boldogabb élet után, köszöni jól van, és nem áll szándékában hazatérni.

Úgyhogy fel kell kötni a gatyát, az EU elleni hergelés terén még van bőven munka, kockázat és veszítenivaló meg egyáltalán nincs, úgyhogy hajrá, Orbán! Ameddig van mit szétbarmolni, talicskával eltolni, egy perc nyugtod ne legyen!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.