Mentem egy kört közpénzéknél. A Magyar Idők az Echo Tv cikkét linkelte be, az Echo Tv a PestiSrácokra hivatkozott, azt meg nem nyitottam meg, így nem tudom hogy ők kire hivatkoznak, mert nem érdekel. Ami szintén nem annyira érdekel, de mégis kénytelen vagyok vele foglalkozni, az Márfi Gyula veszprémi érsek, aki feltétlenül üzenni akart valakinek pünkösd kapcsán és valamiért ezt nem a templomban óhajtotta megtenni a híveknek, hanem a közpénzből objektívkonzervatívpolgárikersztény forradalmi szócsöveket használta hozzá. Ez azért rohadtul nagy gáz, mert én például garantáltan nem mentem volna el a templomba meghallgatni az ő magvas gondolatait, mert baromira nem érdekelnek. Ellenben szavam sem lett volna ellene, hiszen aki velem ellentétben elmegy és meghallgatja, azt önként teszi, az ő magánügye.
De így, hogy kéretlenül is beletolják a pofámba, mégis elmondom, mit gondolok én a magyar keresztény egyház legtöbb képviselőjéről úgy általában és konkrétan Márfi Gyula esetében. És ez piszkosul független attól, hogy pünkösd van, vagy nincs.
Európában az emberek egy részének elméjére most sötétség borult. Vannak dolgok, amiket egyszerűen nem látnak. Magyarországot most éppen azzal vádolják, hogy itt sérül a demokrácia, vagy nincs demokrácia, sérülnek a nők jogai. Az, hogy mi van az Iszlámban, a Sharia Törvényben az nem érdekli őket. Imádkoznunk kell azért, hogy a Szentlélek világosítsa meg őket, azokat az amerikai, európai vezetőket, akik sötétségben élnek.
Szerintem meg rohadtul undorító dolog lehülyézni mindenkit, aki nem kér abból, amivel Márfi Gyula és a hozzá hasonlók – például a keresztényi gyökerekbe, keresztényi értékrendbe, de főleg a pénzbe és hatalomba csimpaszkodó jelenlegi kormány – házalnak. Magyarországot senki nem vádolja semmivel. Papnak éppen úgy rusnya dolog hazudni, mint bárki másnak. Nagy nyilvánosság előtt meg pláne. Nem az országot, hanem a fideszes országurakat vádolják azzal, hogy leépítik a demokráciát, de nem csak külföldről gondolják ezt, hanem belföldről is. Én is és sokan mások is. Én például nem azért gondolom ezt, mert a részemről értelmezhetetlen és érdektelen Szentlélek elfelejtett megvilágosítani, hanem azért, mert látom, mi történik körülöttem. Látom a jogtiprásokat, a kormány saját érdekei mentén átírt törvényeket, a politikusok végtelen pofátlanságát, mert ők mindent megtehetnek és meg is tesznek, látom a nők, a romák, a gyermekek, a közmunkások kiszolgáltatottságát, hallom a teli torokból a szaporodást forszírozó óbégatást, látom azt, hogy nálunk az a természetes, ha egy nő szül, főz, mos, vasal, takarít, beteget ápol. Miközben a szülésen kívül mindenre alkalmas a férfi is, ugyanis ezeket meg kell tanulni, nem veleszületett adottságok. De nálunk ez már fel sem tűnik, annyira rohadtul természetes, kész csoda, hogy nem faragta bele Szájer József az alaptákolmányba.
Sötétségben itt egyes egyházi emberek és a magyar kormány él. Sőt, mostanra annyira hasonlít egymásra a keresztény egyház magyarországi elfajzása és az az érdekcsoport, amit mi kormánynak nevezünk, hogy meg sem lehet őket különböztetni egymástól. Összenőttek, támogatják egymást mindenki más rovására és lehúzzák a sápot mindenhol, ahol csak tudják. A szeretetről is ejtett néhány szót a jóember, nem csak a sötétségről:
Emlékeztetett, hogy a görög nyelvben három szó van a szeretetre. Az “eros” azt jelenti, szeretlek, mert jól érzem magam veled. A “filia” azt jelenti, szeretlek, mert te is szeretsz. A harmadik az “agapé”, azt jelenti, szeretlek minden feltétel, minden megkötöttség nélkül, akár kész vagyok meghalni is érted. Erre már csak a Szentlélek képes.
Na, pont ez van, amikor valaki olyasmiről habog, amihez nem ért, köze sincs. Innen üzenem Márfi Gyulának, hogy ha normális emberi kapcsolatai lennének, nem beszélne ilyen baromságokat. Minden (szinte minden) szülő feltétel nélkül szereti a gyerekét. Egyszerűen csak azért, mert van, mert él. Ennyit kell tenni a szülői szeretetért, semmi mást. És ugyanezek a szülők gondolkodás nélkül meghalnának a gyerekükért. Én ezt nem egyházi Szentlélek-szakértőként mondom, hanem szülőként. Mert – szemben Márfi Gyulával, aki vélhetőleg a büdös életben nem találkozott ezzel a Szentlélek nevű valamivel -, én szülő vagyok.
És ha már idáig jutottam a gondolataim menetében, megjegyezném, hogy még soha nem hallottam olyan szülői közösségről a történelem során, amelyik más embereket megbélyegzett, netán legyilkolt, elégetett volna azért, mert nem óhajtottak szülővé válni. Ezzel szemben a keresztény egyház lelkén igen sok gyilkosság szárad. Ennyit a Szentlélek nevű valami és a feltétel nélküli szeretet viszonyáról.
Márfi Gyula hangsúlyozta, hogy mi magyarok egyfajta lelki megújulás részesei vagyunk. Ennek észrevehető jelei mutatkoznak. Az utóbbi három évben emelkedett az egyházi házasságkötések és a keresztelések száma is.
Üzenem Márfi Gyulának, hogy mi, másik magyarok meg tátott szájjal bámuljuk, ahogy a Fidesz és a Márfi Gyulával lelki közösséget ápolók nagy pofával óbégatnak, miközben nem győzik tömni a zsebüket. Sőt, azt is üzenem Márfi Gyulának és társainak, hogy egyetlen alkalommal sem estem rajtuk keresztül, amikor rászorulón segítettem, amikor ruhát és ételt vittem egy kétségbeesett családnak, amikor kifizettem a gyógyszertárban egy idős hölgy számláját, hogy haza tudja vinni a beteg férjének a gyógyszereket, vagy amikor saját zsebből vásároltam felfekvés elleni matracot az idősotthonnak, de még hosszan sorolhatnám. És én távolról sem vagyok különlegesen jótét lélek, sokan sokkal, de sokkal többet tesznek másokért. Akár vallásosak, akár nem.
Tényleg úgy voltam vele, hogy mindenkinek szíve joga hinni, vagy nem hinni. Ha én elvárom, hogy tiszteletben tartsák, de legalább elfogadják az embertársaim azt, hogy nem vagyok vallásos, akkor nekem is tiszteletben kell tartanom azt, ha valaki meg vallásos. De éppen a Márfi Gyulához hasonló szenteskedők tesznek nagyon sokat annak érdekében, hogy rohadtul nehezen tudjam tolerálni a kereszténységet. Amihez speciel kutya köze nincs se az egyháznak, se az ilyen szemforgató hazugoknak.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.