NEHAZUGGY

Én ezt a zagyvalékot nem tudom megemészteni, ezért nem is kérek belőle

Forgács Erzsébet | 2018. Május 17, Csütörtök | 17:56

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,376,346 forint, még hiányzik 623,654 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Mostanában divatcikk lett a magyarság, a magyar identitás. Meg nem tudom mondani, pontosan mit kell ezen érteni és kicsoda akarja elvenni például tőlem, valamint hogy milyen módon lehet azt elvenni, elragadni, megsemmisíteni. Igaz, azt sem értem, mit is kellene tisztelni bárkinek is azon, hogy én magyar vagyok. Tehát itt állok értetlenül, miközben kéretlen védelmezők hada nyüzsög körülöttem. Nem értem, de irgalmatlanul zavar.

Én még soha életemben nem találkoztam olyan külföldivel, akinek bármiféle gondot okozott volna az én magyarságom, vagy a tulajdon nem-magyarsága. Sem megbecsülést, sem megvetést nem tapasztaltam, elvenni pláne senki nem akarta tőlem. Egyébként ezt tartom normálisnak, mert ha van mit becsülni bennem, az legyen az emberségem, a világhoz és embertársaimhoz való hozzáállásom, a korrektségem, a tehetségem és tudásom (ha van olyanom). Ne a magyarságom. Ha nincs mit tisztelni bennem, annak oka legyen a gonoszságom, önzésem, aljasságom, ostobaságom. Ne a magyarságom.

Mindez onnan jutott eszembe, hogy Martonyi János egy előadásának részletét hallgattam a rádióban és Martonyi is rendkívül fontosnak, mindennél fontosabbnak érzi (ezt mondta legalábbis) a magyar identitás védelmét. Ez őt izgatja, foglalkoztatja, fontosnak érzi. Értem.

Gyakorlatilag erre épül a Fidesz működése. Védik a védhetetlent. Mindezt úgy teszik, hogy rajtuk kívül még soha, senki nem vonta kétségbe például az én magyarságomat, de még a hazaszeretetemet sem (bár ezt is rendkívül nehezen tudom értelmezni, vagy még nehezen sem). Orbán Viktor és udvartartása viszont naponta megteszi. Hol nyíltan, hol burkoltan hazaárulóznak, idegenszívűznek, szólítanak fel arra, hogy takarodjak az országból. Ehhez csupán annyi kell, hogy ne értsek egyet az ő politikának nevezett bűnözői módszereikkel és ezt ki is merjem mondani.

A kérdés már csak az, hogy a fideszes tudathasadás nem okoz problémát a híveknek? Nem zavarja őket, hogy egy olyan párt zászlaja – bár inkább tolvajkulcsa és pajszere – alatt vonulgatnak boldogan, amelyikről hiszik, hogy megvédi nekik a senki által nem támadott magyarságukat, miközben ugyanez a párt vonja kétségbe és támadja saját honfitársaik magyarságát? Amit védenek, azt támadják? Vagy amit támadnak, azt védik? Én ezt a zagyvalékot nem tudom megemészteni, ezért nem is kérek belőle.

Mindezt azért írtam le éppen most, mert a napokban találtam egy förtelmes dolgot az interneten, amivel nem tudtam mit kezdeni (most sem tudok) és melyben éppen az a Martonyi János érintett, aki szerint védelmezni szükséges a magyarok identitását. Messzemenően ízlésem ellen való az, amit most be fogok ide tenni (linket szokásom ellenére nem teszek, mert nem vagyok hajlandó reklámot biztosítani a mocsoknak).

martonyi

Egy öt évvel ezelőtt feltöltött videóról van szó, melyben Martonyi beszél és teljesen mindegy, miről. Sok kétség nem lehet afelől, hogy milyen párt szimpatizánsa, vagy éppen tagja volt kedves beleokádni a nagy magyar néplélekbe. A videóhoz (pontosabban a videót feltöltő illető veretes gondolataihoz) csatlakoztak a nemzeti érzelmű szurkolók és bizony a fent látható bejegyzés a kommentekhez képest visszafogott, mármár emberi.

Azóta eltelt öt év. Van, amelyik párt néppártosodik – vagy legalábbis azt a mázat önti magára -, de nem tudni, hogy a videó feltöltőjéhez hasonló gondolkodású hívek megtértek a tolerancia jegyében, vagy pontosan ugyanott, ugyanúgy fenik a szuronyt, ahol és ahogy évekkel ezelőtt. Nem tudható, de sejthető.

Az tehát a pillanatnyi helyzet, hogy az én és bármely magyar honfitársam magyarságát az ország határain kívül senki, az ország határain belül azonban több párt is kétségbe vonja. Miközben üvöltve megvédenek. Holott nem nekik, hanem tőlük kellene megvédeni ezt a szerencsétlen országot és annak lakóit. Ameddig még nem késő.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!