December 9,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Egy papagájról

Ideteszek egy részletet egy 2016. decemberi bejegyzésemből:

„A Jézus születésének hírét hordozó angyalok anatómiailag képtelenek voltak a repülésre, állapították meg a University College London biológusai, miután megvizsgálták a középkori festmények ábrázolásait. De nem csupán az angyalok: a kerubok, tündérek és egyéb, szárnyakkal ábrázolt mitológiai lények sem tudhattak repülni.

A tudósok a festményeken ábrázolt lények testfelépítését, izomzatát, aerodinamikai jellemzőiket, és a szárnyaik felépítését vizsgálták meg, és hasonlították össze madarakéval, és olyan repülő rovarokéval, mint a szitakötő. Egyedül Giotto di Bondone, XIV. századi firenzei festő képein találtak olyan angyalábrázolást, amely talán képes lett volna a vitorlázórepülőkhöz hasonló siklórepülésre, bár a felszállás elég problémás lett volna.

A fő problémák a szárnyak méretével (főleg az emberi test tömegéhez viszonyítva), és az azokat mozgató izomzat hiányával vannak a tudósok szerint.

A kutatás eredményeit taglaló tanulmány az Opticon szakfolyóiratban jelent meg, és a szerzők megemlékeznek benne egy felmérésről, amiben 36 ezer felnőttet kérdeztek meg arról, hogy hisznek-e az angyalok létezésében. 68 százalék igennel felelt.”

Ez itt egy tudósítás napjainkból. A University College London létező, jó nevű egyetem, a szakfolyóiratról még nem hallottam, de ez betudható hézagos műveltségemnek is (lehet, hogy a látszerészek szakfolyóirata?). A tudósok azt vizsgálták, az angyalok tudtak-e repülni. Gondolom, nem sikerült találniuk Jézus-korabeli, hiteles fényképfelvételeket, sőt dagerrotípiákat sem, ezért a középkori festmények ábrázolásait elemezték.

Kerestem a neten a publikált tanulmányt, mert ekkora marhaságot ritkán hall az ember, de nem sikerült megtalálnom (lehet, nem a megfelelő helyen kerestem).

Annak idején, kezdő újságíró koromban a híroldalon maradt egy üres hely, egyszerűen nem találtam több hírt (más világ volt). Kitaláltam egyet. Ez itt fönt olyan, mintha valaki kitalálta volna helykitöltőnek. Ráadásul egy nem túl elmés újságíró tehette, aki nem gondolt bele: olyan hülye „tudós” nincs, aki évszázadokkal későbbi festményeket tekint egy fiziognómiai vizsgálat forrásának.

De a fenti cikkben nem is ez az igazán mulatságos, hanem hogy a „tudósoknak” evidencia volt az angyalok léte. Nem azt vizsgálták, éltek-e angyalok (bárhol, a Földön vagy az égben), hanem hogy tudtak-e repülni.

Volna két kérdésem ennek az egyetemnek a tudósaihoz: nem lehet-e, hogy elírás van a főnix madár életkorát illetően, mert én úgy tudom, nem 15 294 évig éltek ezek a szárnyasok, hanem 15 295 évig, valamint azt szeretném még tudni, hogy a porrá égett főnix madár hamvaiból született ifjú főnix milyen balzsamot használt. Előre is köszönöm.

Ez jutott eszembe most, hogy olvastam a hvg.hu-n egy amerikai egyetem szociológiai kutatásáról. Komoly portál, komoly kutatás. Idézek belőle:

Egy hazudó demagóg politikus kiemelkedően hiteles képviselője lehet bizonyos érdekeknek…
Tehát a játékszabályok felrúgásával a hazugságokkal kampányoló demagóg politikus épp azon emberek szószólójává válik, akiket a társadalmi nyomás akadályoz meg abban, hogy véleményének hangot merjen adni…

Az amerikai kutatók szerint ez a kommunikációs stratégia két feltétel esetében működhet. Hogy ezt le tudják írni, modelleztek egy választást négyszáz valós emberrel. A teszt során arra kérték a résztvevőket, hogy válasszák meg egy képzeletbeli egyetem hallgatói önkormányzatának vezetőjét.

Két jelölt volt,

  • A) az egyik a teljes alkoholtilalomért kampányolt az egyetemi kampuszon, B) a másik pedig ellene;
  • A) a tilalom mellett kiálló eddig is vezette a diákképviseletet, B) a kihívó képviselte az ellentétes álláspontot;
  • A) az egyik nagyrészt az igazat mondta, B) a másikról viszont olyan képet alakítottak ki, hogy ő a hazugságokkal dolgozó demagóg, aki például valótlanságokat állított az alkohol veszélyeiről készített tudományos kutatásról.

A kutatók a résztvevőkkel kitöltettek egy pszcihológiai tesztet, és azt állították, ez alapján osztották be őket két csoportra. Valójában véletlenszerű volt az emberek besorolása. Ezt követően éreztették az adott csoportokkal, hogy a két jelölt egyike is közülük való. A várakozás szerint így elfogulttá váltak az emberek azzal szemben, akit azonos értékrendűnek hittek.

A kutatás kimutatta, hogy a hazugságokkal kampányoló jelölt a saját csoportjában autentikusnak tűnt, de csak abban az esetben, ha egy másik feltétel is teljesült. A hazugságokat akkor tartották elfogadhatónak a csoport tagjai, ha egy lenézett, kirekesztett csoporthoz tartozónak érezték magukat, és ezzel párhuzamosan úgy ítélték meg, hogy megkérdőjelezhető a legitimitása a hatalmon lévő diákönkormányzati vezetésnek. A tudósok két eszközzel igyekeztek megkérdőjelezni a vezetés legitimitását:

  • egyrészt az újraválasztásra törő jelöltet mutatták be úgy, mint egy bennfentest, aki nem is törődik a diákok érdekeivel, és személyes előrejutása motiválja,
  • másrészt azt sugallták, hogy az újraválasztásra törő jelölt programját egy egyetemen kívüli csoport támogatja anyagilag, és ezzel külső érdekeket szolgál.

A két imitált helyzet rímel arra, ahogy a fehér amerikai középosztály egy része saját helyzetét látja. De a kísérlet nem a meglévő politikai előítéleteket akarta modellezni. A kutatásban részt vevő 400 ember vegyesen volt demokrata és republikánus, és őket nem nézeteik szerint osztották be, hanem vegyesen (a nemek aránya is kiegyensúlyozott volt). A kutatókat csak az érdekelte, milyen reakciót vált ki egy választási versenyben az egyik fél hazugsága.

A magyar választók talán annyival kiegészítették a kutatást, hogy nem kell a kihívói szerep ahhoz, hogy valaki az “elittel” szemben magát az elfojtottak bajnokának állítsa be. Orbán Viktor lassan 30 éve Magyarország legfontosabb politikusa. A jelek szerint ő kormányról is képes tovább építeni viszonyát egy réteggel, amely úgy érzi, hogy nem megfelelően képviselik érdekeit és elhallgattatják az elit által ráerőltetett normák…

Ez ellen harcolni is nagyon nehéz – mondta a CNN-nek Zuckerman, mert szinte bármit meg lehet indokolni a normák elleni harccal. “Nézd, én tudom, hogy elő akarják neked írni, hogyan gondolkodj, de ki mondja, hogy ehhez feltétlenül joguk is van” – ez a demagóg ajánlata a szociológus professzor szerint. A hazugság pedig felszabadít.

Valószínűleg bennem van a hiba, de én ezt az angyalokhoz hasonló nyakatekert marhaságnak tartom. Egyrészt mert olyanokról feltételezi, hogy vannak bármiféle gondolataik, akiknek még azt is nehéz megérteni, kik fogják megölni őt és megerőszakolni a családját. Arról nem beszélve, hogy egy teszt akkor lehet iskolapélda, ha én legalább körülbelül értem, miről van szó. Ezt itt fent körülbelül sem, az eredményt magyarázó szöveghez meg szerény fizetség ellenében hozzá tudok tenni még tízféle variációt, aminek a végén eljuthatunk oda, hogy a kutatás végeredménye szerint a Hársfa utcában kirepült egy papagáj az ablakon, csak ezt senki nem meri bevallani.

Másrészt – és ez az igazán nagy baj – ez a cikk végleg eljuttat abba az állapotba, amiről jó egy hónapja írtam: a választás eredménye hiteles, minden a legnagyobb rendben van, hiszen már a hvg.hu is ezt magyarázza.

Még egyszer (bár tudom, hiába hadakozom, én vagyok ostoba, amiért még mindig kötöm az ebet a karóhoz): a választás eredménye csalások sorozata után lett az, amiről most már a hitelesnek látszó médiumok is azt állítják, hogy rendben van. Valamint ezen csalások végeredménye szerint is kevesebben szavaztak a „kormánypártra”, mint ellenük.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.