NEHAZUGGY

Azon végképp nem csodálkozom, hogy nem lett belőled katona

Molnár Bálint | 2018. Május 16, Szerda | 17:59

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,376,346 forint, még hiányzik 623,654 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szerencsére ma sem keltem fel hiába. Najó, Bayer erőltetett, éppen soros fröcsögése se volt kutya. Meg a Szili Katalin politikai pályájáról szóló, határozottan hiánypótló könyv bemutatójáról készült felvétel sem, amit Schmidt Mária, a mű kiadója, egyben terrornagyasszony konferált fel szimbolikusan a terrornak az ő szent házában. Ámazonban a Honvéd Vezérkar főnöke tisztség átadás-átvételi ünnepség, ahol beszédet mondott a látványosan belassult Orbán Viktor miniszterelnök is, kétségtelnül a napom fénypontja. És ha már élőben néztem, elmesélem, jó? Jó. Mert mondjuk az MTI is meg fogja írni, vagy már meg is írta, de az mégsem olyan.

Az van, hogy miután Benkő Tibor vezérezredest a megkérdőjelezhetetlen miniszterelnöki akarat belekatapultálta a honvédelmi miniszteri székbe (csá, Simicskó, remek munkát végeztél a főnököd szerint, azt mondta, hogy az általad kiépített védelmi rendszer állja a sarat, mint a kurvaélet), át kellett adnia a csapatzászlót Korom Ferenc vezérőrnagynak, aki eztán a Honvéd Vezérkar új főnöki székéből védi a hont. Jó.

Ennek örömére ünnepileg összegyűltek a nagy emberek. Szót kapott a leköszönő Simicskó – aki tehát éppen akkor vette át a honvédelmi tárca vezetését, amikor migránsok ostromolták az országot és kiépítette a védelmi vonalat -, Áder kesztyűbáb és államfő némán elbohóckodott a hivatalos papírok hurcolászásával, a pillanat megkoronázásaként pedig szóra nyitotta a száját az egyélőisten is.

A Szent Korona árnyékában – a saját megkoronázásához meglehetősen közel álló – miniszterelnök a jó magyar hagyományokat emlegette fel Mészáros Lázárig visszamenőleg, aki katonából lett hadügyminiszter. És mert az apuci által megkeserített gyerekkorú Viktorkáról köztudomású, hogy nagy dolgok végrehajtására szerződött a magyar néplélekkel, hát megcsinálta ezt is: a rendszerváltás után először egy hivatásos katonát pakolt a honvédelmi miniszteri karosszékbe.

Ezen a ponton ideje volt filozófiai síkra terelni a pillanat magasztosságát, mert sose lehet tudni, mikor lankad a nyáj figyelme:

Hogy mi a bátrabb vállalkozás, a politikából kimenni a harctérre, vagy a katonaságból beszállni a politikába, az jó kérdés, mert a politikában is gyakran fütyülnek a golyók az ember füle mellett

– zendített rá a drámai feszültségű eldöntendő kérdőmondatnak álcázott ontológiai evidenciák vázolásába a háborúzásba belegárgyult dakota félisten. És ekkor értelmet nyert a Szent Korona jelenléte is, amelyet a korábbi királykoronázások ceremóniájával sikerült kontextusba helyezni. Mint tudjuk, és hallhattuk is eme rendhagyó történelemórán, a mindenkori új királynak fel kellett kaptatnia a koronázási dombra, és a négy égtáj felé vágnia a kardjával, jelezve, hogy megvédi az országot. Ha esetleg valaki nem értette volna, hogy jön ide ez az egész koronásdi (azon kívül, hogy megnézném apuci fiacskáját lóháton hadonászni), hát úgy, hogy azért hurcolták ők azt az országgyűlés kupolacsarnokába, hogy emlékeztessen mindenkit: Magyarország megvédése nem a NATO és az EU feladata, hanem a mienk.

Mivel senki nem röhögte el magát azon, hogy a felcsúti sufnijogászok gyöngye hogyan éli bele magát a hadvezéri szerepbe, tovább mesketélt: sikeres alkotmányjogi, gazdasági és családpolitikai fordulatot hajtott végre a kormány az elmúlt két ciklusban, ezért a most kezdődő négy év kiemelt feladata a nemzetbiztonság megerősítése lesz. Ne basszanak meg, gondoltam magamban, hát eddig mit csináltatok, jóember, de nem volt túl sok időm lamentálni, mert a következő axióma földbe döngölt:

A biztonság korunk legértékesebb valutája.

Igen, igen, Móricka változatlanul csak arra tud gondolni:

Bevándorlók milliói várják most is, hogy útnak induljanak.

És ha ez nem lenne elég istencsapása, a szomszédaink is lendületesen fegyverkeznek, úgyhogy modern, ütőképes hadseregre van szükség. Mondjuk, ez úgy nem nagyon fog menni, hogy a határvédelemre ítélt katonáink ronggyá ázva, fázva, éhen, szomjan szopnak a szögesdróton, de nyugi, Viktorka megoldja ezt is: a Magyar Honvédség költségvetését több mint duplájára fogja emelni. Azt mondjuk elfelejtette megemlíteni, hogy a honvédelemre fordított költségek emelése miatt Donald kacsa csapott az asztalra nemrég, vagyis baromira nem azért emeljük ezeket az összegeket, mert nem tudnánk ellopni, hanem mert a NATO-ban odabasztak az asztalra. (Istenem, milyen szép is lesz, amikor ugyanezzel a harci lendülettel nyögi be az elvetélt jogász, hogy az oktatási költségvetést duplázzák meg, mert úgy állnak a számok. Ja, hogy ilyen nem lesz.)

Mindenesetre álljunk vigyázzba, ember legyen a talpán, aki ebbe bele tudna kötni:

A történelem azt tanítja, hogy az a nemzet, amelyik nem tudja megvédeni az országát, nem is érdemli meg, hogy létezzen. Erős Magyarország nem létezhet erős hadsereg nélkül.

Ezért aztán, mint ezekben a véráztatta időkben máskor is volt: nem maradt más hátra, mint előre. A haza szolgálatának legnemesebb formáját, a katonai pályát vonzóvá kell tenni a fiatalok számára. Nem tudom, hogy a már kalandvágyból kivándorolt, vagy ezután kivándorolni készülő fiatalokra gondolt őfényessége, de a csattanó az összes biztosítékot kiverte nálam. Nevezetesen az, hogy arra intette Korom Ferenc új vezérkari főnököt, hogy a katonák között szerezzen érvényt a katonaélet első számú törvényének, ami így szól:

Csak a becsület!

Ha eddig nem, ezen a ponton végképp kifordultam magamból. Hát megette a fene ezt az országot. Ahol ez az ember, azzal a múlttal, ami neki van (Lölövel, Tiborcz Pityuval, Vajnával és a többiekkel), a szájára veheti a becsület szót. Jó, mondjuk azon nem csodálkozom, hogy nem lett belőle katona, ez legalább stimmel.

De hogy tényleg azt képzeli, hogy egy alig 10 milliós ország, amely franc tudja miért tagja még mindig az EU-nak, meg a NATO-nak, amelyik egy jelentéktelen porszem a világtérképen, majd olyan ütőképes hadsereget verbuvál össze, amelyik bármitől is megvédi az országot, és ezzel a kretén dumával zsibbasztja az országlakókat is, az valami egészen nevetséges.

Mondjuk a fegyverkezési kényszerét tökéletesen megértem, az ő esetében a békés utak sosem voltak járhatóak, és ezzel a múlttal és jelennel, ami neki van, már nem is lesznek. Viszont lehány becsület ide vagy oda, ennek az egész elmebajnak nem lesz jó vége. Azok a golyók nem a te füled mellett fütyülnek, te becstelen küldetéstudat!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!