Beszéljünk végre őszintén.
Nem szép szavakkal. Keményen. Mondhatni férfiasan.
Hazai szavazók megoszlása (nettó):
Fidesz-KDNP 2.607.990 fő
Ellenzék 2.818.431 fő
(10 ezer feletti szavazatot kapott pártok)
210.431 fővel többen szavaztak az ellenzékre. Ezt csak a miheztartás végett bocsátom előrefele, mert ugye a Fidesz tábor elsöprő 2/3-ról beszél.
Az elszomorító, hogy Magyarországon ma, itt és most eljutottunk odáig, hogy az ország nagyobbik fele igazából nem része a NER-nek. Mindenki, aki nem a Fidesz táborához tartozik, balliberális büdösbunkó hazaáruló. Eltaposni, kirekeszteni, vagy hazugságokkal tönkretenni, mindet. Listák mindenhol. Ki vagy, hová tartozol. Az ember ifjú korában várta, hogy egyszer majd kijuthat a fényre. Aztán mikor teljesült, fellélegzett, hogy végre szabad. Persze, tudom, mindenkinek mást jelent a szabadság. Eltelik alig 30 év és arcon csapja a rideg valóság. Pedig látta, hogy apránként veszik el ismét a szabadságát. Mint a hideg vízbe tett béka esete. Szép lassan történnek a dolgok. Szinte észrevehetetlen. Mindig csak egy kicsit lett melegebb a víz. Menet közben még kellemes is kicsit. Aztán eljön a pillanat, amikor kiugrana a forró vízből, de már halálra főzték. Ez a vele élő valóság. Várja, hogy elmúlik, de nem múlik el. Minden nappal kicsit rosszabb. Nem elviselhetetlenül rosszabb, de rosszabb. Az út hosszú. Az ember hozzászokik a megaláztatáshoz, a hazugságokhoz, a kiszolgáltatottsághoz. Megbélyegzik. Listázzák. Ha nem tapsol ritmusra, hazaáruló. A hazaárulók büntetése: halál. De ha meglapul, tovább élhet még egy napot. Mit tehetne? Lázadjon? Ugyan. Minek? Hiszen épphogy csak picit csavartak a srófon. Ma nem sokkal rosszabb, mint tegnap volt. Bagatell. Nem érdemes szólni miatta.
Aztán egy nap kicsit elfogja a félelem. Milyen élete lesz a gyermekének, unokájának, ha ez így folytatódik? Ő még látta a fényt, ha csak egy röpke pillanatra is, de a sötétség lassan elborít mindent. Gyermekei már csak a sötétséget fogják ismerni. A kereszténydemokráciát. Mert ez az új szó most az illiberális helyett. Azt a Fidesz-félét. Azt az ósdi, avítt, bűzlő valamit.
Tolják a pofájába, hogy nemzeti meg keresztény. És ha nem áll a sorba, minden lesz. Eltaposni való féreg. Hazaáruló. Csillag van rajta, még ha nem is látszik. Ott van ismét. Rátűzte a hatalom, mert más. Másképp gondolkodik a világról. Más a hite. Régen is a peremvidéken élt. S most újra odalöki a hatalom. Megszokta már. Hisz ez az az ország, ahol csak pillanatokra van fény a sötétségben. Pedig tudja, milyen. Ismeri, hisz egyszer már élt benne. De ez mégis más. Más, mert akkor egy külső hatalom segítségével ültek és uralkodtak a hatalomban lévők. De ma, itt és most magyarok, akik hatalmaskodnak rajta. A fajtája. A saját vérei. Magyarok.
István és Koppány. Ezer év óta folyik a testvérharc. Magyar a magyar ellen. Verseng, ki győzi le a másikat és ha sikerül, örömtáncot lejt a vesztes felett.
Volt ugye az Osztrák-Magyar Monarchia. Aztán jött a Horthy-korszak, majd a cocializmusos Kádár korszak, aztán a kapitalista demokrácia vagy mi a szösz, most van az illiberális, azaz kereszténydemokrata Orbán-korszak. Hogy ez a kibaszott szánalmas nemzet arra sem képes, hogy legalább ne 20-40 években gondolkodjon, aztán mindig irányt vált, mert beszari lusta bagázs. Semmihez/semmiben nincs kitartása. Ezért aztán soha nem fog eljutni sehová sem. Folyamatosan nullázza le magát, aztán persze nagy lendülettel újratervez, aztán azt is kidobja a kukába. Ja, és, hogy mi a szép ebben? Az, hogy ez az egész csak azért jöhet állandóan létre, mert magyar utálja a legjobban a magyart. Mindig attól függ, épp ki van a szekér bakján. Aki felkerül, azt a lent lévők egyből le akarják taszítani. Az nagy magyar örök körforgás törvénye. Ebben az országnak nevezett kocsmában sosem volt egyfelé nézés. Ezer éve megy a testvérháború. És amilyen balfasz egy nép ez, még ezer évig fog is. Abban a minimumban képtelen itt megállapodni a két tábor, hogy melyik kibaszott úton akar végre menni. Helyette egyszer jobbra egyszer balra. Nem csoda, hogy mindenki már szédeleg, mint ha be lenne baszva. Vagy mint gólyafos a nemzeti mellényben. Szánalmas, ami itt jobb és baloldalon megy. Nem kell ide Soros, meg menekült. Elég ide ez a magyar nép is. Lassan egymást irtja a két oldal. Ha nem is ténylegesen, de verbálisan, meg fejben egymást gyilkolja naponta. Magyar a magyart. Szánalmas egy nemzet.
Még hogy erős és büszke. Vigyoroghatnékom van. Mi a halványlila lepkefingra lehetne büszke? Mire? Orbán rendszere is előbb vagy utóbb megbukik majd. Mert mint tudjuk, semmi sem tart örökké. Aztán megint ott leszünk, hogy nem leszünk sehol. Vicc ez az ország. Komolyan mondom, egy nagy nemzeti kibebaszott rossz vicc.
És akkor egy gyöngyszem a végére. Péntek reggeli közlési kényszerében Orbán megjelölte az új irányt. Régivágású kereszténydemokrácia.
Már most tudható, hogy ismét egy orbitális hazugságot hallhatott a magyar publikum. Számomra egyetlen jó példa van a modernkori kereszténydemokráciára: Németország. Etalon. Ha Orbán valóban komolyan gondolná, amit mondott, akkor 180 fokos fordulatot kellene vennie. Visszatenni az ellopott százmilliárdokat, befejezni a lakájmédiában tomboló néphülyítést és betartani a Biblia c. könyvben található utasításokat, valamint az Unió demokratikus szabályait. De perpill, nemzethy keresztényeinknek ma trendi szidni orrvérzésig, bayeri módon a keresztény tábor vezetőjét, és az Unió vezetését, politikáját. Ilyenkor mindig elcsodálkozom, vajon milyen keresztényi szellem tombol ebben az országban? Mert amit látok, az nemzethy keresztény agyrohadás. A tömeg itt a Biblia c. olvasmányt sem ismeri, de akkora keresztény, mint ide Lacháza. Miközben ezt a cikket írom, olvasom, hogy a TEK élő kordont von majd május 8.-án a Parlament köré, a CÖF felszólította a táborát, hogy csatlakozzanak megvédeni a 2/3-ot, az LMP fényképen mosolyogva dicsekszik, hogy képviselői átvették a parlamenti mandátumukat. Mert ugye az új irány a kereszténydemokrácia.
De valójában nem Orbán itt a geci! Mindenki rajta kívül. Mert hogy a lepkefingba, hogy nem lehet megakadályozni ezt az orbáni ámokfutást 2018-ban Közép-Európában? Bűnöző? És? De nincs aki megállítsa? Mi is sírva fogunk tapsolni, mint Koreában. Kádár óta hallom, hogy ez nem jó, az nem jó, majd jó lesz. Meg ebben vagyunk a legjobbak, meg abban, mások meg szarok. És mégis bámuljuk a jó autókat a parkolókban, meg turkálóból öltözünk. Sóvárgunk a nyugati világra, de lusták vagyunk tenni és harcolni érte. Képtelenek vagyunk megvédeni demokratikus jogainkat, a szabad sajtót, képtelenek vagyunk összefogni, ha a másikat valami támadás éri. Budapest lakossága majd 2 millió, de nem lesz kint 1 millió, hogy tiltakozzon május 8.-ám. Pedig kint lehetne. Csak akarat kérdése. Képzeljétek el, mi lenne, ha tényleg kimenne az utcára egy millió ember. Azt hiszem, Orbán Viktornak valóban tele lenne a gatyója.
Az erős szavakért elnézést, de csak így tudtam nyomatékosítani mondandómat és kifejezni dühömet, amit az ország, szeretett hazám miatt érzek.
Czotter József
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.