December 9,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Nemzeti cicafiúk

A minap Bálint feltett egy kérdést: mit látunk ezen a képen?

Fotó: Facebook/Echo TV

Fotó: Facebook/Echo TV

NER-Love. Lehetne ez a kép frappáns címe.
De ennél azért ez a vizuális gyomorkeserű jóval összetettebb választ ad arra, hogy mit is látunk pontosan.

Nos azt, ami már évek óta a szemünk előtt van. Mindenhol, vastagon. De valamiért az emberek mégse akarják ezt látni.

A beteg magyar valóságot.

Lehet, hogy némelyeket megbotránkoztatnak majd a soraim, de azt gondolom, fontos, hogy őszintén beszéljünk az országban uralkodó állapotokról.

Ilyen képek bulikon, fesztiválokon vagy esküvőkön, na meg celebekkel történő fotózkodáson szoktak készülni. Általában egy pasiról és egy éppen felfokozott izgalomban lévő hölgyeményről.

Bár ezen a fotón a gesztusokból egyértelműnek látszik, hogy melyik a pasi és melyik a lány, de mégis rejt valami komoly ellentmondást ez a kép. Pontosan ugyanolyan ellentmondást, mint ami jellemző az egész országra és annak uralkodó rétegére.

Mert ugyanis a képen látható szerelmetes tekintetű, lábemelgető kislány-imitátor nem más, mint egy felkapaszkodott, gerinctelen senki, aki nézetem szerint eddig semmi értékeset nem tett le sem a saját, sem a nemzet asztalára. Sőt! Amit alkotott, azzal inkább kárt okozott. Nem is keveset. Mivel semmiféle tehetséggel nem rendelkezik, így kénytelen mindig a nála sikeresebbekhez és híresebbekhez, na meg persze a pénzesebbekhez simulni és dörgölőzni. A szlengben ezeket a hölgyikéket hívják „aranyásóknak”. Mint az köztudott, az ilyen típusú cicák pillanatok alatt képesek szerelembe esni a megfelelő pénzemberrel vagy celebbel, és örömmel lesznek imádottjuk szexuális játékszerei és titkos vágyálmaik megvalósítói. Mindig party-képesek és készen állnak egy kis gyönyör szolgáltatására. Cserébe azért, hogy ők is az elithez tartozhassanak és gondtalan életet élhessenek. Nemzetünk talán legszebb példája erre az ország kaszinósának hites felesége, Tímea asszony.

Persze az is igaz, hogy a képen szereplő cicust össze sem lehet hasonlítani Timivel, hiszen ez a Bayer-lány egy igazi amazon. Nem holmi fánkzabáldát üzemeltet és nem is tangában vonaglik a kamera előtt, a fehér homokos tengerparton,  helyette forradalmi gondolatokat terjeszt nyilvánosan az arra fogékony nemzeti híveknek. Ez a benne lobogó hazafias tűz azért adhat némi fűszert aktus közben… Az arra gerjedőknek.

Aztán itt van a fotón a pasinak tűnő másik lény. Akiről ugye mit is tudunk? Hogy egykoron farmernadrág-modellként kezdte, azóta közpénzen tengeti az életét a Fidesz szárnyai alatt, immár lassan három évtizede. Dolgozni életében nem dolgozott, viszont annál jobban szeret bulikázni.

Ő az a szegény, nárcisztikus magyar politikus, aki Kiszel Tünde példáját követve néhány éve még színes, éves falinaptárt is adott ki magáról. Kétmillióért.

Azóta kiköltöztették Brüsszelbe, és ez a szegény fiú ott védi kint a hazát. A mocskos, hanyatló nyugat európai fővárosában. Abban a romlott levegőben, ahol mindenből sugárzik a liberális fertő és a romlás szaga. De valamiért, ez a szép szál legény mégsem tud elszakadni Európa Babilonjától. Mintha beszippantotta volna őt a – távolság miatt anonimitásban, a mi adóforintjainkból élvezhető – nyugat európai, genderliberális klubok világa, amelyek „étlapján” az emberfia 0-24-ig megtalálhat bármit, és annak az ellenkezőjét is az evilági örömök közül, amihez ingerenciája támad. Legyen az fekete, fehér vagy szivárványszínű. Nos, ezek tudatában már egy kicsit nehezebb eldönteni, hogy a fotón szereplő szép párból, ki melyik szerepet képviseli.

Amiért meggyőződéssel állítom mindezeket, nem csak erről a két lényről, hanem a politikai és gazdasági apparátus megannyi tagjáról, valamint az őket támogató hithű szavazótábor igen jelentős részéről is, az nem más mint egy pszichológiai alaptétel. Amely szerint minél többet hangoztatnak valamit, annál inkább nem stimmel valami a háttérben. Bő 10 éve Popper Péter egy előadásában erre az alaptételre hozta fel – szó szerint – szomorú példaként, hogy:

Magyarország zászlajára ki van tűzve minden olyan kifejezés – haza, becsület, szeretet – amiből szarul állunk.

A népi bölcsesség szerint az kiabál, akinek a háza ég.

Minél jobban hangoztatja évek óta a kormány – és a fanatizált hívei -, hogy ők keresztény értékeket képviselnek, ők a heteró kapcsolatok és családok utolsó bástyái és védőszentjei, akik pedig nem közéjük tartoznak, azok mind libsi elfajzottak és buzeránsok, annál inkább bizonyos vagyok benne, hogy csak a saját mocskukat takargatják ezzel a óbégató megbélyegzéssel. Azt a fertőt, ami az erőltetett konzervatív-keresztény felszín alatt rejtőzik. (Ugyanígy igaz ez a konstans kommunistázásukra, az elmúltnyólcévezésükre és minden egyéb megnyilvánulásukra.)

Mert ugye, a konzervatív értékeket képviselő kormány… Amelyikről kiderült, hogy szexpartnerkereső internetes oldalt finanszíroz. Amelyiknek a regnálása idején politikailag és társadalmilag is elfogadottá vált  – és internetes platformot is kapott – a Sugar Daddy-k és Sugar Baby-k, azaz a kitartók és kitartottak nagyüzemi, nyilvános kapcsolatkeresése. Természetesen a szexuális beállítottságok teljes palettáján, a heterótól a melegeken át, a transzvesztitákig. Milyen konzervatív, ugye?

Hogy egyébként a szavazóik mennyire hasonlóak mindebben a kormány tagjaihoz, az egy külön tanulmányt megér, mert a helyzet egészen elképesztő és gyomorforgató. Ez a társadalmi réteg, a kormány és hithű támogatóik pszichológiai szempontból a projekció  – azaz a saját belső minőség, a saját tettek, gondolatok és érzelmek kivetítése másokra – legsúlyosabb esetét képviselik. Tömegesen. (De erről majd egy következő értekezésben bővebben.)

Az eredeti témánál maradva, amit a képen (is) láthatunk, az tehát nem más, mint a beteg valóság.

A nemzeti cicafiúk. A gigakeresztény újmagyarok díszpéldányai.

Akik ráadásul a vezérükkel együtt, full hangerőn hangoztatják évek óta szerte a világban, hogy ők a magyar embereket képviselik.

Engem biztosan nem.

Bánhorváth Krisztián

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.