VENDÉG

Mi mindenképpen halálra vagyunk ítélve

Előre szeretném leszögezni, hogy nem vagyok a bölcsek köveinek hordozója, sem a delphoi jósda felkent papnője, egyszerűen csak a saját logikám alapján kiforrott gondolataimat, tehát a személyes véleményemet írom ki magamból. Ha netán bármelyikőtök ugyanerre a végkövetkeztetésre jutott volna az elmúlt napokban/hónapokban/években, az csakis a „kiszámíthatatlan” véletlen műve lehet. Vagy nem.

2010-től folymatosan azt hallgattuk, itt csontvázak esnek ki a szekrényekből.

Aztán azt is, hogy dübörög a gazdaság, Magyarország erősödik. Megvédjük magunkat és a nemzeti szuverenitásunkat bárki és bármi ellen, mert most már mi, magyarok vagyunk a koktélcseresznye a világ habostortáján, mert mi merünk nagyot álmodni, mert most már büszkén ki tudjuk emelni fejünket a posványból, mert már rajtunk a sor, illetve dögöljön meg Soros.

Aztán jött ez a 2018-as választás, és annak ellenére, hogy többen szavaztak per koponya a kormány ellen, mint mellette, újra 2/3-dal nyert a polgári szövetség. Orbán miniszterelnök április 10-i első sajtótájékoztatóján rögvest be is jelentette, hogy a nép, az istenadta nép bizalma irányukba láthatóan továbbra is töretlen, hogy nagyon nehéz 4 év kormányzati ciklus elé nézünk, és össze kell húzni a nadrágszíjat. Majd rögtön rátért az előttünk álló 4 év legfontosabb kormányzati tervére, és kifejtette: demográfia. Azaz egójához passzolóan kinyilatkozatta: ‘szaporodjatok és sokasodjatok’, mert különben kihalunk, oszt’ joccakát magyarok.

1987-ben voltam 20 éves. Esküszöm, én azóta mást sem hallok, mint hogy azt a bizonyos nadrágszíjat összébb kell húzni. Na, de kérdem én, mikor engedhetjük már végre ki egy cseppet? Már annyira összehúztuk, hogy nincs is elegendő lyuk rajta az újabb összehúzáshoz.

Basszameg!

Igen, így írom! Mert ez a mondat az ékes bizonyítéka annak, hogy pontosan tudják, hogy tisztában vannak vele, Magyarország nem fejlődik, a gazdaság nem dübörög, nem erősödünk, hanem pont ellenkezőleg. Gyengülünk. Napról-napra gyengébbek leszünk, csak a kormány és sleppje erősödik, mind anyagilag, mind mindenhogyan.

Sokasodjunk! Hát persze, hogy fontos számukra. Gyártsuk a gyerekeket, a haza és a magyar nép dicsőségére, de azért a kisagyban ott van az is: a jövőben is kell elegendő dolgozó (droid), aki befizeti a nyugdíjjárulékokat, ami reményeik szerint fedezi majd az elöregedő társadalom szociális szükségleteit.

Mondjuk szerintem ezzel már elkéstek. A nyugdíjbumm-ig nincs már meg az a 18-22 év, amikorra ez a most világrajövő generáció keresőképes lenne. Ellenben fölösleges is erről beszélni akkor, amikor a mostanig kivándorolt 600 000 fiatal után a következő 4 évben ugyanennyi, vagy még több fog emigrálni. A középiskolások 2/3-a külföldi egyetemen szeretne továbbtanulni, mert nem bízik a magyar felsőoktatás színvonalában, kint akar maradni, mert nincs perspektívája az élhető jövőnek Magyarországon. Jó munkát akar, megfelelő bérezést, melyből 21. századi európai emberhez méltó életet tud biztosítani a családjának. Itthon rá legfeljebb a diákhitel és a gürcölés vár. Na persze nem mindenkire!

Itt van példának okáért az ország gázszerelője, aki a minap hidroglóbusz nagyságú fejéhez arányos arccal bejelentette, hogy dollármilliárdos lett. Kis matek! Tavaly 2017-ben Lölö 110 milliárddal lett gazdagabb, a teljes vagyona így 150 milliárd forint. Nagyobb volt 2017-ben a gazdagodása, mint a halom nemzetközi díjat bezsebelő, Beyoncé nevű előadóművésznőé. Hogy gazdagodásának üteméről már ne is beszéljunk. Most a dollár árfolyama 255 Ft/1$. Ha őkelme dollárban milliárdos, akkor az 255 milliárd forintot jelent. Tehát 255-150, az nálam 95 milliárdot jelent májusig. Tehát 4 hónap alatt szinte abszolválta a 2017-es, 110 milliárdos évet. És hol van még december 31?

Tehát ha ilyen ütemben folyik a kivándorlás, akkor előbb-utóbb az idős generáció ki fog halni, az országban marad a mai kivételezett csókos réteg és azok leszármazottai, egy jóadag szerencsétlen szegényember, akik most még vakok, viszont addigra szívük szerint már változtatnának ezen a helyzeten, de hát a külfödről jött szavazatok ellen nem tudnak labdába rúgni.

Ne menjünk bele most abba, hogyan nyerte meg a Fidesz-KDNP ezt a választást. Az tuti, hogy az általuk elfogadott új választási rendszerben ők nyertek, és felesleges is abban reménykedni, hogy Áder köztársasági elnök bármit ki fog nyilatkoztatni a választási visszásságok kapcsán akkor, mikor 2000 környékén az ő általa kidolgozott új választási törvénnyel nyert most a kormányoldal. Hisz a nagy csalás maga a választási törvény, a többi csak hab a tortán.

Tüntetünk. Jómagam is vonulok a tömeggel, miközben tudom azt, hogy Orbán nem fog lemondani, Áder fel fogja kérni a kormányalakításra akkor is, ha piros hó esik. Az is tény, hogy a Bayer, Habony, Vajna, Stefka, Bencsik, G. Fodor, stb. által csürhének, és bűnözőnek titulált tömeg nem fog nekimenni a rendőrkordonnak, rémhíreik ellenére nem fosztogatnak, nem gyújtogatnak, nem rongálnak és nem verekednek. Nem úgy a békemenet elvakult szimpatizánsai, avagy a megvezetett vidéki emberek, akik – miként megfélemlített üzemmódban sokan a Fidesz-KDNP-re szavaznak (mindegy, hogy a munkájukat féltik, avagy a migránsoktól tartanak), parancsszóra kapát-kaszát ragadva felpattannak a kormány által bizosított menetrend szerinti parlamenti járatra, hogy megvédjék a hazát, a becsületét és a miniszterelnököt a Soros-ballibsi hazaárulókkal szemben.

Tehát mindent összefoglalva: jelenleg úgy áll a helyzet, hogy újabb 4 éves Orbán-kormány elé nézünk, és ezen a jó Isten sem tud változtatni, még akkor sem, ha közben szaporodunk és sokasodunk.

Hosszúra nyúlt bevezetőm után, nézzük, én mit gondolok a jövőről. A 2018-as választásokig azok a bizonyos szekrények, fiókok tele voltak szimbolikus tömegsírokkal, és mint azt tudjuk, a tömegsírokban halomban állnak a csontvázak. Ezt az országot a regnaló banda az elmúlt nyolc évben földig rombolta. Most tejhatalmú mandátumot szereztek az elkövetkező 4 évre, és most be is fogják még szántani, majd sóval behintik az egész országot. Mint az ókori Róma Karthágót.

2022-ig érkeznek az uniós támogatások, amiket szépen felszippantanak, pont ugyanúgy, ahogyan eddig. Csakhogy 2022 után az ország előtt a következő kötelezettségek állnak majd:

• Nem EU-s támogatott ország leszünk, hanem EU-s befizetőkké válunk; tehát nem érkezik a pénz, hanem be kell fizetnünk azt, a különböző uniós alapokba;

• El kell kezdeni visszafizetni Paks II-t az oroszoknak;

• El kell kezdeni visszafizetni Kínának a Budapest-Belgrád vasútvonalre felvett hitelt, melynek megtérülési ideje 2000 év. (Ez a kedvencem, mert olyan, mintha Jézusnak azért adtam volna kölcsönt időszámításunk szerint 33-ban, hogy vegyen egy sarut, amit még mindig törlesztenek nekem, holott közben a tudomány embert küldött a Holdra, és hát nem a saru a fő közlekedési eszköz);

• El kell kezdeni visszafizetni a letelepedési kötvényeket mintegy 7,5 milliárd euró, azaz 2.347. 500.000.000 forint összegben, ami majdnem egy teljes, elsíbolt magánnyugdíjpénztári kassza.

Mit fog tenni az Orbán-kormány ebben a szituációban az előttünk álló kormányzati ciklusban?

Szerintem két (2) dolgot tehet.

• Kivezeti az országot az EU-ból. Hatalmon marad. Harácsol tovább és kinyalja az összes hitelező ország (Oroszország, Kína, Azerbajdzsán, stb.) fenekét, csak hogy ne kérjék már annyira vissza azt, amit adtak. Ebben az esetben eladja Magyarország – Szijjártó Hiszti Peti által oly sokszor emlegett – függetlenségét, és bizony bárki bármit mond, gyarmat leszünk.

• Nem akar többé hatalmon maradni. Kiveszi mindazt ebből a 4 évből, amit még kilehet, majd lelép a teljes pereputtyával és sleppjével, no meg persze vagyonával egy baráti országba, mondjuk a Pharaon segítségével feltérképezett Szaúd-Arábiába, vagy Azerbajdzsánba, de végül is tökmindegy, hova. Esze ágában nem lesz a következő választást megnyerni, hiszen ki akar szembesülni azzal, hogy olyan lyukas a gatyánk, hogy kilátszik az egész seggünk? Ezzel a problémakörrel küzdjenek meg mások.

Nem tudom eldönteni, hogy a két rossz közül melyik a rosszabb. Jelen pillanatban úgy látom, ha az általam itt felvázolt prognózisok bármelyike megállja a helyét, mi mindkét esetben „halálra vagyunk ítélve”!

Sajnos jelenleg nem látok más kiutat: csak el innen. Minél messzebb. Amíg lehet. Amíg el tudom hagyni ezt az országot, illetve amíg hajlandóak befogadni más országok.

Úgy gondolom, hogy ami itt lesz 2022-re, az a hullaház és dögszag. Na akkor majd tényleg mindmeghalunk és jóccakát! Lekapcsolják a villanyt a fejünk felett.

V. Z.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de olvasnál még többet, ha a politikán kívüli világ is érdekel, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor szeretettel várunk a Szalonnázón. Naponta megjelenő magazinunkban megtalálod szerzőink egyéb írásait is, de olvashatsz zenéről, tudományról és még számtalan témáról a folyamatosan bővülő Szalonnázón.

Tovább