December 12,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Attól, hogy mindenki elmegy, akinek nem tetszik ez a konszolidálódásra nem hajlandó rendszer, ez itt nem lesz jobb hely

Hahó, emberek! Ugye, hogy mennyire nagyon szeretjük mi a héfőt? Hát persze. A hétfő a hét legcsodálatosabb napja, bizony, adjuk is meg a módját neki, ahogy kell. A dübörgő keresztény kultúra országában ma a magyar nyelv és irodalom írásbelikkel folytatódik a móka az érettségiző diákok számára. Bár mélységesen együttérzek mindenkivel, akit ez érint, elégedetten dőlök hátra, hogy nem én vagyok az áldozat. Néha azért szoktam az érettségivel álmodni, de szerencsére nem riadok fel véres verítékben fetrengve, hogy úristen, de szar volt.

Üres fecsegés helyett nem marad más hátra, mint előre, ezért belevágok máris a témába. Egészen pontosan Parragh László falusi parasztgyerekből lett csempekirályból lett oktatási szakértővel, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével kezdeném, akivel olyan interjút készített a HVG, hogy a fal adja a másikat. A kiművelt emberfők elleni küzdelem országában több mint szimbolikus dolgokat mesélt ez az okos és szép ember. A teljes szöveget ajánlom elolvasásra mindenkinek, akinek kimaradt, ízelítő gyanánt pedig ezt pakolom ide:

Az ingatlanvagyonom most amolyan cash cow-ként, euróban termeli a pénzt. Ez adja a személyes erőmet, ezt az egzisztenciális biztonságot nem lehet tőlem elvenni. Emiatt tudtam bátran összeveszni bármelyik miniszterelnökkel. Én akkor is Jaguarral fogok járni, ha másik kormány lesz. (…)

Kritika érte az ön feleségét is, amiért szép karriert futott be: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem után bekerült az MNB monetáris tanácsába.

A cégem erős nyereséget termel, plusz a Kavosz-igazgatóság és a Mol-testületi tagság is hoz a konyhára – nem mondok számot, mert irritáló lenne. Amit a feleségem keres, az aprópénz a háztartásban. Volt köztünk vita, amikor megkapta az MNB-s ajánlatot, mert féltettem, hogy ez támadási felület lesz. Butaság lenne tagadni, hogy a kiválasztásában szerepe volt annak, hogy ő az én feleségem. Bizalmi pozíció, korrupciómentesnek kell lenni, ami feltételez bizonyos anyagi hátteret. És elsősorban persze azt, hogy értsen a feladathoz.

Azért az megvan mindenkinek biztosan, ahogyan Parragh kartárs összeugat Orbánnal, ellentmond Orbánnak, nyilvánosan bírálja Orbánt és holnaputántól még lehet valaki. Ez annyira nevetséges, hogy röhögni se tudok rajta, de a Jaguar, mint státusszimbólum is igazán lehengerlő, no meg az önkritika. Amit az asszony keres, nekik aprópénz, de nem mondja meg, mennyi az annyi, mert a pórnépnél kiverné a biztosítékot. Szép ez, basszátok meg.

Majdnem olyan szép, mint Tállai Bandi üzemanyagárcsökkentő NAV elnök és az ő fociklubjának ügyvezetője, aki a középső ujját belengetve szurkolt a Mezőkövesd Diósgyőr elleni szombati meccsén. Nem vagyok az a megrökönyödésre hajlamos, álszent, eltartott kisujjú, öncélúan moralizáló idióta, de Bandi bizalmasa, Bocsi Anna, a közpénzből fenntartott futballklub ügyvezetője jelen esetben szépen példázza az uralkodó réteg szellemi, értelmi színvonalát és értétkvilágát. (Fotó: ITT)

Najó, legyőztem magamban az aggályokat a hányingert és az Echo Tv tegnap esti Bayer show néven futó bulvárműsorának beharangozó fotóját idepakolom. Beszédesebb nyolcvanhárom publicisztikánál. Azért ha valaki meg tudja fogalmazni, hogy mit látunk ezen a fotográfián, annak hálásan köszönöm, kérem, senki ne kíméljen meg a véleményétől, ímhol:

Fotó: Facebook/Echo TV

Fotó: Facebook/Echo TV

Joggal és okkal visíthat fel örömében a kultúrharcos népnemzeti oldal, gondolom majd napokig megy is a kárörvendő örömködés és fikázás arra a hírre, hogy Schilling Árpád művész-rendező családjával együtt elhagyja Magyarországot, és Franciaországba emigrál. A német nyelvű Arte tévécsatorna műsorában ezt nyilatkozta:

Idén Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy választási győzelme esetén ütni fog a bosszú órája. A miniszterelnök a saját országának állampolgárait fenyegeti. Ez őrület itt, az Európai Unió szívében. (…) Egyedül érzem magam, pont egy olyan időszakban, amikor szolidaritásra és támogatásra lenne szükségem. Számomra nem maradt más, csak az emigráció.

Aki ebből annyit ért, hogy hálistennek egy büdöslibsivel kevesebb (és nem kevesen lesznek, akik ebből csak ennyit értenek), azok nyilván azt sem vágják, hogy miért élhetetlen ez az ország. Mert Schilling külföldön éppen eléggé elismert rendező ahhoz, hogy ne legyenek gondjai, de a kibaszatos nemzeti lövészárkok, amiket Orbánék pőre hatalomtechnikai okokból ideástak ennyi év alatt, azokat nem lehet betömni. És attól, hogy mindenki elmegy, akinek nem tetszik ez a konszolidálódásra nem hajlandó rendszer, ez itt nem lesz jobb hely. De legalább egyre szarabb lesz.

Mármint sokaknak egyre szarabb, miközben a nagyon keveseknek persze kurvajó. Például a Szijjártó famíliának sincs oka a panaszra. Bár a teremfocistából lett diplomáciai Mariana árok még mindig lóg 30 millió forinttal az őseinek, amiért a Dunakeszin található 168 milliós villa megszerzésébe családi összefogásilag beszálltak, Szijjártó-apuka most a menye vállalkozását segítette egy ingatlanvásárlással. Persze senkire nem tartozik ez sem, meg miért is ne, hát hiszen tehetősek ők, meg keményen megdolgoztak a pénzükért, igaz, hogy valahogyan mindenkinek azután kezdett el hasítani a vállalkozása, miután a fülkék dicsőségesen felrobbantak, és valahogyan mindegyik miniszter-feleség egyszer csak felfedezi magában az üzletasszonyi őstehetséget, ami annyi ideig szunnyadt valahol a mélyben, és nem sikerült felszínre törnie. Najó.

Mindeközben a szolgamédia a holnapi tüntetés szervezőit próbálja beledöngölni a földe, miszerint hisztiznek az idióták a TEK lezárása miatt. Engem olyan szinten kerülget a hányinger attól, hogy magukat médiának nevező orgánumok meg sem próbálnak úgy tenni, mintha ez egy ország lenne, és mintha nekik az lenne a feladatuk, hogy tájékoztassanak, hogy lassan végérvényesen belefáradok. Márpedig a kifárasztásra megy ki ez az egész, és nagyon sok ember egyre inkább belefárad abba, hogy küzdjön, ellenálljon, szembemenjen. És egyre több lesz a Schilling Árpád, és még csak azt sem lehet mondani, hogy rohadjon meg, mert mindenkinek egy élete van.

A végére egy szintén tanulságos cikket ajánlok, amely a lopott pénzből fenntartott Magyar Időkön jelent meg, és arról szól, hogy Schiffer András megint megmondta a tutit. Nekem ezzel végképp elment az étvágyam az élettől, úgyhogy felfüggesztem magam átmenetileg, de majd visszatérünk. Addig is kellemes hetet mindenkinek, a remény hal meg utoljára.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.