NEHAZUGGY

Nincs is annál szebb, mint amikor a tolvaj méltatlankodik

H. Andrea | 2018. Május 4, Péntek | 17:59

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,518,800 forint, még hiányzik 481,200 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ha péntek, akkor igehirdetés, mikrofonállvány, közpénzszolgálati cirkusz a népnek, a változatosság kedvéért ez volt ma is. Orbán Viktor újabb négy éves országlása hajnalán magabiztoskodott és arcoskodott (próbáltam szabatosabb, precízebb kifejezést találni arra, amit művelt, de nem sikerült) ma reggel az állampárt propagandacsövévé züllesztett Kossuth rádióban. Bár valamelyik szeretett kollégám nemrégiben kifejtette, hogy mennyire káros a miniszterelnök bármelyik tetszőleges röffentését újrarágni, én mégiscsak súlyosnak érzem annyira a helyzetet, hogy ne hagyjam szó nélkül.

A Fidesz számára a ma reggeli eligazítás lényege ez volt:

Orbán: egy centet sem kellene adni a migránsoknak az uniós költségvetésből

Orbán Viktor miniszterelnök nem támogat olyan európai uniós költségvetést, amelyben elveszik a pénzt a gazdáktól, a kutatás-fejlesztéstől, valamint a regionális fejlesztésektől, és odaadják azoknak az országoknak, amelyek beengedték a migránsokat.

A következő EU-s költségvetésre vonatkozó tervekről szólva azt mondta: a legfontosabb tanács az, hogy „csigavér”, hosszú lesz ugyanis a vita. Kiemelte: a hét évre szóló közös költségvetést egyhangúlag kell megalkotni. És amíg a magyarok azt nem mondják, hogy mehet, addig nincs költségvetés.

Szerinte a migránsoknak „egyetlen centet” sem kellene adni, azt mindenki oldja meg a saját büdzséjéből. Hozzátette továbbá, hogy a mezőgazdaságra fordított összegek csökkenését sem támogatja. (MTI)

Hát igen, most jött el az ideje (már megint) a szerénységnek, mert most van mire, ugye. Ne fosszuk meg magunkat a teljesség gyönyörűségétől:

A mi fölfogásunk szerint nekünk a demokráciának azt a fajtáját érdemes építeni, amit kereszténydemokráciának nevezünk. Tehát mi nem vagyunk liberálisok, és nem liberális demokráciát építünk. (…) Mi itt egy kereszténydemokrácia fölépítésén dolgozunk, európai hagyományokban gyökerező, régi vágású – ezt is mondhatnám – kereszténydemokrácia fölépítésén.

Címszavakban, orbánul ez ezt jelenti: az emberi méltóság a legfontosabb, a hatalmi ágak el vannak választva, a szabadság feltétlen érték, a liberális ideológiát elvetik és a nemzet fontosságában hisznek, támogatják a családokat, küzdenek a teljes foglalkoztatásért, segély helyett munkát akarnak adni, fontosnak tartják a nők egyenjogúságát, és nem akarják, hogy erősödjön az antiszemitizmus. (Index)

Tudom, hogy már régen nem menő, és nem is értelmes dolog megrökönyödni azon, hogy ez az ember az idő múlásával, mondhatni hétről-hétre hogyan növeli a totális nemzeti elhülyüléshez szükséges méreg egy főre jutó adagját, de mivel nem nyolc évnyi szellemi nyomorba döntés végén, hanem egy újabb négyéves, az eddigiek logikus folytatásaként értelmezhető ciklus elején vagyunk, különösen érdemes figyelni.

Ez nem könnyű, belátom. A fenti, szerteágazó állítások aljasság-indexét tekintve egyáltalán nem egyszerű eldönteni, melyik a legsúlyosabb, legveszélyesebb, legpofátlanabb hazugság. Akkor sem, ha ezek egy részét kívülről ismerjük. Nem tudom eldönteni, hogy amikor az emberi jogi handabandák esküdt, de legalább megélhetési ellensége a szájára veszi a szabadságot, mint feltétlen értéket, amikor a nőügyekkel nem foglalkozó, minden (állam)férfiak gyöngye azt állítja, hogy fontosnak tartja a nők egyenjogúságát, akkor az miként aránylik abszurditás tekintetében ahhoz, hogy belehazudja a mikrofonba: a liberális ideológia természeténél fogva nem tartalmazza a nemzet fontosságát. Ez az újramelegített tusványosi hitvallás semmi jóval nem kecsegtet a következő négy év tekintetében, még akkor is, ha ez egy sajnálatos módon egy igencsak határozott vízió. Akármennyire beteg, félelmetes és veszélyes, de vízió: mától régi vágású kereszténydemokráciának csúfolják. Azt, amikor a megszállott, frusztrált kisember egyszemélyben eldönti, hogy ha neki az a kifizetődő, hogy kereszténydemokrata legyen, akkor kötelező mindenki másnak is annak lenni. Erről pofázik megint, alig nyerte túl magát a választáson.

És ez nem elég: a magát kétharmadokon átívelően a magyarokkal azonosító korrupt zsarnok, aki személyes pénzéhségének rendelte alá a magyar és európai adófizetők pénzét, az igazság minden részletének kibontása nélkül pofázza, hogy az ő jóváhagyása és beleegyezése nélkül márpedig nem lesz uniós büdzsé, akárki meglássa.

Amit Orbán Viktor és az állampárti propaganda nagyvonalúan kifelejtett a választás megnyerése utáni riogatásból, az pontosan az, hogy annak ellenére, hogy ő kisvasutat épít a kertje végébe és stadionokat az ég aljára is, Európa nem az uniós források kedvezményezettjein akarja elverni a port, pláne ha olyanok is vannak közöttük, akiket nem Mészáros Lőrincnek hívnak. Igen, az egyhangúság valóban elvárás még mindig az uniós költségvetés elfogadásánál, de azért világbajnoki színvonalú önkritikátlan tudatzavart embernek kell lenni ahhoz, hogy miközben nyolc éve minden egyes napon szembemész az európai forgalommal, ott tesz keresztbe ahol bír (most éppen a médiaszabadságot és az újságírók függetlenségének védelmét elősegítő európai állásfoglalást nem szavazta meg a Fidesz, miután ennek értelmében rendszeresen ellenőrizni kellene a médiatulajdonosokhoz jutó közpénzeket!), nagy pofával eteti a híveit, hogy akkora ember ő, hogy a jóváhagyása nélkül a fű sem nő.

Nyolc éve rezzenéstelen pofával működtet egy olyan rendszert, amelyben az utolsó helyen állnak – hogy a témánál maradjunk – a gazdák, vagy éppen a kutatás-fejlesztés, most meg ezekre hivatkozva hazudja, hogy azért jut kevesebb ellopható pénz, mert azokat olyanoknak adják, akik beengedték a migránsokat. Nem remélem, hogy a megszorításokkal való fenyegetőzés eredményeket képes hozni egy maffiaállamot működtető, újabb kétharmados kormányzásra készülő elvetemült erkölcsi hullával szemben, de ez az ordas, leegyszerűsítő hazugság, hogy amit tőlünk vesznek el azt azoknak adják, akik migránsokat fogadtak be, egészen elképesztő. Miután három éve a migrációval való riogatásból kovácsolt magának politikai tőkét, most az a kínja és keserve, hogy az Európai Unió határvédelemre és a migrációval sújtott országok támogatására költ. (Nem, nem a migránsoknak adják, hanem a migrációban, Magyarországgal ellentétben, valóban érintett országoknak.) Ahelyett, hogy az uniós támogatások legnagyobb haszonélvezőit tömködné változatlanul pénzzel. Amiből kisvasút, stadion épül és amiből Mészáros Lőrinc okosabb lehet, mint Zuckerberg.

Nincs is annál szebb, mint amikor a segítséget kell odavinni, nem a bajt idehozni dumával évek óta kampányoló régi vágású kereszténydemokrata tolvaj azon méltatlankodik, hogy az évek óta kényelmesen ellopható pénzösszegeket az ő jóváhagyása és beleegyezése nélkül csökkentik. Cudar idők jönnek, az már biztos. Pedig már eddig is hasonlóak voltak.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!