Nem is tudom, hol kezdjem. A beismerésnél, hogy tévedtem? Ott, hogy csak nézek, mint a hugyozó malac? Ott, hogy még nem döntöttem el, hogy sírjak-é, vagy nevessek? Ott kezdem, hogy az írásom nyomokban vulgáris szavakat tartalmaz, a szövegben erős a társadalomkritika, azaz: „Dzsingli Dzsungli megint bunkó, bánt engemet, a pártomat, meg úgy egyébként is”. Az ezekre érzékenyek ne olvassák.
Pár hete valaki megkérdőjelezte, hogy mit is tudhatok én arról, hogy mi az a „komcsi tempó”. Bűnöm az volt, hogy nem éltem (eleget) a kommunizmusban. Bocsánat. Szocializmus. Én balga megpróbáltam elmagyarázni, hogy tanultam róla, beszélgettem emberekkel, sok féle-fajta meglátást, véleményt hallottam, ami alapján megszületett az én nézőpontom. Aztán rájöttem, hogy kár is magyarázkodni. Elvégre van véleményem a középkorról, Napóleon politikájáról, de még a második világháborúról is. Mindezekről van pofám úgy véleményt alkotni, hogy egyikben sem éltem. Sebaj. Most alkotok olyanról, amiben „élek”. Pontosabban, amit láttam.
Van A csoport, és B csoport. Mindkettő a Facebookon ütött tanyát. A csoport egy régi több tízezer tagot számláló csoport. B egy újonnan alakult közösség, melynek vezetője úgy döntött, hogy neki tele a puttonya, és csinál egy pártot, ezért az A csoportból is elkezdett embereket toborozni. Többek között én is csatlakoztam, így mindkét cirkuszt nézhetem. A-ban kissé hektikus az adminisztráció, ezért néha véletlen, vétlen „áldozatokat” követel a törlés. Történt, hogy A csoportból kitették B csoport vezetőjét. A csoport adminjai nem indokolnak, arra van egy csoportleírásuk. B vezetője magyarázatot szeretett volna, de nem kapott. Pontosabban nem azt kapta, amit várt. Ennek eredményeképp kiverte a palávert, hogy A csoportot a „FideSS” tarja fenn. Jól megkeverte a megkeverni valókat. Erre az Ő csoportjában igen sokan vevők voltak, és a csoportjuk vezetőjének tanácsára „Odabasztak A csoportnak, mielőtt kiléptek volna”. Később aztán a két csoport vezetősége, és adminjai közt elindult valamilyen párbeszéd, melynek a vége az lett, hogy… semmi. Mert valójában nem is tudom, mi lett a vége. A csoport köszöni jól meg van, B csoport is. Annyi különbséggel, hogy B csoportban azóta is utálják az A csoportot.
Miért írtam ezt le? Mi értelme? Semmi. Ez egy épületes baromság. Csak azt hivatott szemléltetni, hogy milyen színvonalon áll a magyar „ellenzéki” viselkedés. Újat nem mondok az „Oszd meg, és uralkodj” mondással. Tévedtem. Nagyot. Tévedtem, mikor kétszer is a polgárháborút emlegettem. Túl sokat néztem ki a honfitársaimból. Álmomban nem gondoltam volna, hogy valóban csak három órás „tüntikékre” vonulnak ki az emberek. Esznek, isznak, jót mulatnak, aztán szépen hazamennek. Ettől még egy diktátor light sem szarja össze a lába szárát. Ellenben igen jó esély listákat készíteni. Kiküldeni a rendőröket, igazoltatni az embereket, felvésni ki volt ott, és amikor a telefonlóbálós after partynak vége, be lehet gyűjteni őket. Mert ez lesz. Idővel minden feltételt megteremtenek. Van néhány éve a kormánynak, hogy szépen kivezessen minket az Unióból, de akár még a NATO-ból is, kialakítsa a saját kis önkényuralmát. A NATO elhagyásával például nagyon nagy gesztust tennénk Putyin „gazdának”.
Az előző cikkemre valaki elfröcsögte a bánatát, hogy vajh, én „firkász” kit szapulnék, ha nem lennének pártok. Jó napot kívánok. Nem igazam lett? Milyen töketlen előadást tartanak az „ellenzéki” pártok az elmúlt hetekben? Tényleg ekkora bizalmat kell szavazni ezeknek az embereknek? Igen. Ekkora bizalmat kapnak. Nem lenne szabad rájuk hagyni a viselkedésüket. A választások előtt megígértek fűt, fát, gyógynövényt. „Mi leváltjuk a kormányt” (Jobbik). Huszonnégy pontos, hagymázas elképzelések az első nap tevékenységeiről (DK). Stb…Stb… De egy olyan nép, amelyik a kormány tökét nem tudja elkapni, hogy kapná el az ellenzéki pártokét?
Persze jön a következő roham: miért nem fogom össze én a népet, vagy a másik, vagy a harmadik? Azért, mert ebben az országban már nyomós indok sem kell, hogy valaki ellenséggé váljon. Onnantól reszeltek minden kezdeményezésnek. Elég, ha egy valaki azt mondja, hogy ez „FideSS-es”, ez „Soros-ügynök”, „ennek kék a lába”. Az első tüntetésre gőzerővel csábították a vidékieket is, ma meg már azt olvastam, hogy a „vidékiek” a pestieken akarnak bosszút állni. Ilyen hozzáállással mit is várunk?
Itt Győrben úgy kétszáz-háromszáz ember lehetett a „tüntetésen”. Sokan Budapestre mentek. Ez győri viszonylatban egy igen jó szám, főleg, hogy a győriek – ahogy egy itt született definiálta – pudingok. Kényelmesen megélnek az Audiból. Az ad munkát majdnem mindenkinek. Akik nem ott dolgoznak, azok olyan cégeknél, amelyek az Audinak szállítanak. Van itt olyan fodrászat, ahol Audis kártyával a fodrász is olcsóbb. Bizony. Ennek ellenére eljöttek sokan. Nem is bántam meg, hogy nem Budapestre mentem. Jók voltak a beszédek, sőt, jót nevettem egy kikent-kifent néni megjegyzésén, miszerint „Amerikát majmoljuk”. Volt szerencsém néhány mondatot váltani a helyi DK-s képviselővel. Ez a rövid beszélgetés sokat változtatott egyes meglátásomon, de nem változtatott az összképen. Mi a magunk ellenségei vagyunk. Ahogy elnézem, nem kell már ide a Fidesz. Az „ellenzék” öli egymást nélküle is… de beszélni, nem beszél senki senkivel… A legszomorúbb, hogy a Momentum nem is képviseltette magát. Minek is. Végül is Győr egyetemi város. Tele fiatalokkal. Olyanokkal, mint akik ezt a tüntetést is szervezték.
Nem is tudom, hogy az emberek akarnak-e változást? Ahogy elnézem, igen kényelmes ez nekik. Lehet szidni valakit, lehet ellenségeskedni, elégedetlenkedni. Pár hétig kijárogatnak tüntikézni, szigorúan 2-3 órára, de az elképzelhetetlen, hogy az utcán is maradjanak, megbénítsák a várost. Csak két dolgot tudnak elképzelni:
Ennyi. Az előbbinek tudjuk, hogy mi az eredménye. Semmi. Az utóbbi pedig igen visszás. Az ilyenre születnek a „bosszú a pestieken”, és a „civilek szívják meg” kijelentések. Persze ott vannak még a „főnix” elmélet hívei. Építkezni csak úgy lehet, hogy előbb leromboljuk a régit. Az, hogy átalakítsunk valamit, az nem megy. Csak a szélsőségek.
Budapest. Magyarország fővárosa, de nem a világ közepe. Miért nem lehet egy olyan tüntetéshullámot szervezni, ahol Budapestre mennek, akik ott, és a vonzáskörzetében élnek? Vidéken pedig a nagyobb városok és azok vonzáskörzetének lakói mennek az utcára. Nem három órára, hanem addig, amíg nem tárgyalnak. Jah, hogy nincs kit előretolni? Hogy senkinek fogalma sincs arról, hogy mit is akarunk? Kinek a hibája is ez? Sorosé… Végül is minek normálisan beszélgetni? Van Budapest, meg a vidék. Ennyi már elég is ahhoz, hogy minden megrekedjen.
Két nagyobb tüntetés volt. Orbán mindkét alkalommal külföldre utazott. Biztos dolga volt és nem azért ment, mert nem lát egy szemernyi esélyt sem arra, hogy az alsógatyáját a fejére rántja valaki. Mindegy is. Azt tudom, hogy nekem nincs arra pénzem, hogy hetente Budapestre vonatozgassak. Azért meg nem megyek, hogy bulikázzak, kicsit lóbáljam a telefont, kiröhögtessem magam Orbánnal és bandájával. Most már csak nézegetem a politikai csoportokat. Hozzászólni minek? A fal jobban érti, amit mondok. Gyilkolásszátok egymást. Osztogassátok a butábbnál butább, alaptalan híreket, rángassátok a saját korlátaitokat, aztán majd szóljatok, ha teszünk is valamit.
Singing Jungle
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.